Közös érdek elmozdítani a magyar gazdaságot a jelenlegi mélypontról - fogalmazott Patai Mihály, a bankszövetség elnöke a Híradónak azt követően, hogy a jegybankkal újabb tárgyalási forduló zajlott ma bankvezérek és az MNB vezetése között.
Ahogyan az tegnap kiderült, a korábbi híreknek megfelelően az MNB valóban a PSZÁF integrálására készül. Erről szóló vitaanyagában a jegybank kifejti, hogy egy felügyeleti funkcióval is megerősített központi bankra lenne szükség annak érdekében, hogy a rendszerszintű kockázatokat a jövőben időben felismerjék, ne becsüljék alá, és képesek legyenek megfelelően kezelni. A tisztázatlan jog- és feladatköröket is meg kellene határozni. A PSZÁF integrálása nem lenne teljeskörű: a értékpapírpiac-felügyeleti funkciót az MNB külön intézményre bízná. Az eddig nem létező bankszanálás feladatát is felvállalná a jegybank.
A PSZÁF még tanulmányozza az MNB vitaanyagát a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásáról, álláspontját a lehető leghamarabb kialakítja - közölte a felügyelet szóvivője csütörtökön az MTI érdeklődésére.
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a PSZÁF MNB-vel való összevonását szorgalmazza a jegybank. Az erről szóló vitaanyag nemrég jelent meg az MNB honlapján, amelyben kifejtik: a felügyeleti rendszerek megerősítésének egyik legfontosabb eleme a rendszerkockázatokat és az egyedi kockázatokat egy széles eszköztárral kezelő független intézmény létrehozása. Az MNB álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba. A PSZÁF egyelőre passzívnak mutatkozik a kérdésben.
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.
Az új jegybanki hitelprogram részleteinek ismertetésével egy napon közzétette a magyar bankszektorra vonatkozó legfrissebb hitelezési és betéti adatait is az MNB. Bár divat ma temetni a bankbetéteket a csökkenő kamatok miatt, az adatokból kiderül: nem a kamatcsökkenés, hanem inkább a lakossági árfolyamspekuláció (a devizabetéteken a gyengülő forint miatt keletkező árfolyamnyereség) csökkenti a betétállományt, gyenge forintárfolyam idején ugyanis sokan nyúlnak devizabetétükhöz. A lakossági betétállomány a márciusi csökkenés ellenére még mindig 1,5%-kal nagyobb, mint fél éve. Ennél szomorúbb, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése egyelőre a hitelezést sem mozgatta meg: nem nőtt érezhetően sem a lakosság, sem a vállalatok hitelfelvételi kedve. Hogy mit hoz a jövő e téren, azzal a Portfolio.hu május 8-ai Hitelezés 2013 című konferenciája részletesen foglalkozik.
Számos olyan kérdésre adhat választ, illetve tisztázhatja a jegybank álláspontját holnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök, amelyek az április 4-i hárompilléres Növekedési Hitel Program (NHP) bemutatása után merültek fel, illetve az azóta a bankokkal folytatott konzultációk során kristályosodhattak ki. Az alábbiakban a felmerülő szerteágazó kérdéseket csak röviden foglaljuk össze.
A nagyon intenzív jegybanki kamatcsökkentési várakozások fontos szerepet játszottak abban, hogy rendkívül mélyre süllyedtek a forintalapú államkötvényhozamok, ez pedig oda vezetett, hogy lényegében nullára olvadt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium. Ez az elmúlt két évben két periódusban is azt eredményezte, hogy a forint gyengülési hullámba keveredett, így most sem csodálkozhatunk azon, hogy ugyanez történt. A két alkalom közül az egyik esetén kamatot is emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a másik esetben pedig a kialakult helyzet megakadályozta a vágást. Jelenleg az állampapírpiacon kialakult furcsa állapot, pontosabban feszültség két módon oldódhat fel. Az egyik esetben az MNB kényszerülhet arra, hogy lassítson a kamatvágási sorozaton, a másik esetben a piac "magától" feloldhatja a feszültséget.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke úgy véli, higgadtan kell végiggondolni a felügyelet és a jegybank összevonásának lehetőségét; a felügyelet elnöke a Magyar Nemzetnek azt is hozzátette: nem tud arról, hogy az ügyben politikai szinten bármilyen előterjesztés vagy döntés született volna.
A Bank of England bejelentette: egy évvel meghosszabbítja eredetileg 2014 januárjában lejárató "finanszírozás a hitelezésért" (Funding for lending, FLS) programját, amelyben olcsó refinanszírozást kínál a bankoknak a vállalkozások és háztartások hitelezése érdekében - számolt be a BBC.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerdán hivatalból, piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított a keddi jegybanki kamatcsökkentés bejelentése előtt történt, pénzpiaci mozgásokat kiváltó hírügynökségi hiba miatt.
A lassuló magyarországi infláció és a "recesszióval küszködő" magyar gazdaság további jegybanki kamatcsökkentéseket valószínűsít - vélekedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa által kedden bejelentett újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés után londoni pénzügyi elemzők.
Nem ment el szó nélkül a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntésről tévesen és idő előtt megjelent hírügynökségi tájékoztatás mellett. A kedd este megjelent MNB-közlemény szerint a jegybankot aggodalommal tölti el, hogy félretájékoztatás történt és előrevetíti, hogy a forint árfolyamának heves mozgását ki kell vizsgálni.
Az elmúlt hetek alapján egyértelmű a gazdaságpolitika törekvése arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét. Az eddig jelzett lépések azonban közvetlenül nem segítenek ebben. A legfrissebb nemkonvencionális "trükk", a kéthetes jegybanki eszköz átalakítása pedig végül oda vezet, hogy ugyanúgy finanszírozza majd magát az állam, ahogy tavaly, de közben több más cél elérését is segíti. Könnyen előfordulhat például az, hogy a gazdaságpolitika megteremtené a lehetőségét annak is, hogy a választásokhoz közeledve bármikor előtörlesztést kezdeményezzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke által a kereskedelmi bankoknak kiküldött levélben a jegybank abban kéri a hitelintézetek segítségét, a növekedési hitelprogram feltételeit közösen úgy alakítsák, hogy az mindenképpen sikeres legyen - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Habár a forint gyengüléssel reagált a csütörtöki hírekre, a forinteszközöket azonban megvették a befektetők - tudtuk meg piaci szereplőktől. A hazai fizetőeszköz gyengélkedését a kéthetes jegybanki kötvény-betét csere terve és az ebből fakadó bizonytalanság okozta. A magyar kincstárjegyek, állampapírok, swapeszközök erősödése pedig arra vezethető vissza, hogy a kéthetes jegybanki kötvényből kiszoruló likviditás hazai eszközökben keres és találhat majd új helyet.
A nyilatkozatok hatására egyre inkább felfigyelnek a hazai piacok a Magyar Nemzeti Bank eredményével és a kéthetes jegybanki kötvénnyel kapcsolatos fejleményekre, tervekre. Matolcsy György MNB-elnök reggeli interjúja után ugyanis Rogán Antal is beszélt erről csütörtök délelőtt. A Magyar Nemzeti Bank terve, hogy korlátozza a bankok hozzáférését a jegybanki kéthetes kötvényhez javíthatja az MNB eredményét - jelentette ki a Reuters hírügynökség szerint Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti reggelijén csütörtökön Budapesten. Hozzátette: ez csak az egyik elem, ami javíthatja a jegybank eredményét. Arról is beszélt, hogy a kormány vizsgálja az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét.
A magyar monetáris politika megújítása öt hete megkezdődött, de még az elején tartunk - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban. A jegybankelnök egyetért Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének javaslataival, miszerint a kéthetes jegybanki kötvényt betétté alakítanák vissza és korlátoznák egyes pénzintézetek hozzáférését a jegybank kéthetes eszközéhez. Elmondása szerint "kőbe van vésve", hogy a kéthetes kötvényállományt 900 milliárd forinttal lecsökkentik. Arról is beszélt: a jegybank támogatná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeolvadását. Ha az összeolvadás létrejönne, akkor szerinte ehhez egy új alelnökre is szükség lesz.
Könnyen elképzelhető, hogy a kormány csak időt nyert magának a mostani konvergenciaprogrammal és csak egy hónappal tolta el a pótlólagos költségvetési csomag bejelentését - vélekednek elemzők a keddi bejelentésekről, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött új kiigazító lépésekről. A legnagyobb kérdés most, hogy miként tűnik el idén a jegybank 100 milliárd forintos vesztesége. Ebben ugyanis a jegybank eddig ismert lépései nem segítenek. A szakértők úgy gondolják, hogy Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás hatálya alól annak ellenére, hogy nem készült újabb csomag.
Újabb egyeztetést tartott a Magyar Nemzeti Bank vezetése a pénzintézetek képviselőivel, ezúttal a közepes méretű bankokat tájékoztatta Matolcsy György a növekedési program részleteiről.
Súlyos orosz támadások voltak Donyeck és Herszon megyékben.
Az USA közvetítésével hosszú tárgyalássorozaton vannak túl.
Szállodai színvonalat ígér az állami vállalat.
Hamarosan a világ minden iparága AI-óriásfelhasználó lesz.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
