Eleddig nyertesen hagyta el a felügyelet az ingatlanalapok felfüggesztése miatt indított perek helyszínét, azonban a felperesek a számukra előnytelen első fokú ítéletek ellen fellebbeztek, miközben az ügyészség is vizsgálódik az ügyben - írja a Világgazdaság. Az alapkezelők ellen várhatóan ősszel indulnak meg a kártérítési perek, eddig 80-an csatlakozta két pertársasághoz, a kártérítési igény pedig eléri a 100 millió forintot.
Kénytelen volt lemondani posztjáról a finn önkormányzati nyugdíjalap vezetője, hiszen a média kikezdte a hírnevét, azt állították ugyanis, hogy egy ingatlanbróker társaság kampánytámogatásáért cserébe később komoly pénzeket fektetett be a nyugdíjalap vezetőjeként. A felügyelet hivatalos álláspontja szerint nem történt semmi törvénytelen, azonban az intézményt ért támadások miatt Markku Kauppinen nem kerülhette el a lemondást.
A Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett NAP Ingatlanfejlesztő Alap 15 százalékos hozamot fizet, a tavaly júliusi induláskor ugyanis ez volt az a minimális hozam, amit az alapkezelő maga elé tűzött. A cél elérését többek között segítette a tavaly év végén előszerződéssel megvett székesfehérvári ingatlan előértékesítésének felgyorsulása, a forint euróval szembeni erősödése és a fix költségek csökkentése. A következőkben a Macrogamma sajtóközleményét közöljük.
A magánnyugdíjpénztárakba újonnan érkező pénzek befektetésére vonatkozna majd a pénzügyi tárca által tervezett devizamegfelelési szabály, nem a már meglévő portfóliókat kellene átalakítani - tudta meg a Portfolio.hu. Ez lényegesen eltérő pénztári magatartást kívánna meg ahhoz képest, mint amelyről tegnapi cikkünkben beszámoltunk (jelentős külföldi részvényeladások rövid idő alatt). Úgy tudjuk, hogy a tervezett átalakítások nyomán a 70%-os forintsúly nem az egyes választható portfóliókra, hanem a magánnyugdíjpénztár teljes portfóliójára vonatkozna majd. A jelek abba az irányba mutatnak, hogy a magyar állam a magánnyugdíjpénztárak (és esetleg a biztosítók) szabályozásának változtatásával igyekszik egyszerre több legyet is ütni. Nagy kérdés azonban, hogy az adminisztratív eszközök valóban célt tudnak-e érni.
A két legnagyobb holland vállalati nyugdíjalap drasztikus átmeneti intézkedéseket hozott meg annak érdekében, hogy a fedezetségi arányt a törvényi előírásoknak megfelelő szintre emeljék. A következő években nem emelik a nyugdíjakat, miközben pótbefizetést is előírnak, a válság ugyanis elfogadhatatlan mértékben csökkentette az alap eszközeit, így pedig nincs meg jelenleg a nyugdíjak kifizetésének a fedezete.
Úgy tűnik, ismét kedvezőre fordulhat a széljárás garantált alapok számára, miután a nemzetközi tőkepiacok némiképp magukhoz tértek a tavaly év végi sokkból, de a hazai hozamkörnyezet továbbra is barátságos feltételeket teremt a konstrukciók létrehozásához. A banki stratégiákban pedig még mindig is kulcsfontosságú lehet a forrásgyűjtés, aminek ideális eszköze lehet a garantált alapok kibocsátása. Persze ha a körülmények hosszabb távon is kedveznek.
Több tíz év távlatában teljesen felesleges az államnak garantálnia az inflációnak megfelelő hozamot a magánnyugdíjpénztári megtakarításoknál, hiszen a pénztárak elvárt reálhozama már a reformkor 3-4 százalék volt, azonban a válság miatt rövidebb távon lehet realitása a kormány által két héttel ezelőtt elfogadott intézkedésnek. Főleg igaz ez akkor, ha a jogosult tagok többsége nem él a visszalépéssel a tisztán állami rendszerbe, így ugyanis lehetnek olyan kiszolgáltatott csoportok, akik jóhiszeműségük miatt veszélybe kerülnek. Érdemes azonban tisztában lennünk azzal, hogy aki a maradást választja, és kevés ideje van hátra a nyugdíjig, az biztosan veszít még a garanciával is.
A változások korát éljük, a nyugdíjrendszer pedig úgy látszik, az egyik kedvenc terepe a kormánynak, ahol lehet tologatni a bábukat ide-oda. A legfrissebb hírek szerint két meghatározó változtatás is a tarsolyában van a Pénzügyminisztériumnak, az előzetesek szerint pedig mind a kettő negatívan érintené a tagokat. A terv egyik része szerint legfeljebb 30 százalékban tarthatnának a pénztárak nem forint alapú eszközöket, ami meglehetősen erős korlátozás. A pénztáraknak pedig nagyon kevés idejük lenne az átállásra, a rossz pillanatban eladott külföldi eszközök vesztesége pedig a tagoknál csapódna le. A terv másik része egyes kötvényeknél engedné meg a nem piaci alapú értékelést, ami a most sem teljesen tiszta rendszer átláthatóságát rombolná le, az utóbbi évek vívmányait pedig egy csapással tenné értelmetlenné.
Két héttel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek az állami tb-rendszerbe, abban az esetben, ha 2008 végéig betöltötték az 52. életévüket. A következőkben a PSZÁF ezzel kapcsolatos közleményét közöljük változatlan formában, amiből kiderül, hogy milyen módon tehetjük meg a visszalépést.
Nem sokat változott a kép összességében a származtatott alapok piacán, hiszen egy éves időtávon még mindig a szereplők közel fele veszteséggel küszködik, azonban az elmúlt fél év kiválóan sikerült. A legjobban az egyik feltörekvő piaci kötvényekre építő alap teljesített, miközben a Top-10-be csak 11 százalék feletti hozammal lehetett bekerülni. Egyelőre viszont túl fiatal ahhoz a szektor, hogy hosszabb távú következtetéseket vonhassunk le, mivel a 24 alap közül mindössze 5 rendelkezik legalább három éves idősorral. A jó hír viszont egyértelműen az, hogy drasztikus tőkekivonásokra még a pánikban sem került sor, ellenben például az abszolút hozamra törő fedezeti alapokkal.
Öt hónapja gyakorlatilag stagnál a hazai befektetési alapok vagyona, az adatok pedig arra utalnak, hogy csak nagyon lassan találhatnak vissza a befektetők a szektorba. A jövőre nézve nem túl jó hír, hogy megkezdődött a részvénypiacokon a korrekció, a kedvezőtlenebb nemzetközi hangulat pedig csírájában olthatja el a potenciális ügyfeleket. A magas kamatkörnyezet lehet a legnagyobb gombóc a szektor torkán, miközben a visszatekintő hozamoknak is sokat kell ahhoz javulniuk, hogy újra tartósan emelkedő pályára állhasson a kezelt vagyon.
Egyelőre még csak találgatni lehet, hogy milyen módon indulhatnak majd meg a tömeges járadékszolgáltatások Magyarországon, azonban ez nem veheti el a kedvünket attól, hogy megnézzük milyen áron kapnánk járadékot 40 év szolgálati idő után. Konzervatívabbnak mondható becslések mellett is komoly költségekkel kell számolni, azonban még ekkor is megérheti a vegyes rendszer, ha hosszabb távon 3.5 százalékos nettó reálhozamot tudnak elérni a pénztárak. Az elmúlt évtized arra világított rá, hogy a túlzottan kockázatkerülő befektetési stratégiával ez nem érhető el, a választható portfóliós rendszer segítségével viszont van esély erre.
Egy dél-franciaországi siklórepülő versenyen életét vesztette az ország legnagyobb fedezeti alapjának elnök-vezérigazgatója, pedig tapasztalt repülős hírében állt, aki élt-halt a sportért. Az alap elnöksége mindent megtesz azért, hogy mihamarabb pótolja a vezetőt, egy befektetőknek eljuttatott levélben pedig azt írják, hogy a szörnyű tragédia nem befolyásolja a vállalat jövőjét.
A román nyugdíjrendszer második pillérének tekintett kötelező alapok a 2008. márciusi indulás óta 12.84 százalékos hozamot hoztak, a tavalyi év pedig csak azért alakulhatott például a magyar pénztárakhoz képest kedvezőbben, hiszen ott a kötvénybefektetések vannak túlsúlyban. A hazai pénztártagok számára mindez jó jelzés lehet, hiszen a márciusban indult raliban a részvények kiemelkedően teljesítettek, főleg igaz ez a feltörekvő piacokra.
Nemcsak a részvényalapok számára hozott átmeneti megnyugvást a márciusban elstartolt tőkepiaci szárnyalás, a hazai alapkezelők kötvényalapjainak többsége is profitálni tudott a kockázatvállalási kedv megélénkülését, és így a feltörekvő piaci kötvények iránti kereslet növekedését hozó eufóriából. A 2008-as eseményeket azért az elmúlt pár hónap nem tudta elfeledtetni, bár az igazán releváns hosszú távú hozamadatok már lényegesen kiegyensúlyozottabb képet festenek.
Múlt héten látott napvilágot a hír, hogy két szocialista politikus a korhatár alatti nyugdíjasok jövedelemkorlátjának az eltörlését kezdeményezi, mivel szerintük a nyugdíjazás utáni munkavégzés esetén nincs szükség a hatályos erős szankciókra. A törvényjavaslat ebben a formájában egészen biztosan visszalépést jelentene a korhatár alatti nyugdíjazás szigorításában, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy lehetőség, nem pedig plusz jutalompénz, akinek módja van rá, az egyszerűen dolgozzon tovább. A mostani szabályozás pedig egyáltalán nem tekinthető spártainak, nem lehetetleníti el a munkavégzést, egyszerűen arra törekszik, hogy az emberek megfontolják a törvényes korhatár előtti nyugdíjba vonulást.
Szemet gyönyörködtető hozamokban részesülhettek a részvényalapok befektetői 2009 első félévében, mintegy kárpótlásként a 2008-ban elszenvedett szinte példátlan veszteségekért. A legjobb alapok a feltörekvő piaci részvényalapok közül kerültek ki, de nem szabad elfeledkeznünk a hosszabb távú adatokról sem, amelyek világosan tükrözik még a hitelválság kapcsán kialakult piaci helyzet hatásait.
Busás hasznot hozhat a világ harmadik legnagyobb nyugdíjalapjának Michael Jackson halála, hiszen a popkirály több dalának a jogait is az alap vette meg még tavaly. A legnagyobb internetes boltok eladási listáján rögtön az élre ugrottak az egyes albumok a tragédiát követően, illetve a zeneletöltések is megsokszorozódtak, a jogdíjakból pedig komoly összegekre számíthat a nygudíjalap.
A német ingatlanalapok ugyan a válság kapcsán kénytelenek voltak nehézségekkel szembe nézni, de távolról sem tapasztaltak a piac szereplői olyan jellegű turbulenciákat, amelyek a magyar ingatlanalapokat érték az elmúlt fél évben - mutatott rá Enno Kühn, a Credit Suisse ingatlanalapokkal foglalkozó német leányvállalatának alelnöke.
A Credit Suisse Asset Management egyébként Európa-szerte jelentős változáson megy keresztül, miután a vagyonkezelési üzletág a jövőben az Aberdeen Asset Management részeként folytatja működését, így az Aberdeen olyan piacokon jelenhet meg, ahol korábban nem volt jelentős pozíciója, például Magyarországon - mondta el Patrick Walker, a társaság európai üzletfejlesztési vezetője. A két szakemberrel a Portfolio.hu Wealth Management 2009 Konferencián beszélgettünk.
A legnagyobb súlyú piaci szereplők részvételével pereli be a nyugdíjalapok egy csoportja a Bank of Americát, amiért az félrevezette a részvényeseit a megvásárolni szándékozott Merrill Lynch állapotáról.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
A nyári hőség hatására jelentősen megnő a földgáz iránti kereslet, főként az áramtermelés miatt, amelyben...
Padlón a lítium árfolyama, pedig igen fényes jövő előtt áll: megkerülhetetlen lesz a jövő e-autózásában... 
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
