Az amerikai nagybankok emelték a nagyobb összegű betétekre elhelyezett kamatokat, a kisbefektetőknek viszont még várniuk kell arra, hogy például egy 100 dolláros betétre néhány centnél nagyobb kamatot kapjanak.
Nyolc és fél éve, vagyis 2008 novembere óta nem vett fel akkora összegben lakáshitelt a lakosság, mint idén májusban. A lakáspiac növekedésében egyre nagyobb a banki finanszírozás szerepe, és most először fordult elő, hogy éves összevetésben is nőtt a lakossági hitelállomány. A fogyasztási és a vállalati hitelezés azonban messze van a korábbi csúcsoktól, utóbbi szempontjából május hónap viszonylag gyengén alakult. A bankszektor májusi statisztikái alapján a lakossági a forint visszagyengülésére spekulálva szokatlanul nagy összeget helyezett át devizabetétbe.
A régiós országok többségében nem tud mit kezdeni a lakosság az alacsony kamatkörnyezettel: egy-két ország kivételével továbbra is nő a lakossági bankbetétek állománya (jobbára persze a lekötés nélküli betéteké), és úgy tűnik, sehol nem olyan népszerűek a lakossági állampapírok, mint Magyarországon.
Az MNB Stabilitási Jelentésében van egy érdekes ábra arról, hogy mibe teszik az ügyfelek pénzét az alapkezelők. Az adatok a tavaly év végi állapotokat mutatják, a két kedvenc pedig: a bankbetétek és az állampapírok.
Magyarországon jogszabály tiltja a bankoknak, hogy negatív kamatlábat alkalmazzanak a lakossági betéteknél. Nyugat-Európa sok országában nincs ilyen korlátozás, náluk azonban egyszerűen nem merik meglépni ezt a bankok. A holland jegybank most figyelmeztetett ennek banki nyereséget romboló következményeire.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.
Nyugdíjasként elfelejthetjük az a 20%-os állami támogatást, amivel az állam a nyugdíjcélra megtakarítókat ösztönzi. Így is számos kiváló módja van annak, hogy az életünk alatt összegyűjtött pénzt biztonságban befektessük, vagy akár annak, hogy kisebb összegű nyugdíjból elkezdjünk megtakarítani. Érdemes lehet gondolni a biztonság mellett arra is, hogy a vagyon örökölhetőségét is minél könnyebbé tegyük. Összeszedtük, milyen termékekbe lehet érdemes befektetni nyugdíjas éveink alatt.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat, amelyekben közel 900 milliárd forintnyi vagyon kezelnek jelenleg. Összeszedtük a fontosabb változásokat.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Nem egyszerű összeszedni 10 millió forintot, megtartani pedig még nehezebb ebben a mai, volatilis gazdasági környezetben. Szerencsére számos biztonságos befektetés létezik a mai magyar piacon, ez a tőkemennyiség viszont alkalmas lehet arra is, hogy egy megfelelő befektetési portfóliót kialakítsunk és legalább egy részét olyan értékpapírokba fektessük, amelyekkel komolyabb hozampotenciál elérésére van lehetőségünk. Bemutatjuk, miből érdemes válogatni és hogy érdemes egy biztonságos befektetési portfóliót kialakítani.
Nem vette el a magyarok kedvét a bankbetétektől, bankszámláktól az alacsony kamatkörnyezet. A betétek funkciója azonban az alacsony kamatok hatására jócskán megváltozott: 61%-ukat most már nem kötik le az emberek.
Az alacsony kamatkörnyezetben egyre többen választják a hagyományos bankbetétek helyett az úgynevezett nyereménybetéteket, amelyekkel több százezer, vagy akár millió forint értékű ajándékokat - notebookot és robogót, de akár autókat is - nyerhetünk. Két bank forgalmaz jelenleg ilyen termékeket - az OTP és az FHB -, megkérdeztük őket, mennyire népszerű ez a befektetési forma és megnéztük a legfontosabb tudnivalókat is velük kapcsolatban.
Idén ismét csökkenni kezdett a görög bankbetétek állománya, a betétesek félnek egy eredménytelen tárgyalástól az újabb mentőcsomagot illetően, így inkább kivonják a bankban tartott pénzüket - írja a Bloomberg.
A svájci nagybank, a UBS is csatlakozott azon bankok sorába, amelyek a nagy összegű bankbetéttel bíró vagyonos ügyfeleiktől extra díjakat számítanak fel - számol be a hírről a Financial Times.
Januárban elsősorban az állampapírok iránti 158 milliárd forintos keresletnek köszönhetően pozitív hónapot zártak a lakossági értékpapír-megtakarítások. Az állampapírok iránti kimagasló kereslet nem meglepő, de fordulatot hozott az év eleje abban, hogy a befektetési alapoknál most először haladta meg az ingatlanalapokban kezelt háztartási vagyon a pénzpiaci alapokét. A trendet erősíti, hogy március 1-gyel az Erste Ingatlan alap lett a legnagyobb vagyont kezelő befektetési alap Magyarországon.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.
A sokszor a bankbetétek riválisainak tartott pénzpiaci alapok egy kivétellel tavaly az 1%-os hozamot sem tudták elérni, ami alapján kijelenthető: az egy év alatt elérhető átlaghozam alapján jobban jártak azok, akik év elején a bankbetéteket választották a pénzpiaci alapok helyett. A főként likviditási céllal tartott alapok között azért voltak olyanok, amelyek 0,8-1,3% közötti teljesítményt értek el, de az alapok többségének éves hozama inkább közelített a nullához.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
