Bámulatos jelenség a lakossági állampapíroknál: még sosem léptek ilyet a befektetők

Új korszak köszöntött be, előnyben a fix kamatozású papírok

Október 1-től új lakossági állampapírokat érhetnek el a befektetők: megújult a Fix Magyar Állampapír, a Bónusz Magyar Állampapír, a Magyar Állampapír Plusz és a Prémium Magyar Állampapír is.

• A 3 éves FixMÁP megszűnt, az 5 éves FixMÁP kamata 6,50%-ról 7,00%-ra emelkedett.
• A MÁP Plusz kamatozása a korábbi 5,75-6,75% közti sávból a 6,50%-7,50% közti sávba emelkedett, miközben megmaradt a kamatfizetés utáni időszakban kihasználható, 100%-os árfolyamon történő visszaváltási opció.
• Új BMÁP-ot is piacra dobott az Államadósság Kezelő Központ, 6 év futamidővel, a DKJ-hozamszint fölött 0,75-1,00 százalékpont kamatprémiummal. A 4 éves BMÁP viszont megszűnt.
• Új PMÁP is érkezett, meglehetősen alacsony kamatprémiummal: infláció felett 0,10 százalékpont a kamata, kivéve az első, 2026. május 23-ig tartó kamatperiódust, amikor az évesített kamat mértéke 6,00%.

Az Államadósság Kezelő Központ a változtatásokkal két fő törekvést valósított meg:

egyrészt vonzóbbá tette a fix kamatozású papírokat a változó kamatozásúakkal szemben, másrészt kivezette a rövidebb futamidejű változatokat,

így hosszabbítani tudja a lakossági kötvényportfólió hátralévő futamidejét (duration).

Látható, hogy

októbertől kezdve a legnagyobb induló kamatot a Fix Magyar Állampapír biztosítja (évi 7%),

a BMÁP induló kamata a második helyre csúszott vissza (6,85%), ezt a MÁP Plusz induló kamata követi (6,5%), végül a PMÁP 6%-os induló kamatozással a negyedik helyet szerezte meg a megújuló papírok rangsorában.

Miért hozta helyzetbe a fix papírokat az ÁKK?

Az Államadósság Kezelő Központ úgy értékeli, hogy "drága mulatság volt" a prémium állampapírok kamatainak kifizetése, a több mint 20%-os súlyú lakossági piacon kialakult rendkívüli helyzet (PMÁP-uralom) hatására két év alatt több ezermilliárd forintnyi kamatot kellett kifizetni a háztartások számára. A lakosság ráadásul igen mozgékony: amint leesett az inflációkövető papírok kamata, a bennük tartott tőke mintegy 36%-át kivették és máshová vitték a befektetők. Az új irány célja elsősorban az, hogy a jövőben ne legyen ilyen mértékű kamatkockázata az államnak, azaz főként jó előre kiszámítható kamatozású papírokban "üljenek" a háztartások. Az ÁKK emellett a lakossági portfólió futamidejének hosszabbításában is érdekelt, habár az 1%-os visszavásárlási lehetőségen a jövőben sem terveznek változtatni, így valójában rendkívül rövid futamidővel is használhatók a lakossági állampapírok.

Eddig is vezetett, de most már egyenesen tarol a 7 százalékos állampapír

Az októberi, rendkívül nagy befektetői érdeklődést a megemelt kamatokon túl a Bónusz Magyar Állampapír szeptember végi, több mint 400 milliárd forintos kifizetése is hajtotta, a két hatás együttesen különösen érdekes folyamatokat eredményezett a lakossági állampapírok piacán.

A legfrissebb, október végi adatok alapján egy hónap alatt 382 milliárd forinttal, 11 383 milliárd forintra nőtt a forintos lakossági állampapírok kintlévő állománya, év eleje óta pedig szerényebb (nettó 120 milliárd forintos), de ugyancsak pozitív irányú állományváltozás mutatkozik. A korábbi favorit Prémium Magyar Állampapír még mindig vezet, de az állománya folyamatosan csökken, mostanra 3881 milliárd forintra apadt.

A második legnagyobb összeg az idei kedvencnek tekinthető Fix Magyar Állampapírban áll, október végén már a 3312 milliárdot is elérte a papír állománya. A szeptember végi kifizetés hatására nagyot esett a harmadik helyen álló Bónusz Magyar Állampapír, ebben a papírban 2071 milliárd forintot tartottak a lakossági befektetők a legfrissebb adatok szerint.

Figyelemre méltó továbbá a Magyar Állampapír Plusz feltámadása:

a korábban "szuperállampapírnak" is titulált, majd az inflációs sokk hatására népszerűségét vesztett befektetés ismét 1000 milliárd forint fölött jár, és hétről hétre a második helyet szerzi meg az új bruttó értékesítések versenyében.

A kötvények sorából kilóg a Prémium Magyar Állampapír, amelyik októberben egyedüliként nem növelte az állományát a forintos lakossági kötvények közül. Észrevehető, hogy a PMÁP-ból kiáramló pénzek (185 milliárd forint) és a FixMÁP kivételével a többi papír beáramlásai hozzávetőlegesen kioltják egymást, így a FixMÁP-on kívüli lakossági állampapír-portfólió (Babakötvény, BMÁP, PMÁP, KTJ és MÁP Plusz együttvéve) valójában nem igazán növekedett, csupán átrendeződött.

Mindeközben a FixMÁP elképesztő tempót diktált, egyetlen hónap leforgása alatt közel 380 milliárd forintot tudott bevonzani,

ezzel csaknem a teljes havi portfóliónövekedést kitevő ugrással büszkélkedhet.

Nem meglepő módon a második legnagyobb bővülést a MÁP Plusz produkálta, 137 milliárd forintos havi állománynövekedéssel, ami szintén azt bizonyítja, hogy sikerrel járt az ÁKK azon törekvése, hogy a befektetők mozduljanak el a fix kamatozású papírok felé, így csökkenjen a lakossági portfólió kamatkockázata.

A heti bruttó értékesítésekben még látványosabban kirajzolódik a lakossági befektetők irányváltása. Ugyan az év során mindvégig vezetett a BMÁP-nál valamivel gyengébb induló kamatú FixMÁP, az októbertől megszerzett kamatelőny hatására újabb lendületet vett, és megkérdőjelezhetetlen favoritként vezeti az értékesítési rangsort. A második helyen pedig változás történt, újabban a már említett MÁP Plusz tekinthető a befektetők második számú prioritásának, míg a változó kamatozású papírok (BMÁP, PMÁP) vonzereje szinte nullára esett.

Idén már összesen 4638 milliárd forintnál jár a forintos lakossági állampapírok bruttó értékesítése. Ebből 2354 milliárd forintért a FixMÁP felelt, 1167 milliárdot a BMÁP vonzott be, a harmadik helyen álló MÁP Pluszt pedig 547 milliárd forintért vették idén a befektetők.

Bámulatos helyzet alakult ki az állampapírok piacán, és ez még nem a vége

Az értékesítési számokat aszerint is vizsgálhatjuk, hogy a fix és változó papírok hogyan szerepeltek a heti versenyben: a fix kamatozású opciók közé a MÁP Plusz, a FixMÁP, a Kincstári Takarékjegy és a nyomdai MÁP Plusz sorolható, míg a változó papírok táborát a Bónusz Magyar Állampapír és a Prémium Magyar Állampapír alkotja. (A Babakötvényről nem közöl heti értékesítési adatokat az adósságkezelő.)

Látható, hogy októbertől kezdődően teljesen felborult a pálya, a két csoport közül bámulatos fölénybe került a korábban is domináló fix csoport. Az utolsó egy hónapban rendre 96% körüli részarányt hasított ki a heti értékesítésekből a FixMÁP és a MÁP Plusz által vezetett kategória, míg a változó (inflációkövető és DKJ-hozam-követő) kamatozású csoport tagjai alig 4%-os értékesítési hányaddal rendelkeznek.

Ilyen nagy eltolódásra a 2022-es inflációs felfutás óta egyetlen alkalommal sem volt példa.

Az új értékesítéseken belül tehát egyértelmű korszakváltást hozott az ÁKK októbertől induló stratégiája, és ennek hatására már az állományi adatok terén is érezhetően felgyorsult az átrendeződés. A 2024. év végi 24%-ról mostanra 44%-ra nőtt a fix papírok súlya a forintos lakossági portfólión belül, ez csaknem a részesedésük megduplázását jelenti,

és ebből a 20 százalékpontos súlynövekedésből 4 százalékpontra októberben került sor.

Ezzel párhuzamosan fokozatosan szorulnak vissza a változó kamatozású papírok (Babakötvény, PMÁP, BMÁP), az év első tíz hónapjában – főként a Prémium Magyar Állampapírokból kiáramló ezermilliárdok okán – 76%-ról 56%-ra mérséklődött a változó kamatozású papírok súlya.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ