Örülhetnek az autósok, holttérbe került az adóemelés – De miért?

Fél évvel eltolja a kormány az üzemanyagok jövedékiadó-emelését

Orbán Viktor hétfő délelőtt bejelentette a kormány és a kamara legújabb megállapodását, mely 11 pontot tartalmaz, elsődlegesen adókönnyítéseket. Az egyik legfontosabb pont az volt, hogy  

fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adóemelését.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy ez a döntés nem volt Orbán Viktor tetszésére, de belement. Ez kifejezetten a kamara kérése volt, és várhatóan 20 milliárd forint adókiesést jelent a költségvetés számára.

Az emelés a tavaly bevezetett inflációkövető adóemelési mechanizmus következménye lehetett volna, amely szerint a jövedéki adó mértéke minden év elején az előző év júliusi inflációs rátával növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 júliusában 4,3 százalékos volt az infláció. Az új szabályozás értelmében a 95-ös benzin jövedéki adója 9 forinttal, literenként 210 forintra emelkedett volna, a gázolajé pedig 8 forintos drágulást követően 197 forintra emelkedett volna.

Lehetett már sejteni

Nem mondhatni, hogy derült égből villámcsapásként érkezett volna a hír, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben már megpendítette, hogy a kormány fél évvel elhalaszthatja a 2026 januárjára tervezett jövedékiadó-emelést. A miniszter akkor még úgy fogalmazott, hogy az intézkedés költségvetési hatása 10-15 milliárd forint lehet.

Gyorsértékelés

Az intézkedés

a meglehetősen merev árrugalmasságú üzemanyag keresletére aligha fog érdemben hatni,

legfeljebb ideiglenes hatásként azzal lehet majd számolni, hogy az év végi betankolás elmaradhat. Az infláció gyakorolt hatás marginális, számításaink szerint a 0,1 százalékpontot közelítheti, de miután félévkor bevezetésre fog kerülni az adóemelés, ezért ez a hatás nem lesz tartós.  

Véleményünk szerint az intézkedés elsődleges oka egyszerű választási megfontolás lehet: a kormányzat nem kívánt adóemelőintézkedést meghozni a népszerűségért vívott küzdelem legélesebb időszakában.

Idén januárban volt az emelés

Nem mondható konvencionálisnak a kormányzat lépése, hiszen az idei jövedékiadó-emelésre januárban került sor. Tavaly december közepén jelent meg a NAV oldalán, hogy mennyi lesz 2025 januárjától a benzin és a gázolaj jövedéki adója, az emelés mértéke megegyezett a júliusi fogyasztó árindexszel. A 2025 januártól érvényes jövedékiadó-mérték lista szerint egy literre vetítve a benzin jövedéki adója 152,55 forintról 158,8 forintra emelkedett, a gázolaj jelenleg 142,9 forintos adója 148,76 forintra emelkedik.

Fontos viszont hozzátenni, hogy mivel a jövedéki adót is terheli a 27 százalékos áfa, ez a lépés az idei év elején a bezin esetében 11, a gázolajnál 10 forintos drágulást jelentett a kutakon.

Magas az adóteher az üzemanyagokon?

Az üzemanyagpiaci kilátások tárgyalásakor már-már zsigeri ösztön, hogy azt a kérdést tesszük fel:

mi a helyzet a szomszédos országokban?

Ismert tény ugyanis, hogy a hazai kormányzatnak már régóta nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések, szélsőséges esetben akár még az árstop is. Rövidesen beszélünk majd az árakról is, de a friss fejlemények tükrében előbb nézzük meg, hogy milyen az üzemanyagpiaci adóterhek régiós helyzete, és abban hol helyezkedik el Magyarország!

Az Európai Bizottság aloldalán elérhetőek a legfrissebb adatok, amelyek alapján kiderül, hogy jelenleg

a benzin esetében a második legalacsonyabb a fogyasztói ár adótartalma,

a dízel esetében pedig ennél is szélsőségesebb a helyzet,

itt a régió legalacsonyabb adótartalma van az üzemanyagon.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak a KSH adataira támaszkodó statisztikájában nem számolnak az EKR-díjjal és a kiskereskedelmi adóval, ezek valamennyivel magasabbra emelik az adótartalmat.

Tisztán az adóterhek százalékos arányát nézve tehát azt mondhatjuk, hogy lenne tere az adóemelésnek, de persze nem csak ebből a szögből lehet tekinteni erre a kérdésre - ami sokkal relevánsabb, az az, hogy az emeléssel vajon veszélybe kerülne az a kormányzati elvárás, hogy a régiós átlag alatt legyen a magyar benzin?

Hova kerülne a régiós mezőnyben a magyar benzin?

A mai sajtótájékoztató háttérbeszélgetésén Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkártól elhangzott: az NGM álláspontja szerint azzal, hogy a kormány fél évvel elhalasztja az üzemanyagok jövedéki adójának emelését, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyarországi üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradjanak. Ismert tény ugyanis, hogy a hazai kormányzatnak már régóta nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések, szélsőséges esetben akár még az árstop is.

Az Európai Bizottság aloldalán elérhetőek az erre vonatkozó friss adatok, így meg tudjuk nézni, hogy hova kerülne a sorrendben a magyar benzinár, ha megtörténne az emelés. (Persze csak november közepi árakkal tudunk kalkulálni, ezért nem vehető készpénznek az ebből levont következtetés.)

Mindenesetre ha egyik napról a másikra 9 forinttal emelkedne a benzin literenkénti ára,

akkor jócskán elszakadna az átlagtól a hazai ár,

a dízel esetében ennél sokkal kevésbé lenne látványos a történet.

Ha tehát az emelés bekövetkezne, akkor a régiós átlagárak fölé emelkedne a magyar üzemanyagár, ami ellentétes a kormány törekvéseivel

- ezt Gerlaki Bence is megerősítette a háttérbeszélgetésen.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images