A magyar kistermelők, a családi gazdálkodók, a mikro-, kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások jelentik a magyar agrárium alapját. A tárcánál egy olyan jövőkép fogalmazódott meg, hogy ezek a kisvállalkozók kapjanak még nagyobb teret - mondta Nagy István agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Fülöpszálláson, ahol átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratait a megyéből sikeresen pályázó vállalkozóknak.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése - közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.
Bizakodásra adnak okot a termékbecslési adatok, az agrárkamara idei előrejelzése az átlagoshoz közeli mennyiségeket jelez azzal, hogy az egyes kultúrák területcsökkenésének egy részét kompenzálhatják a viszonylag kedvező hektáronkénti hozamok - mondta az agrárminiszter Jászapátin az MTI tudósítása szerint.
Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut - közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.
Kevés olyan iparág van, ahol olyan széles mértékben lehet innoválni és kreatív ötletekkel jelentős eredményeket elérni, mint az agráriumban. Nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a fiatalok megismerjék a mai magyar mezőgazdaságot és innovatív megoldásokon kezdjenek el gondolkodni. Ugyanakkor a MATE-n olyan széles spektrumú tudást szerezhetnek, amellyel bármelyik szektorban képesek lehetnek elhelyezkedni - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a NAK TechLab online közvetített beszélgetésén.
Magyarországon a gazdálkodók 16 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítóknak 2020-ban, 16,7 százalékkal többet az előző évinél, az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 646 millió forintot ért el, 19,5 százalékkal nőtt a 2019-eshez képest - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet mezőgazdasági biztosításokról készült kiadványából.
Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert - tudtuk meg Nagy Istvántól. Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.
Tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy milliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Egyre inkább nő hazánkban az agrár innovációk iránti szakmai érdeklődés. A mezőgazdasági innovációk fejlesztését szorgalmazó programok hatására a különböző agtech projektek száma is megemelkedett; ennek hatására élénkült a befeketítési kedv is.
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az egyetemet működtető 5 tagú kuratórium elnöke Csányi Sándor. Az egyetem neve is megváltozik: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lesz és új stratégiája lesz. A kuratórium kedden tartja bemutatkozó tájékoztatóját, amelyről laptársunk, az Agrárszektor.hu élőben tudósított.
A Portfolio Csoport idén is díjazta a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2020 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 9 tagból álló szakmai zsűri döntött az év növénytermelőjéről, az év állattenyésztőjéről, az év kertészetéről, az év fiatal agrárszakemberéről, az év női agrárvállalkozójáról, az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről.
Bár „elmebeteg év” az idei, felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek – hangzott el a mai online Agrárszektor 2020 konferencia agrárfinanszírozási szekciójában. A forgóeszközhitelek népszerűbbek idén, a jövő év viszont már az agrárberuházásokról szólhat.
Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.
A parlament ellenszavazat nélkül fogadta el a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot, amely Győrffy Balázs szerint a jövőre nézve is szerencsés, kialakult ugyanis egy politikai konszenzus a kérdésben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Portfolio-nak adott interjújában foglalta össze a törvényjavaslatot érintő legfontosabb módosításokat a benyújtáshoz képest, valamint arról is beszélt, hogy mi várható ezek után, valamint a januári hatályba lépést követően.
2020 nehéz év a gazdaság minden szereplője számára, nem kivétel ez alól az agrárium sem. Ugyanakkor, Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője szerint a COVID-19 gazdasági hatásai mellett több egyéb tényező, például a tavaszi aszály és a fagykárok, valamint a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés jelentett igazán nehézséget a mezőgazdaságban. A kihívások azonban a szakember véleménye szerint élénkítik az ágazatot, egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel – közölte az Európai Parlament.
