Az EBA egyik fő célja, hogy segítse az európai kisvállalkozásokat a finanszírozáshoz való hozzáférésben. Hogyan éri el ezt a célt, hogyan kerülhet be egy KKV a programjaiba?
Cyril Gouiffes: Az Európai Beruházási Alap feladata, hogy javítsa az európai kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését. De ezt nagykereskedőként tesszük, ami azt jelenti, hogy nem fektetünk be közvetlenül vállalatokba. Innovatív pénzügyi termékek tervezésével finanszírozunk közvetítőket – többek között bankokat, mikrofinanszírozási intézményeket, magántőke- és kockázati tőkealapokat. Két fő pénzügyi termékünk van: részvénytermékek és hiteltermékek. A tőkeinstrumentumok célja, hogy javítsák a kockázati tőke elérhetőségét a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k számára. Az EBA működésének adósságoldalán elsősorban a garanciamechanizmust alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy egy banknak garanciát adunk, és a bank ennek a garanciának köszönhetően hitelportfóliót kölcsönöz egy régióban vagy egy adott szektorban működő kkv-knak.
Az ok, amiért hamarosan Budapesten leszek a HVCA konferenciáján, az EBA-nak a magyar kockázati tőke ökoszisztémában betöltött aktív szerepéhez köthető, mint alapok alapja befektető.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EBA részesedést szerez befektetési alapokban. Ily módon kötelezettségvállalást írunk alá egy alapban, amelytől részvényeket kapunk, és az alap pedig tőke formájában részesül az ágazati vagy egyéb stratégiája szempontjából releváns KKV-kba való befektetésből.
Európai szervezetként és befektetési alapként elsősorban részvényesei nevében fektet be az EBA, melynek legnagyobb részvényese az Európai Beruházási Bank 60%-kal, a második az Európai Bizottság 30%-kal, és valamivel kevesebb, mint 10% az európai állami és magán pénzügyi közvetítők csoportjának birtokában van. A szervezet az unió alapszabályával összhangban megfelelő pénzügyi megtérülést biztosít részvényeseinek, ugyanakkor követi az uniós szakpolitikai célkitűzéseket is.
Van-e különbség az intézmény stratégiájában regionális szinten, például a kelet-európai piacra specializáltan, vagy egységes uniós stratégiát alkalmaznak?
Különféle megbízatásaink vannak, egyes finanszírozási forrásainkat úgy terveztük, hogy az egész EU-ban fektessenek be, de néhány kifejezetten bizonyos régiókat vagy tagállamokat céloz meg. Emellett néhány nemzeti intézmény is az EBA részvényese, például Magyarországon az MFB. Az Európai Beruházási Alap egy uniós szerv, ezért célunk az, hogy az egész Európai Unióban fektessünk be, amely egy erősen széttagolt piac. Éppen ezért egyik alapkészségünk a különböző piacokhoz való alkalmazkodás, nem fektetünk be vakon, ugyanazon a stratégia mentén spanyol, francia, magyar vagy lengyel befektetési alapokba. Portfóliónkban az alapszabályunkban és az Európai Unió ökoszisztémájában betöltött szerepünkhöz illően, egy harmonizált befektetési stratégiát biztosítunk.
A kis, innovatív startupok egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz, a magántőke inkább kerüli a kockázatos befektetéseket. Hogyan látja a mai befektetési piacot, szükséges-e változtatni az EBA stratégiájában, vagy a folyamatban lévő programok lefedik ezeket a nehézségeket?
Valóban rosszabbak a piaci feltételek manapság, mint 24 hónappal ezelőtt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nehezebbek a várható piaci viszonyok, arra számíthatunk, hogy a finanszírozási források egyre szűkülnek, a magántőke alapok - legalábbis az elmúlt 10 évhez képest - kevésbé lesznek aktívak. Szerepünk ezért minden eddiginél alapvetőbb, mivel a tőkebefektetések kulcsfontosságúak az innováció és a kkv-k erős és rugalmas hálózatának kialakítása szempontjából Európa-szerte. Uniós intézményként, állami befektetőként anticiklikus intézmény vagyunk, ami azt jelenti, hogy keményen dolgozunk az összes uniós érdekelt féllel, az EBB-vel, az Európai Bizottsággal, még a Parlamenttel, a tagállamokkal is, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzünk az Európai Unió kkv-finanszírozási ágaként betöltött szerepünk folytatására. Manapság, a COVID után, az államadósság-válság után
az állami támogatásokat már erősen kimerítették a vállalkozások, tehát kreatívnak kell lennünk abban, hogyan hozzuk ki a legtöbbet az állami finanszírozásból, és hogyan tegyük azt a lehető legkatalitikusabbá.
A kontinensnek számos kihívással kell szembenéznie a közeljövőben, az EBA-nak is van programja a társadalmi célú cégek támogatására. Melyek azok a témák, amelyekben aktívabb vállalati szerepvállalást szeretnének látni?
Az előttünk álló társadalmi és éghajlati problémák miatt már nem támaszkodhatunk kizárólag a jóléti államra, a civil szervezetekre, a jótékonysági akciókra vagy alapítványokra a társadalmi és éghajlati problémák megoldásában. Ezért szervezetünk aktív szerepet vállalt abban, hogy támogassa azokat a vállalkozókat, akik egy üzleti modellen, egy vállalaton vagy egy startupon keresztül szociális és éghajlati problémákkal foglalkoznak. Célvezérelt vállalkozókat finanszíroztunk az elmúlt 10 évben és ahogy telik az idő, egyre nagyobb szükség van ezeknek a vállalkozóknak a támogatására: egyes felmérések szerint az éves finanszírozási hiány eléri a 4 billió eurót, ha teljesíteni szeretnénk az ENSZ 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési céljait. Az EBA szerepe ebben az, hogy elterjessze a legjobb piaci gyakorlatokat, mint például az EBA hatásalapú hordott kamatát, és olyan megújult tőkeforrásokat biztosítson a vállalkozások számára, amelyek segíthetnek a társadalmi és éghajlati problémák megoldásában.
Az EBA nyerte a Harsányi János díjat, amelyet a vállalkozói folyamatok fejlesztéséhez való kivételes hozzájárulásáért adományoz a HVCA. A díj átadása a HVCA és a Portfolio közös konferenciáján lesz, mondana ennek kapcsán néhány adatot a szervezet magyarországi tevékenységéről?
Az első magyarországi tevékenységünk 2003-ra nyúlik vissza, azóta
több mint 15 ezer magyar kkv-t támogattunk befektetéseinkkel magyar pénzügyi közvetítőkön keresztül, összesen 332 millió euró értékben, garancia és értékpapírosítás formájában. Az EBA befektetései révén összesen 2,8 milliárd euró katalizálódott a magyar gazdaságban, ami több mint 148 ezer munkahely létrejöttét segítette.
A Harsányi János díj átvétele óriási megtiszteltetés, és még inkább különleges elismerése az EBA magyar és tágabb értelemben vett gazdaságban betöltött szerepének.
Egy olyan általános tendencia figyelhető meg, hogy a legtöbb európai startup vagy technológiai vállalat végül az amerikai tőzsdéken köt ki, vagy ott talál befektetőket a C vagy D befektetési körhöz. Hogyan látja ezt a problémát?
Egyrészt büszkék lehetünk arra, ha Európa-bajnokaink világbajnokokká válnak, másrészt az EU természetesen tisztában van a problémával, és hatékonyan keres rá megoldásokat: az Európai Bizottság és a tagállamok a közelmúltban összeállították az Európai Technológiai Bajnokok Kezdeményezést, (ETCI: European Tech Champions Initiative) amely jelentős tőkebevonást tesz lehetővé az említett növekedési fázisban, éppen azért, hogy európai finanszírozási forrásokkal tudjuk elősegíteni az európai regionális bajnokok növekedését.
Címlapkép forrása: Leonid Andronov via Getty Images
