Joe Biden amerikai elnök bejelentette szombaton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) állam- és kormányfői csúcstalálkozóján, hogy az Egyesült Államok "az átfogó stratégiai partnerség" szintjére emeli kapcsolatát a szervezettel.
Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztet a G20-országok vezetőinek indonéziai csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping kínai államfő - jelentette be pénteken a kínai külügyminisztérium.
Megkezdődött pénteken Phnompenben a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozója, amelynek legnagyobb vitát kiváltó kérdése az lesz, hogy fellépjenek-e a szervezet tagországai határozottabban a mianmari puccsista katonai rezsim ellen.
Joko Widodo indonéz elnök kedden üdvözölte országa növekvő tekintélyét a globális színtéren, és megismételte a délkelet-ázsiai országnak szóló felhívását, hogy a térség legyen közvetítő fél Oroszország és Ukrajna között - számolt be róla a Reuters.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ismét arra figyelmeztetett, hogy Kína "provokatív" lépései komoly eszkalációval fenyegetnek, és destabilizálhatják a régiót.
A malajziai külügyminiszter kedden bírálta a mianmari juntát, amiért kivégeztetett négy aktivistát, emberiesség elleni bűntettnek nevezve a szóban forgó halálos ítéletek végrehajtását.
Az Egyesült Államok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti kapcsolatok új korszakának elindítását jelentette be pénteki beszédében Joe Biden amerikai elnök a csoport 45 éves történetének első olyan találkozóján, amelyet az amerikai szövetségi fővárosban, Washington DC-ben rendeznek.
2020-ban jelent meg angolul, majd egy évvel később a Pallas Athéné Könyvkiadó jóvoltából magyarul is a neves amerikai Kína-kutató, David Shambaugh Délkelet-Ázsiáról szóló könyve. A könyv címe és alcíme – Ahol nagyhatalmak találkoznak. Amerika és Kína Délkelet-Ázsiában – jól jelzi, hogy milyen megvilágításban kívánja bemutatni a térséget: korunk két szuperhatalma, az Egyesült Államok és Kína egyre erőteljesebb rivalizálása szempontjából. A szerző szerint az elkövetkező évtizedeket világpolitikailag meghatározó rivalizálás epicentruma Délkelet-Ázsiában lesz, amelynek országait – az ASEAN tíz tagállamát – mindkét vezető hatalom igyekszik megnyerni magának. Délkelet-Ázsia azonban egyelőre kitart, és bár a közvetlen közelben fekvő Kínához való közeledés egyre látványosabb, az államok többsége igyekszik egyenlő távolságot tartani a két szuperhatalomtól, vagy legalábbis nem túlságosan elköteleződni egyik felé sem. De vajon meddig tartható ez a stratégiai távolságtartás, és milyen jövője lehet a térségnek Amerika és Kína fokozódó rivalizálása közepette? Shambaugh kötete ezekre a kérdésekre is megkísérel lehetséges forgatókönyveket felvázolni.
Kína magának követeli legfontosabb tengeri kijárata, a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét. A térségbeli országoknak azonban maguknak is vannak – sokszor egymással is konkuráló – területi követelései a gazdag kőolaj- és földgázkincseket rejtő tengeren. Bár Kína hangsúlyozza, hogy nem akar zsarnokoskodni a régióban, legutóbb a Fülöp-szigetekkel, illetve Indonéziával került területi konfliktusba. A délkelet-ázsiai térség Kína miatt az Egyesült Államok számára is egyre fontosabb, amely igyekszik szövetségeket kiépíteni a térségbeli országokkal. A két tűz közé szoruló államok közben már a harmadik katonai nagyhatalom, Oroszország irányába is tapogatóznak.
Kína nem akar uralkodni Délkelet-Ázsia fölött vagy zsarnokoskodni kisebb szomszédaival – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és Kína kapcsolatfelvételének harmincadik évfordulója alkalmából hétfőn megrendezett virtuális tanácskozáson elmondott beszédében.
Joe Biden vélhetően egy 102 millió dollár értékű programot jelent be a mai nap folyamán, amelynek célja a délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN-csoporttal folytatott stratégiai együttműködés erősítése – írja a Reuters.
A délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN csoport külügyminiszterei és Kína megegyeztek arról, hogy lépéseket tesznek a Dél-kínai-tengeren tapasztalt feszültség visszaszorítása érdekében – írja a Reuters.
Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a helyzetet, mivel sokan úgy érzik, Kína egyre fenyegetőbben lép fel a tenger ellenőrzése érdekében. Egyes elemzők szerint a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy a jövőben fegyveres konfliktus alakul ki az Egyesült Államok és Kína között.
Akár már 2020-ban is aláírhatjuk az ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást - közölte Thaiföld, a ASEAN soros elnöke a 35. ASEAN csúcstalálkozón. Sokak remélték, hogy az egyezményt már a mostani találkozón alá fogják tudni írni, viszont Indiának fenntartásai voltak az egyezménnyel kapcsolatban, Kínának viszont egyre sürgetőbb lenne. A megállapodásban mind a 10 ASEAN ország részt venne, és ezen felül még 6 kereskedelmi partnerüket vonnák be: Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Ausztráliát és Új-Zélandot.
A Credit Suisse elemzői szerint a belső fogyasztás miatt számottevően növekedni fog a délkelet-ázsiai országok gazdasága 2017 második felében. Szerintük a bankrészvényeket érdemes vásárolni, mivel a szektor kifejezetten jól fog teljesíteni.
Energetikai és hadiipari létesítményekre is csapást mértek.
Újra beengedik az újságírókat.
Nagy Márton ismertette a döntést szerda délután.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
