Kiszámolták a tudósok, milyen következményei lennének egy orosz-amerikai atomháborúnak
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra. António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai atomtámadás az évfordulója alkalmából elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy "az emberiség csőre töltött fegyverrel játszik".
Irán már tudna atombombát előállítani, de nincsenek ilyen tervei - jelentette be hétfőn az iráni atomenergia-hivatal vezetője.
Irán jelentős mértékben, a 2015-ös atomalkuban engedélyezetthez képest több mint tizennyolcszorosára fokozta készletét dúsított uránból - közölte hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a második negyedéves jelentésében.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
2018-ban alighanem új fejezet nyitott Vlagyimir Putyin orosz elnök a stratégiai hadviselésben. Nyilvánosan bejelentette, hogy Oroszország hiperszonikus fegyvert fejlesztett, majd 2019-ben világelsőként rendszerbe is állították az Avangárd névre hallgató eszközt. Rövidesen Kína is előállt saját hiperszonikus fegyverével, a DF-ZF még ebben az évben elérte kezdeti műveleti képességét. Néhány hete Kína állítólag egy olyan hiperszonikus fegyvert is tesztelt, melynek technikai hátteréről még csak fogalma sincs az amerikai hírszerzőknek. Az Egyesült Államok komolyan le van maradva a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében; olyannyira, hogy a Capitoliumban, a Pentagonban és a nagy amerikai fegyvergyáraknál is 4-5 éves hátrányt emlegetnek.
Az Egyesült Államok több mint három év után újra nyilvánosságra hozta nukleáris robbanófejeinek számát: az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint kedden közzétett adatai alapján a washingtoni kormány 3750 atomtöltetű robbanófejjel rendelkezett 2020. szeptember 30-án.
Beni Ganz izraeli védelmi miniszter szerint Irán hetekre van attól, hogy az atombombához szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő - jelentette a Háárec című újság hírportálja szerdán.
Manapság már a nukleáris fegyverekre úgy gondolunk, mint hatalmas bombák, rakéták, melyet messziről, az esetleges célponttól több száz, ezer kilométerre indítanak útnak a kezelők. Nem volt ez mindig így: az ’50-es években az Egyesült Államokban minél kisebb és kompaktabb atomfegyvereket próbáltak fejleszteni, hogy azokat akár a gyalogság is használatba tudja venni ellenséges páncélosok ellen. Ennek az eredménye lett a Davy Crockett, egy olyan nukleáris fegyver, melyet egy Willys Jeepről, sőt, akár egy háromlábú indítóállványról is ki lehetett lőni.
Észak-Korea bővíti rakétafejlesztő létesítményeit, de atomlétesítményeinél nem történik semmilyen tevékenység - közölte szerdán a dél-koreai védelmi minisztérium.
Irán elkezdett kiépíteni egy gyártósort, melyen nukleáris robbanófejek fejlesztéséhez szükséges komponenseket gyárthatnak – írja a Wall Street Journal az ENSZ atomügynökségének információi alapján.
A 2015-ben Iránnal megkötött atomalku még részes nagyhatalmai szerdán Bécsben tartott virtuális tanácskozásukon felszólították Teheránt, hogy vessen véget a szerződés megsértésének, és térjen vissza a kötelezettségvállalásaihoz - közölte egy német diplomata.
Nagyszabású katonai parádét rendezett Észak-Korea az országot vezető munkáspárt 75. alapítási évfordulójának alkalmából. A parádét szokatlan módon hajnalban tartották meg és senkin nem volt maszk, Kim Dzsongun ezt azzal indokolta, hogy az országban egyetlen egy koronavírusos beteg sincsen. Bár a showt kétség kívül egy újfajta, 11 tengelyes hordozójárművön szállított interkontinentális ballisztikus rakéta vitte el, a dzsucseista ország jó pár olyan harcjárművet felvonultatott, melynek létezéséről korábban nem lehetett tudni. Látszólag több kifejezetten modern orosz és amerikai harcjárművet is lemásoltak, de meglepő lenne, ha ezek az eszközök olyan technológiai színvonallal rendelkeznének, mint eredeti változataik és kétséges az is, hogy az elszigetelt ország képes lesz-e tömeggyártani őket.
Hiába próbálta meg az Egyesült Államok hermetikusan leválasztani Észak-Koreát a világgazdaság vérkeringéséről, a renegát ország mára valószínűleg több tucat olyan nukleáris robbanófejet fejlesztett, melyet ballisztikus rakéták segítségével akár tőlük több ezer kilométerre lévő célpontokra is ki tudnak lőni. Az atomfegyverek jelentős diplomáciai súlyt adnak Észak-Koreának, de attól nem kell félnünk, hogy offenzív háborúba kezdenek velük. Könnyen lehet viszont, hogy a rezsim az amerikai elnökválasztás után az országot megbénító szankciókkal veszi majd fel a diplomáciai harcot úgy, hogy akár 100 atombomba fenyegetésével tudnak leülni a tárgyalóasztalhoz.
A nukleáris nagyhatalmak tavaly rekordösszeget, 73 milliárd dollárt (24 000 milliárd forintot) költöttek atomarzenáljukra, csaknem tíz százalékkal többet, mint 2018-ban - derül ki az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) nemzetközi civil kezdeményezés szerdán Genfben közzétett jelentéséből.
Két napra elszállították a Németországban állomásoztatott amerikai atomtölteteket, hogy frissítsék a működésüket szabályozó szoftvert - jelentette hét végi számában a Der Spiegel.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
Egészen meghökkentő sztorit közölt nemzetbiztonsági iratok tanúsága szerint az amerikai Axios hírportál, miszerint Donald Trump amerikai elnök többször is rákérdezett tanácsadóinál, hogy mi lenne, ha atombombát dobnának a hurrikán szemébe, hogy ezzel elkerülhessék a hurrikán partot érését. A tanácsadók jellemzően rémülettel és lefagyással fogadták az elnök vakmerő felvetését, de a jelek szerint a már az Eisenhower elnöki ciklusában is felmerült ötlet visszasüllyedt a fiók mélyére annak nyilvánvalóan kivitelezhetetlen és súlyosan környezetromboló hatásai miatt. Trump egyébként hétfőn a G7-ülés során Twitter-üzenetben nevetségesnek nevezte az ötletet és azt közölte, hamis az Axios értesülése.
Nem reális az az amerikai elképzelés, hogy sokoldalú megállapodás szülessen a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára újságíróknak kedden Moszkvában.
Moszkva "rá lesz kényszerítve" arra, hogy újra rövid- és közepes hatótávolságú atomfegyvereket fejlesszen, ha az Egyesült Államok is hasonlóan dönt az INF-egyezményből való kilépés után - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Reuters beszámolója szerint.
Amennyiben a zsidó állam újra támadna.
Nyáron jöhet a nagy orosz offenzíva.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
