A hét monetáris tanácstag egységesen döntött a 25 bázispontos kamatvágás mellett - derül ki a májusi ülés ma közzétett rövidített jegyzőkönyvéből. A jegybank továbbra is borúsan látja a növekedési kilátásokat, nem érzékel érdemi inflációs nyomást, így a nemzetközi környezeten múlik a kamatcsökkentési ciklus folytatása. (A jegyzőkönyvből a tanács helyzetértékelését közöljük, a kiemelések tőlünk származnak - a szerk.
A keresletérzékeny termékek árváltozása, illetve az adóhatásoktól szűrt index alakulása is arra utal, hogy igen kicsi az inflációs nyomás Magyarországon. Úgy tűnik, a várakozások megtörtek.
A hétfőn lebonyolított második swaptender sorozat alapján az látszik, hogy egyelőre lényegében a bankok felőli érdektelenségbe fullad a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának harmadik pillére. Ez pedig azt jelzi, hogy a jegybank azon célja, miszerint a kéthetes MNB-kötvény állománnyal párhuzamosan mérséklődjön a jegybanki tartalékok állománya, egyelőre korlátba ütközik.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyes feladatainak a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) olvasztásával nemcsak a pénzügyi felügyelet, hanem a monetáris politika is stabilabb lehet.
Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta előzetes véleményezésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot - tájékoztatott hétfőn az MTI megkeresésére az EKB. Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén közölte: a zárószavazásra addig nem kerül sor, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem mond véleményt az összevonásról.
Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.
A takarékszövetkezetek hitelpiaci szerepének esetleges növeléséről kérdezte Volner János országgyűlési képviselő Matolcsy Györgyöt. A válaszból kiderül, hogy takarékszövetkezetek és kisebb bankok is meghatározóvá válhatnak a KKV-k hitelezésében.
A bankoknak jobban a körmére nézhetnek, a rendszerkockázatokat könnyebben kezelhetik, a monetáris politika hatékonyabb lehet az MNB és a PSZÁF összevonását követően - olvasható Matolcsy György jegybankelnök Volner János képviselőnek írt válaszleveléből.
Elhanyagolható mennyiségű, mintegy három tonnányi aranyat tart a tartalékai között a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a jegybankelnök írásbeli válaszából. A kérdést Volner János parlamenti képviselő tette fel.
A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének támogatása keretében az állam támogatást ad a kezességvállalási díjakhoz - az erről szóló kormányhatározat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
Jelentős igény mutatkozik az agrárvállalkozásoknál a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjára, a cégek elsősorban meglévő devizahiteleiket váltanák ki, de sok esetben e lehetőséget kihasználva vágnának neki a már nem halogatható fejlesztéseknek - írta a Magyar Nemzet szombaton.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF.
Az előzetes május végi adatok szerint 586 millió euróval 35 milliárd 308 millió euróra süllyedtek Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB Növekedési Hitelprogramja már most sikeresnek tekinthető, de kérdés, mennyit tudnak felhasználni a bankok a 750 milliárd forintos összegből - mondta Nagy Márton. Az MNB ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján elárult néhány részletet a forrás elosztásáról is, és úgy vélte, ha a tapasztalatok alapján szükség lesz rá, módosítanak később a programon.
Az MNB látja el a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tevékenységét - írja a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint az erről szóló kormányhatározat a PSZÁF jogutód nélküli megszüntetését írja elő, a jegybank pedig megkapja a felügyeleti és fogyasztóvédelmi feladatokat.
A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni előnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.
A magyar gazdaság továbbra is erősen a készpénz köré szerveződik, a készpénzes fizetések elektronikus csatornák felé terelése az egyik fő cél. Ennek egyik fontos eleme, hogy a tervek szerint júliustól novemberig Fejér megyében POS-terminál telepítési program indul. Az MNB a fizetési rendszerről szóló sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy a jegybank a bankközi jutalékok szabályozását javasolja a kormánynak már 2014 január 1-től. A tranzakciós illetékről szóló adatok alapján a bankok 90-100 százalékban áthárították az illetéket az ügyfeleikre. A helyi pénzek szabályozása szigorúbb lesz.
"Minek tulajdonítja a lakossági hitelek rekordszámú bedőlését és a bankok hitelportfóliójának drasztikusan romló minőségét?" - tette fel az írásbeli kérdést Volner János jobbikos képviselő a nemzetgazdasági miniszternek. Varga Mihály egy technikai hatás mellett az árfolyamgát sikerességét, a Nemzeti Eszközkezelő terveit és a további lépésekre vonatkozó, bankszövetséggel egyeztetett javaslatokat említette válaszában.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) országos konzultációs sorozata, amelynek célja a jegybank növekedési hitelprogramjának népszerűsítése volt, a tapasztalatok pedig Balog Ádám szerint bizonyították, hogy valóban van hitelkereslet a kkv-k részéről.
Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.
A nagyobb kereslet hosszabb távon emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat.
A Duna House szerint jól célzott az intézkedés.
Nagy bajban az orosz költségvetés.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
