A Thought Machine egy 2014-ben alapított fintech startup, mely szédítő fejlődési utat járt be eddig: mára mintegy 2,7 milliárd dollárra értékelik a befektetői, és számos nemzetközi nagyágyú mellett a szuperbank felhő alapú rendszerét is a londoni fintech szállítja majd. Megnéztük, mit érdemes tudni a Thought Machine-ről és a felhő alapú, cloud native banki alaprendszeréről.
Rendben halad a hazai bankszektor eddigi legnagyobb háromszereplős fúziója: az MKB és a Budapest Bank egyesülése március 31-jével meg is történt, a következő nagy lépés 2023. májusban a Takarék-csoport csatlakozása lesz. Az informatikai rendszerek integrálásával párhuzamosan a szuperbank a szolgáltatásai megújításán is dolgozik: a befektetési területen "egyedülálló" mobilapplikációkat és megoldásokat terveznek bevezetni, új technológiákkal kísérleteznek, sőt, a blockchain technológia felé is nyitottabb a bank. Nádoryné Viga Ilonával, a Dorsum értékpapírpiaci üzletágának igazgatójával, és Brezina Szabolccsal, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatójával beszélgettünk minderről.
A kkv méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.
Már a hazai banki ügyfelek 84 százaléka használ valamilyen digitális csatornát, mindössze 16 százalékra csökkent a kizárólag fiókban bankoló ügyfelek aránya - derül ki az MNB friss fintech és digitalizációs jelentéséből. 2021 folyamán a bankszektorban a kevésbé digitalizált bankok felzárkózása megkezdődött, azonban a teljes szektor fejlettsége még így is közepesnek tekinthető. A belső működés digitalizáltsági szintjében csak kis mértékű előrelépés történt az elmúlt évben, ami már középtávon is veszélyeztetheti az intézmények egyedi és szektorszintű versenyképességét - derül ki a jelentésből.
Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány azzal, hogy a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, ám az erről szóló kormányrendelet rengeteg kérdést hagy maga után. Úgy tűnik, sok tekintetben a szolgáltatók, mint a Revolut, a Wise és a PayPal, jogkövető magatartásától és jogértelmezésétől függ, milyen tranzakciók után és mennyit fizetnek be a magyar költségvetésbe, kétséges, hogyan ellenőrizhetők a fintechek, és azt sem lehet tudni, hogy áthárítanak-e bármennyit az új teherből az ügyfelekre.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Ukrajna, forint, USA, benzinkutasok, olajembargó, banki szuperappok. Változatos témákban jelentek meg podcastjeink a héten, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
A napokban zajlott le a jubileumi 10. Financial IT konferenciánk, ahol a banki digitális fejlődésről banki felsővezetőkkel, IT-vezetőkkel, fintech szakértőkkel és a legnagyobb banki IT-beszállítókkal vitattuk meg a banki informatika legfontosabb kérdéseit. Több kérdésben a szakmai közönség véleményét is kikértük, következzenek a válaszok.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy gyökeres változás állhat be a jelenlegi amerikai kormány és Szaúd-Arábia viszonyában, ugyanis hamarosan Rijádba látogat Joe Biden amerikai elnök, ami kihatással lehet a brutálisan magas energiaárakra, ezzel pedig potenciálisan enyhülhet a világgazdaságra helyezkedő inflációs nyomás. A témával kapcsolatban Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt a Checklist vendége.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről lesz szó. Az adás második felében témánk az amerika-szaúdi viszony lesz, melyben hamarosan radikális változás állhat be, aminek köszönhetően pedig még az energiaárak is mérséklődhetnek.
A következő években a várható inflációs pályát nem fogják ezek a különadó-lépések befolyásolni, nem lesz tartós inflációs hatásuk - vélekedett az Inforádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Az értékpapírokra is kiterjeszti a kormány a tranzakciós illetéket, ami azt jelenti, hogy többek között a befektetési alapok tranzakciói is megdrágulnak. Ha nem változik az illeték mértéke, akkor 0,3 százalékpontot ront ez a legtöbb esetben a befektetők hozamán, ezt kell tudniuk pluszban ledolgozni a többi díjon felül a hazai portfóliómenedzsereknek. A Portfolio-nak egyelőre név nélkül nyilatkozó piaci szakemberek szerint sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a lépés jelentősen visszavetheti a magyar tőzsdei forgalmat és ezáltal annak likviditását is. A befektetési alapok tranzakciós stratégiája is változhat.
Eddigi legsikeresebb évét zárta a Gránit Bank 2021-ben és az idei év első négy hónapja is terven felüli számokat hozott - jelentette be Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a bank mai sajtótájékoztatóján. A bank a tavalyi évet 4,5 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárta.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter az MTI-vel szerdán. A tárcavezető extraprofitadónak nevezte az új intézkedést.
Áprilisban röppent fel a hír, hogy a csalásmegelőzési rendszert fejlesztő startup, a SEON a Series B tőkebevonási körben 94 millió dollárnyi finanszírozást gyűjtött össze. A növekedési lehetőség új kihívásokat is jelent a sikeres magyar vállalkozásnak, amely már több világhírű ügyfelnek- köztük a Revolutnak, és az Afterpaynek - is nyújt szolgáltatást. Arról, hogy mik ezek a kihívások, hogyan fejlesztik a megoldásukat és miben különleges a "BNPL-csalók" Kádár Tamással, a SEON CEO-jával és társalapítójával beszélgettünk, aki Financial IT konferenciánkon is tart előadást.
Elindult Délkelet-Európa első EU-s ID pénztárcája: az Identyum Now digitális identitás létrehozását, azonosítását és az azokkal történő tranzakciók végrehajtását teszi lehetővé. A start-up horvát székhelyű és vezetésű, azonban egy magyarországi partnercég, a Bancard is segíti a munkát és a termékbevezetést. Horváth Balázzsal, a Bancard ügyvezetőjével beszélgettünk a megoldásról.
A tartós kamatstop nem ösztönzi a változó kamatozású hitellel rendelkező ügyfeleket arra, hogy fix kamatozásúra cseréljék meglévő kölcsöneiket, a mechanizmus rászorultsági alapon való megtartása viszont logikus lehet - egyebek mellett erről is beszélt a Portfolio Checklist keddi adásában Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor rendhagyó volt, mivel azt nem lapunk stúdiójában, hanem a Portfolio Hitelezés konferenciáján rögzítettük, amely kedden, a budapesti Kempinski Hotelben került megrendezére. Az adásban előbb Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, másodikként Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, végül pedig Jelasity Radován, az ERSTE elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szólalt meg. Az interjúkban egyebek mellett szóba került, hogy az infláció látszódik-e már a hazai hitelkeresleten, hogy fennáll-e a credit crunch veszélye, hogy milyen hatásai vannak a kormányzati kamatstopnak, és persze arról is megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy a költségvetési kiigazítás tekintetében mennyire reális a bankszektortól a jelenleginél nagyobb befizetést várni a magyar büdzsébe. Az interjúkat egymás után, minimális szerkesztéssel közöljük.