Egyre jobban tart az olasz lakosság egy piaci összeomlástól, miután szárnyra kaptak a hírek, hogy az Európai Bizottság el fogja utasítani az olasz kormány költségvetési tervét, ami a részvény- és kötvénypiaci negatív hatások mellett az ország bankjainak működését is fenyegeti. Az olaszok egy része elkezdte euróját svájci frankba váltani és egyre többen viszik ki a pénzüket az országból - írja a Zerohedge.
Ha Áder János gyorsan aláírja, akár már szerdán hatályba léphet a lakás-takarékpénztári konstrukció megszüntetéséről szóló törvény. Aki tehát biztosra akar menni, ma vagy holnap alá kell írnia szerződését az évi 72 ezer forintos támogatás elnyeréséért. A lakás-takarékpénztár gyorsaságától is függ még ilyenkor, időben hatályba lép-e a szerződés.
Akik tavaly decemberben szerződtek lakáshitelre, átlagosan 4,0%-os kamattal tették ezt. Akik idén júliusban, azok már 4,4% mellett. Megkezdődött tehát a kamatemelkedés, aminek két fő oka van: 1. egyre többen választják a hosszabb kamatperiódusú lakáshiteleket, 2. a banki ajánlatokban is elindult a piaci hozamelkedést követő drágítás. Az MNB ma közzétett júliusi hitelezési és betéti adatai ettől függetlenül egyöntetű és kirobbanó hitelpiaci növekedést mutatnak a magyar bankrendszerben, sok szempontból közelítünk a 2008-as csúcsokhoz.
Az osztrák felügyelet szigorúbb ellenőrzés alá vonta a török bankok európai leányait a török líra gyengülése miatt. Nem segít a török pénzintézetek helyzetén az általuk kínált csábító betéti kamat sem - értesült a hírről a Bloomberg.
A címben szereplő feladványra adott helyes megfejtés: semmibe. Hiába fogta vissza az állam az állampapírok értékesítését, egyelőre nem tudott lecsapni a felszabaduló ügyfélpénzekre a pénzügyi szektor. Egyre nagyobb mértékben készpénzben vagy folyószámlán parkoltatjuk a pénzünket az MNB ma közzétett féléves adatai szerint. 10 új lakossági forintból 4 folyószámlán, 3 pedig készpénzben maradt, vagyis nem talált jó megtakarítást magának. Csökkent az életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban fekvő vagyon aránya is, a befektetési alapokon belül pedig csak átrendeződés történt az ingatlanalapok javára.
A francia nagybank másik hazai érdekeltségére, a Magyar Cetelemre ruházza át lakossági betétállományát a BNP Paribas magyarországi fióktelepe - közölte a társaság a Világgazdasággal. Az állomány nagyságát nem ismertették.
Egyszerre jöhet el a magyar gazdaság és a hazai bankszektor új aranykora, ha a kormány 4% feletti növekedési célja mellett az MNB hitelpiaci jövőképe is teljesül 2030-ra. Utóbbit a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette Nagy Márton alelnök, de még nem minden részletében elemeztük ki. Érdemes például elgondolkodni azon is, hogy fogja bírni ezt a tempót a magyar bankszektor, hiszen nem egyszerűen likviditási és tőkebőségre, de az utóbbi teljesítéséhez magas profitabilitásra, sőt példátlan tulajdonosi önmérsékletre (minimális osztalékra vagy sorozatos tőkebevonásra) is szüksége lenne.
A gyorsan növekvő európai fintechcégek egy részét pénzforgalmi szolgáltatásairól ismerjük már Magyarországon, a német Raisin viszont betéti szolgáltatásokat nyújt más cégek nevében, a legmagasabb kamatokat kínáló európai bankokat összegyűjtve. Nemrég összeálltak a Vanguarddal is, a világ legnagyobb alapkezelőjével, így hamarosan alapokat is forgalmaznak majd. Megnéztük, mi van a Raisin sztorija mögött, megkérdeztük a céget is terveiről, és azt is megerősítették, hogy szolgáltatásuk már Magyarországon is elérhető.
Sokan azt hiszik, hogy ha befektetési alapokban van a megtakarításaiknak egy része, akkor a pénzük biztos valamilyen részvényben vagy kötvényben forog. Ezzel szemben a valóság, hogy a befektetési alapokban kezelt teljes összvagyon 30%-a bankbetétekben és folyószámlán van, tehát a hazai befektetési alapokban kezelt teljes vagyon harmada gyakorlatilag semmit sem hoz.
100 új megtakarított forintból 44-et állampapírba, 22-t bankszámlára, 20-at pedig készpénzbe "fektettek" a magyarok 2017-ben. Hiába esett vissza az állampapírok értékesítése, a pénzügyi szektor nem tudott lecsapni az érkező ügyfélpénzekre, hiszen az új megtakarítások mintegy tizedét helyezték csak az emberek befektetési alapba, nyugdíjpénztárba, életbiztosításba vagy éppen részvénybe. Szélsőséges kockázatkerülésre, óvatos tartalékolásra utalnak a számok, jó hír viszont, hogy tavaly 7,3%-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona.
Ritkán látható mértékű pénzbeáramlás zajlik manapság a magyar bankokba: a vállalatok betétállománya majdnem 19%-kal, a lakosságé pedig 8%-kal nőtt egy év alatt. A betétek lekötéséről persze az alacsony kamatok miatt lassan megfeledkezik az ország. A látványos növekedésnek köszönhetően bőven van miből hitelezniük a bankoknak, és nem kell attól tartanuk, hogy egyhamar a kritikus 100% fölé emelkedik a hitel/betét mutatójuk, pedig a hitelezés is gyorsulva nő.
A Citibank lakossági üzletágának tavalyi átvételével megerősítette helyét a piacvezetők között az Erste a magyar lakossági bankpiacon. A hitelezés, a digitalizáció és a megtakarítások területén látható piaci fejleményekről a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A ma már pangó, de a válság előtt igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek várható feléledéséről, a lakáspiaci árak jövőjéről és az end-to-end digitalizációról is beszélgettünk Harmati Lászlóval.
A Budapest Alapkezelő legfrissebb elemzése szerint a magyarok többsége továbbra is készpénzben és bankbetétben tartja a pénzét, jó hír viszont, hogy a megtakarítások aránya az elmúlt 5 évben 20 százalékponttal 53%-ra nőtt. A szolgáltató mai sajtótájékoztatóján az alapkezelő és a privátbank idei évi eredményei is szóba kerültek, Konkoly Miklós többek között kiemelte az ingatlanpiac megtakarítási piacra gyakorolt jelentős elszívó hatását is.
A brazil bankok beleegyeztek abba, hogy kifizetnek mintegy egymillió olyan kártérítési követelést, amit azok az ügyfelek adtak be, akiknek az 1980-as és 1990-es évek hiperinflációs időszakában a kormány egyszerűen elvette a bankbetétbe helyezett pénzét.
Fontos lépésre szánta el magát a dán kormány, a cél pedig: kiugrasztani az évek óta már semmit sem fizető bankbetétekből az állampolgárokat és a magasabb kockázatú befektetések felé terelni a pénzt - írja a Bloomberg.
Nemcsak a bruttó, hanem a nettó pénzügyi vagyon mértéke is rekordot döntött tavaly globális szinten, a hitelek nélkül számított vagyon 128,5 ezer milliárd eurót tett ki az Allianz friss tanulmánya szerint. A zéró kamatok ellenére rendkívül népszerűek voltak a bankbetétek a megtakarítások között, miközben a hitelfelvételi kedv is a válság előtti időket tükrözte. A világ régiói közül továbbra is Észak-Amerika a leggazdagabb, míg az egy főre jutó 4 ezer euróval Kelet-Európa számít a legszegényebb régiónak a világon.
Betétesi rohamot hirdetett az öt legnagyobb spanyol bank, de leginkább a Katalóniából elköltöző CaixaBank és Banco Sabadell ellen ma 8 és 9 óra közé a Catalan National Assembly nevű szeparatista csoport.
Az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében az ügyfelek, a bankok - és ennek nyomán a pénzügyi felügyeletek - figyelme is megélénkült az ún. strukturált termékek iránt. A strukturált termékek lényeges jellemzője, hogy a konstrukcióban elhelyezett pénzösszeg hozama egy pénzügyi eszköz árának (például egy devizaárfolyamnak) a jövőbeli alakulásától függ, miközben magát az eszközt a futamidő alatt, a konstrukció keretében az ügyfél nem tartja a portfóliójában. A kockázatot nagymértékben meghatározza, hogy a termék élvez-e tőkevédelmet.
Teljesen kiábrándult a magyar lakosság a lekötött betétekből: a 2009 végi csúcshoz képest kevesebb mint a felére, az akkori szint 43%-ára esett a lekötött betétben parkoló ügyfélpénzek állománya. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a bankok számára nagyon aggasztó ez a jelenség, az alábbiakban 4 pontban összefoglaljuk azonban, miért nincs ez így.
Rettenetesen alacsonyan vannak a betéti kamatok jelenleg Magyarországon, de még mindig elérhető olyan ajánlat, amely 2% fölötti kamatot fizet egy éves lekötésre. Megnéztük, melyek jelenleg a legjobb elérhető betéti kamatok, ha egymillió forintot akarunk egy évre lekötni.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
