Concorde: fél éven belül vége lehet a háborúnak, alulértékeltek a hazai részvények

Milyen környezetbe érkezett Trump?

Ha semmi sem változik, akkor 2030-ra a világban gyártott dolgok fele Kínában fog készülni – kezdte a nemzetközi körképet a Concorde sajtótájékoztatóján Gyurcsik Attila, az Accorde vezérigazgatója. Ez a geopolitikai feszültségek korában nagy kockázatot jelent, hatalmas a világ feldolgozóipari függése Ázsia legnagyobb gazdasága felé. Az utóbbi évek jellemző dinamikáját Gyurcsik úgy foglalta össze, hogy

Kína gyárt, Amerika fogyaszt, az EU pedig nem nagyon csinált semmit eközben

– de legfőképpen túl keveset fordított beruházásra. Ebbe a helyzetbe robbant be idén januárban Trump, és próbálta megváltoztatni azt a drasztikus vámemelésekkel. Az amerikai gazdasággal kapcsolatban azonban emiatt jelenleg a legnagyobb bizonytalanság, hogy nem tudjuk, hogy hogyan fognak megoszlani a vámterhek. Kérdés, hogy azokat kik fogják leginkább fizetni, a külső beszállítók, a fogyasztók, vagy az amerikai cégek.

Európára áttérve kifejtette, hogy itt is strukturális váltás van: 15-16 év után kezd a kontinens újra érdemben költeni saját magára.

A németek például most annyi pénzt pumpálnak a saját gazdaságukba GDP-arányosa, mint amennyit az Egyesült Államok a 30-as évek nagy gazdasági világválságának idején. Ennek igenis lesz hatása.

A német kormány által elfogadott csomag 12 évre szól, a legnagyobb befolyása azonban az első években lehet.

Kínában mindenképpen modellváltásra van szükség, hiszen kifulladt az ingatlanvezérelt beruházási boom és a kiviteli leheőségek is korlátozottak. Elkerülhetetlen lesz a belső fogyasztás további serkentése.

A jegybankok terén az USA-ban lazítás jöhet az új elnökkel, aki jövőre lép majd hivatalba, az eurozónában pedig már eddig is alacsonyan voltak a kamatok. Ha a gazdaságpolitika ennyire támogató, akkor az a részvénypiacoknak kedvező.

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégájának az a várakozása, hogy az EU erősödő protekcionizmusának időszakába léphetünk. Az államszövetség kénytelen lesz reagálni arra, hogy Kína keresi magának az exportpiacokat és minél több termékét szeretné Európára önteni, a feszültségek hónapokon belül látványos konfliktusokhoz vezethetnek. A protekcionizmus miatt az infláció nem nagyon tud tovább csökkenni, a hosszú oldali hozamok pedig magasan ragadhatnak. Ez a nagyon kamatérzékeny szektoroknak nem kedvező, a bankok viszont jól teljesítenek az ilyen környezetben.

Szinte biztos, hogy fél éven belül lezárul a háború

A Concorde elemzői 90 százalékos valószínűséget adnak neki, hogy a következő fél évben lezárul majd az orosz-ukrán háború, akár úgy, hogy fegyverszünet jön, befagyasztják a frontokat, vagy születik valamilyen békemegállapodás.

Az erre fogadó, úgynevezett "béke-trade" kedvezhet a térségünk részvénypiacainak, a hazai részvényindex, a BUX esetében 2026 végére 125 ezer pontos célárat neveztek meg.

Ez nagyjából 15 százalékos felértékelődést jelenthet, az orosz-ukrán háború lezárása ezen felül hozhat plusz 10-15 százalékot. Annak ellenére emelkedhetnek a részvényárak hazánkban és a régióban is, hogy már az idén is jól teljesítettek a kelet-közép-európai tőzsdék. Azzal kapcsolatban, hogy miért olcsó még mindig a magyar tőzsde és mi változtathatna ezen, Bukta Gábor elemzési üzletágvezető kiemelte, hogy a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika lenne az elsődleges. Jelenleg ugyanis

kiszámíthatólag kiszámíthatatlan. Bármikor tudjuk, hogy valami lehet, csak fogalmunk sincsen, hogy mi.

Bár az OTP esetében nem várnak nagy momentumot, de a Richter és Telekom esetében nagy nominális profitbővülést tapasztalhatunk, ami bizakodásra ad okot. A Mol esetében kérdés, hogy leválunk-e az orosz olajról vagy sem. Ez a kockázati prémium csökkenését hozná, jelenleg vannak olyan alapkezelők, amelyek az orosz kötődés miatt nem veszik a részvényt. A leválásnak azonban a mol profitabilitására rossz hatása lehetne, és a magyar állam bevételei is csökkennének. Az az alapvető várakozásuk, hogy a Mol azért készül erre a forgatókönyvre, nem fognak felkészületlenül állni esetleg egy uniós direktíva érkezésekor. Az olajvállalat esetében egy másik kockázat, hogy a mostani tűzesetnek a százhalombattai finomítóban mekkorák lesznek végül a költségei, és abból mennyit áll a biztosító.

Az ország számára minden nap ajándék, amíg orosz olajat tudunk importálni

– mondta Móró az extraprofitadókból generált állami bevételre célozva.

Móró Tamás szerint döbbenetes különbség, hogy mennyivel kisebb hiány és infláció mellett mennyivel nagyobb a növekedés Lengyelországban, mint hazánkban. Azt mondta, hogy ha egy okot kellene kiemelnie, akkor ennek az oka az, hogy hazánkban alacsony a termelékenység, és ezt bőven meghaladó mértékben emelkednek a bérek. Gyurcsik hozzátette, hogy a reálbéremelkedés ellenére sem biztos ráadásul, hogy tényleg beindul majd a fogyasztás, amit sokan már hosszú ideje várnak. A magas infláció tapasztalata ugyanis felerősítette az "óvatossági motívumot", tehát hogy magas a megtakarítási kedv és ez nem fog csökkenni.

Jobbágy Sándor kiemelte, hogy míg januárban még 2,5 százalékot vártak az idei magyarországi növekedésre, jövőre 3,2 százalékot, az előbb mostanra fél, az utóbbi 2,3 százalékra mérséklődött.

Az idei évhez képest jövőre tehát lényegesen nagyobb növekedés várható.

• Arra számítanak, hogy az autó- és akkumulátoriparban jövőre tényleg beindulnak majd a termelési kapacitások, bár az is igaz, hogy a megfelelő kereslet hiánya továbbra is probléma maradhat.
• A másik növekedési motor a fogyasztás lehet, ezt a nagyjából 2000 milliárd forintos kormányzati élénkítő csomag is segítheti.
• A német gazdaság élénkülése miatt jövőre még nem számítanak a magyar gazdaság élénkülésére, ez inkább 2027-től lehet érdemi hatás.

Véleményük szerint a jegybanki álláspont, amelyik szigorúan kiáll a pénzügyi stabilitás és a forint stabilitása mellett, nem fog rövid időn belül változni. A következő fél évben emiatt azt gondolják, hogy változatlan lesz az alapkamat, az év második felében érkezhet 50 bázispontnyi lazítás. A hazai drágulás üteme még pár hónapig 4 százalék alatt maradhat, de az év végére várhatóan újra emelkedésnek indul. Az infláció növekedése felé mutat az árrésstopok esetleges kivezetése is.

5 százalék felett lesz a jövő évi hiány

Noha Nagy Márton bejelentése alapján jövőre 5 százalék lesz a költségvetési hiány, a Concorde ennél nagyobb deficitre (5,5%) számít. Veszélyt jelent az is, hogy közelítjük a 30 százalékos devizaarányt az államadósságban. Hogy mennyire, annak nemsokára meglesz a tesztje: januárban szoktak lenni komolyabb devizakibocsátások, akkor látjuk, hogy hogyan reagál majd a piac, eddig azonban nem volt baj a piaci finanszírozással. Ha a 40 százalékot érnénk el vagy közelítenénk, a hitelminősítőknél akkor lehet vörös vonal, a 30 egy önként vállalt limit. Móró hozzátette, a devizaadósság nem olyan nagy baj, amíg van egy jelentős devizatöbbletünk. Az forintárfolyam trendjének megváltozására nem számítanak az első fél évben, az ingadozások mértéke azonban a közelgő választások előtt nőni fog.

Kérdésre tisztázták, hogy

az 5,5 százalékos hiányvárakozásban egy esetleges választás utáni kiigazítás nincsen benne,

de még ha jönne is 2026 második felében egy ilyen csomag, akkor az a jövő évi hiányt már nehezen tudná érdemben befolyásolni. Móró Tamás hozzátette, hogy a hitelminősítők jelzéseire eddig is figyelt a kormány. A piac véleménye általánosságban is számít, hiszen ők finanszírozzák az államadósságot, a szigorúságuk esetén nagyobb eséllyel jöhet kiigazítás a második félévben, ha a piac megengedőbb, akkor ennek kisebb az esélye. Jobbágy a hitelminősítők értékelési folyamatainak részleteire áttérve kiemelte, hogy a részbesorolásaink általában jobbak, mint összességében az értékelésünk. A növekedés hiányának a hatása sem érezteti még teljesen a hatását, mivel hosszabb időtávot néznek. Sőt, a Magyarországról a hitelminősítőknél alkotott növekedési kép még javulhat is, mert a vizsgált időszakból néhányuknál még csak most fog kiesni a Covid-időszak visszaesése.

Mit hozhatna egy kormányváltás a gazdaságnak?

A fenti kérdésre a Concorde elemzői azt a választ adták, hogy 2026-ban a GDP-re és inflációra nem gondolják, hogy érdemi hatása lenne egy kormányváltásnak, inkább a költségvetésre, forintra hathat.

• Egy tényező ebben az, hogy nagyobb valószínűséggel jöhetnek az uniós pénzek az országba, egyes elemzők szerint ez már az árfolyamban is látszik. Ez azonban a teljes árfolyampályát nem tudja eltolni, mivel az uniós pénzek valós gazdasági hatásai csak később éreztethetik a hatásukat. Jobbágy Sándor kiemelte, hogy jelenleg is vannak olyan EU-s források, amik elméletileg rendelkezésre állnának, de mégsem használják ki.
• Gyurcsik Attila hozzátette, hogy van azonban, aki azt gondolja, hogy a jelenlegi kormány maradása lenne kedvezőbb a forintnak, hiszen akkor kisebb a bizonytalanság. Szerinte egyébként is hajlamosak vagyunk túlértékelni a hazai folyamatok hatását az árfolyamra.

Kockázatok a jövő évre

A Concorde szakemberei kérdésünkre néhány kockázatot is kiemeltek a jövő évre vonatkozóan.

• Az amerikai időközi választás akár megosztottságot hozhat a két törvényhozási szerv többségében, és ezzel patthelyzet alakulhat ki. Az USA részvénypiacán amúgy is megfigyelhető egy szezonalitás, az időközi választás éve gyenge szokott lenni, mivel kivárhatnak a befektetők.
• A mesterséges intelligencia esetében kockázat, hogy nem tudjuk megítélni, hogy ki lehet a győztese ennek a folyamatnak. Lehet, hogy ezek nem a mostani nagy beruházásokat végrehajtó cégek lesznek, amik az idei év részvénypiaci ralliját vezették. Eklatáns példa erre a telekommunikációs boom: a Magyar Telekom például még most sincs az akkori, történelmi csúcson, mert a beruházásokkal a társadalom járt jól, és nem a nagy infrastruktúra-építők.
• A Kína és Tajvan közt fennálló konfliktus eszkalálódása az elektronikai beszállítói hálózatokban hatalmas zavarokat hozna.
• Móró Tamás szerint ugyan kicsi a valószínűsége (5% körüli), hogy felbomlana jövőre a német kormánykoalíció, de nagy hatása lenne. Erre azért lehet némi esély, mert a koalícióra lépés egy körülmények által kikényszerített "kényszerházasság" volt, sok mindenben nem értenek egyet a felek.
• A vámokkal kapcsolatban kialakult az a benyomás, hogy ez 2025 sztorija volt, és a jövő év megnyugvást hozhat. Valójában azonban Donald Trump lépéseire készülve a cégek rendkívüli mértékben igyekeztek előrehozni a készletezéseiket, ami tompította a vámok hatását – valójában még mindig nem tiszta, hogy pontosan milyen gazdasági következményei lesznek a kereskedelmi háborúnak.
• A vámok kivetésének jogszerűségét ráadásul vitatják is, piaci árazások alapján 30-40 százalék a valószínűsége, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja őket. Igaz, lehet ebben az esetben más módot találna a Trump-kabinet a vámok kivetésére.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ