Donald Trump eddig sem titkolta, hogy milyen viszonyban van a jelenlegi jegybankelnökkel, Jerome Powellel, és hogy elnökként milyen együttműködést szeretne a Feddel, most újra bemutatót tartott ebből.
A Fed szerda este 8-kor közzétett kamatdöntési közleményéből kiderült, hogy a jegybank szokatlanul nagy mértékben, 50 bázisponttal csökkentette a kamatokat (a jellemző lépésköz 25 bázispont). A piac számított erre, a piaci szereplők többsége 50 bázispontos csökkentést árazott. Érdekesség, hogy a nagy lépés ellenére a jegybank csak kevéssé módosította lefelé a növekedési előrejelzését, és csak kissé vár magasabb munkanélküliségi rátát, mint júniusban. A kamatelőrejelzésekből kiderült, hogy a Fed még két 25 bázispontos csökkenést vár idén, jövő év végén pedig a kamatok 3,4% körül lehetnek. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón következetesen azt kommunikálta, hogy a jegybank nincs késésben a lazítással, nem tartanak recessziótól és magas munkanélküliségtől, és a mai jelentős csökkentésre éppen azért volt szükség, hogy ez így is maradjon. Egyelőre elhiszi ezt a piac, nincsenek nagy mozgások, és novemberre 25 bázispontos vágást áraznak.
Ma bekövetkezik a régóta várt fordulat az amerikai monetáris politikában, kamatot csökkent a Federal Reserve. Megjósolhatatlan, hogy az első vágás mekkora lesz, hiszen a 25 és az 50 bázispontos lépés mellett is szólnak erős érvek. A mai döntés önmagában is fontos, ám ennél még fontosabb, hogy milyen kamatpályát vetít előre a Fed a közeljövőre. Az amerikai monetáris politika kilátásai a világ minden piacára kifejtik a hatásukat, így a mai döntés vízválasztó lehet a befektetésekre vonatkozóan. Rég volt ennyire izgalmas és nehezen megjósolható kimenetelű Fed-ülés, és az egyes forgatókönyvek piaci hatása is nagyon eltérő lehet.
Meglepően nagyot csökkent az export és importinfláció is augusztusban az USA-ban. Ez részben a kínai gazdaság gyengülésével függ össze, hiszen ezáltal az ország deflációt exportál. Azonban a mostani adatok az amerikai reálgazdaság gyengülését is jelenthetik.
A korábbi javaslatok alapján várt 19% helyett átlagosan 9%-kal kellene több tőkével rendelkezniük a legnagyobb amerikai bankoknak a szabályozó hatóságok legújabb tervei szerint - írta meg a Bloomberg. A napokban már kiszivárgott, hogy a tavaly júliusban bejelentett tervek jócskán felvizezve léphetnek hatályba.
Az augusztus elején megjelent amerikai gazdasági adatok nemcsak rövid, de drámai pénzpiaci volatilitást váltottak ki, hanem a vezető Wall Street-i közgazdászok előrejelzéseiben is szokatlan mértékű instabilitást okoztak, ami arra utal, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan ők is elveszthették a stratégiai tájékozódási képességüket.
A vártnál gyengébb pénteki amerikai munkaerőpiaci adatok a gazdaság lassulására utaltak, amely a részvénypiacokon esést, a japán jennél a kamatkülönbözetre játszó pozíciók további zárását okoztak pénteken, és ezzel párhuzamosan jókora esés alakult ki a legnagyobb kapitalizációjú kripto eszközökben is. A bitcoin, az ethereum és a solana is kritikus zónába esett, amelyről szombaton megpróbáltak kicsit emelkedni.
Hamarosan változtatásokat jelenthetnek be az amerikai hatóságok a bankok Bázel III. szerinti tőkeszabályozását illetően, amelyek szigorítására vonatkozó terveiket tavaly júliusban jelentették be, ugyanakkor számos piaci kritika érte azóta ezeket.
Jövőbe látó kristálygömbje senkinek sincs, ezért sokan a múltból merítenek ihletet azzal kapcsolatban, hogy mi jöhet a tőzsdéken. Kering a neten egy érdekes grafikon arról, hogy mik a hasonlóságok 2007 és az idei év eseményei között. Megnéztük, stimmel-e.
Jelentős pénzek indultak meg a pénzpiaci alapok felé az elmúlt időszakban, felkészülve az amerikai jegybank várható kamatcsökkentésére. A Bank of America szerint a múlt hét szerdával záruló héten 37 milliárd dollár áramlott pénzpiaci alapokba - írja a Reuters.
A Federal Reserve (Fed) hitelességének jelentőségét vizsgálta egy új kutatás, amelyet a Kansas City Fed éves konferenciáján mutattak be a wyomingi Jackson Hole-ban. A tanulmány rávilágít arra, hogy a központi bank inflációellenes lépéseit hatékonyabbá teszi, ha erősen hisz a Fedben a piac.
Most már biztosnak tűnik, hogy nem tudják véglegesíteni a banki tőkeszabályok tervezett szigorítását a novemberi elnökválasztás előtt az amerikai szabályozó hatóságok. Ez erősen kétségessé teszi, hogy a "Bázel III. végjátéknak" nevezett szigorúbb szabályok egyáltalán életbe lépnek-e – írja a Reuters.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
Az eddig ismertnél 818 ezerrel alacsonyabb volt a foglalkoztatottság növekedése az Egyesült Államokban a 2023 márciusától 2024 márciusáig tartó egy év során, ami minden idők második legnagyobb lefelé történő adatrevíziója ezen a téren – derült ki az amerikai munkaügyi tárca szerdai bejelentéséből. Ez gyengébb munkahely-teremtési képességre utal, ami fokozhatja a Fed-del kapcsolatos kamatvágási várakozásokat, így a dollár gyengült, a részvényindexek tovább emelkedtek.
A befektetők újra megtalálták a kötvényeket, mivel az inflációs félelemeket mára a recessziós félelmek váltották fel, és a kötvénybefektetések bizonyították, hogy a közelmúltbeli részvénypiaci káosz elleni fedezetként is megállják a helyüket – írja a Financial Times.
Tekintsük át, mi történt két jegybankkal kapcsolatban a múlt héten. Mindkét központi bank nagy múltra tekint vissza, a saját országán messze túlmutató befolyással rendelkezik, és mindkettő kénytelen volt kényes döntéseket hozni, amelyek célja az infláció további csökkentése oly módon, hogy közben ne okozzanak túl nagy károkat a növekedés és a munkaerőpiac szempontjából. Végül az történt, hogy a két intézmény 24 órán belül két nagyon eltérő megközelítésre jutott.
Négyféle módon is növelheti majd az amerikai inflációt egy második Trump-kormányzat – véli Joseph E. Stiglitz. A Project Syndicate-nek adott interjúban a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a négy inflációs kockázat között az amerikai bevándorlási szabályok Trump által tervezett szigorítását, a fiskális fegyelem várható lazulását, a monopóliumellenes politika szinte biztosra vehető feladását, valamint a Fed ügyeibe való valószínűsíthető beavatkozást nevezte meg. Továbbá az interjúban kihangsúlyozta, hogy szerinte a neoliberalizmus megbukott. A választók viszont – ahogy fogalmazott – a „jobbközép” politika kudarcára úgy reagáltak, hogy a szélsőjobb felé fordultak, ami a Columbia Egyetem professzora szerint csak súlyosbítani fogja a problémákat azáltal, hogy a nagyvállalatok még több hatalmat kapnak.
Jeremey Siegel, a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton School pénzügyi professzora, és a Wisdom Tree vezető közgazdásza hétfőn felszólította az amerikai jegybankot, hogy a pénteki kiábrándító munkaerőpiaci jelentés után hajtson végre egy sürgősségi 75 bázispontos kamatcsökkentést - tudósított a Cnbc.
Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke arról beszélt, hogy szerinte még nincs recesszióban az USA, de utalt arra is, hogy a gyenge munkapiaci adatok nyomán csökkenteni kellene a kamatot.
Eljött a jegybankok nagy hete, kamatdöntő ülést tart az amerikai, a brit és a japán jegybank is, a Fednél borítékolható a kamatdöntés kimenetele, így inkább a kilátások lehetnek érdekesek, a Bank of Japan és a Bank of England kamatdöntése azonban nehezen előre jelezhető. Jöhetnek nagy piaci mozgások.
A magyar tőzsdén a mai a hét utolsó kereskedési napja.
A nyaralópiac is erősödő pályára állt.
A probléma neve: Extramadura.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
