Szabadon engedték az elfogott külföldi újságírókat a tálibok
Az afgán tálibok péntek este Kabulban szabadon engedték az ENSZ menekültügyi szervezetének két, korábban őrizetbe vett külföldi újságíróját és a segélyszervezet több afgán munkatársát.
Az afgán tálibok péntek este Kabulban szabadon engedték az ENSZ menekültügyi szervezetének két, korábban őrizetbe vett külföldi újságíróját és a segélyszervezet több afgán munkatársát.
Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.
Szabályosan sokkolta Ukrajna politikai vezetőit Joe Biden elnök beszéde, melyben az orosz invázió lehetőségeit, illetve ezek esetleges következményeit taglalta – állítja a CNN helyszíni tudósítója. Az ország tisztségviselői úgy vélik, Biden elnök megállapodhatott Putyinnal Ukrajna sorsát illetően, hamarosan pedig kezdetét veheti egy Donyec-medencét célzó katonai behatolás Oroszország részéről.
Az amerikai kormány nemzetközi energiavállalatokkal egyeztetett az európai gázellátás vészhelyzeti terveiről arra az esetre, ha Oroszország és Ukrajna között kirobbanna a háború és ez nehezítené a gázszállítást - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Peking újra tiltakozott az Iránnal szembeni egyoldalú amerikai szankciók ellen, miközben megkezdte negyedszázadra szóló együttműködését Teheránnal - közölte a kínai külügyminisztérium szombaton.
Kína szóvivője szerdán azt mondta, hogy Tajvan függetlenségének bukása visszafordíthatatlan történelmi tendencia - számolt be a Kínai Népköztársaság hivatalos hírügynöksége, a Hszinhua.
Egy amerikai férfi lett az első ember a világon, akibe genetikailag módosított sertésből ültettek át szívet. Az orvosok szerint az 57 éves David Bennett jól van három nappal a Baltimore-ban elvégzett, hétórás kísérleti beavatkozás után – számolt be a BBC.
Vlagyimir Putyin felesküdött arra, hogy megvédi Oroszországot és a volt szovjet szövetségeseit azoktól a tiltakozásoktól, amelyek kormányaik destabilizálására irányulnak. Az orosz elnök – néhány nappal azután, hogy az orosz vezetésű csapatok segítettek a kazah hatóságoknak leverni az országos tüntetéseket – úgy nyilatkozott, hogy a tüntetők egy részét külföldi táborokban képzik ki – számolt be a Bloomberg.
Korábbi amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államokban értékpapírcsalással megvádolt orosz üzletember hírszerzési aranybánya lehet, és információkat szolgáltathat a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról és más titkosszolgálati műveletekről – írja a CNN.
Az energiaárak rendkívüli drágulása alapjaiban rengetheti meg a hazai acélipart, ezért központi beavatkozást sürgetnek a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai. A legnagyobb hazai szereplő, a Dunaferr, már bejelentette azokat a kényszerintézkedéseket, amelyekre a kontroll nélküli energiaár-robbanás hatásai miatt van szükség.
Videóbeszélgetést folytat kedden Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Kreml szombati közlése alapján a Reuters. A két ország azt tervezi, hogy megvitatják az Egyesült Államok aggodalmait az ukrán határon Oroszország katonai fellépésével és más témákkal kapcsolatban – mondta az amerikai forrás. Emellett a kétoldalú kapcsolatokról és a júniusi genfi csúcson született megállapodások végrehajtásáról is tárgyalnak majd. Biden stratégiai stabilitási, kiber- és regionális kérdéseket is megvitat majd. A hívás pontos időpontját nem hozták nyilvánosságra.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
Joe Biden amerikai elnök átmenetileg Kamala Harris alelnökre ruházta át az elnöki jogköröket, mivel az elnökön rutinjellegű vastagbéltükrözést hajtanak végre - jelentette be pénteken a Fehér Ház.
Frissítés: A vizsgálat után Biden visszavette az elnöki jogokat.
A holland ügyvivő kormány három hétig tartó részleges korlátozásokat jelentett be a koronavírus-fertőzések kiemelkedően magas száma miatt. A rendelkezések szombaton lépnek érvénybe.
Arra figyelmeztette az Egyesült Államok az Európai Unión belüli szövetségeseit, hogy Oroszország valószínűleg egy Ukrajna elleni inváziót fontolgat – írja a Bloomberg.
A koronavírusos a betegek egyre nagyobb számban érkeznek a kórházakba, az ellátórendszer nem fogja bírni a terhelést – mondta az Infostart kérdésére Rékassy Balázs. A szakember azonnali korlátozásokat sürget.
Peking pénteken közölte, hogy kitiltja az ország szárazföldi területéről, valamint Hongkongból és Makaóból mindazokat, akik elkötelezett hívei Tajvan függetlenségének, továbbá büntetőeljárást is kilátásba helyezett ellenük.
A befolyásos kínai állami tervbizottsággal való szerdai találkozó után a három legnagyobb fűtési célú kínai kőszéntermelő azt jelezte, hogy legfeljebb 1200 jüan/tonna árplafon mellett adja a téli fűtési szezonban a fűtési célú kőszenet, aminek hallatára a piaci határidős ár 1000 jüan közelébe szakadt, ami majdnem a fele az október 19-i eddigi rekord árnak. Fontos, hogy az árplafont hivatalosan nem az állami tervbizottság jelentette be, hanem „önkéntesen” a nagy cégek.
Kidolgozta a térítésköteles háziorvosi ellátások díjtételtáblázatát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkacsoportja a Háziorvosok Online Szövetsége és az Országos Alapellátási Szövetség (OASZ) segítségével. A változás azokat érintheti majd, akiknek nincs érvényes TAJ-számuk.
Engedélyezni fogja a brit kormány a génszerkesztési technikák alkalmazását olyan haszonnövények kutatására, kifejlesztésére, amelyek nagyobb hozammal bírnak, kevesebb rovarölőszer szükséges termesztésükhöz és csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az előrejelzésben lehetnek érdekességek.
Még nem tudni, pontosan mekkora károkat okoztak.
Mozgalmas hetünk lesz.
Előnyös lesz az izraeli–iráni háború Oroszország számára?
Máris lépnek a befektetők.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
