Az Egyesült Államok jelentősen növelte katonai repülőgépeinek jelenlétét a Közel-Keleten, miközben Washington mérlegeli a lehetséges beavatkozást az Izrael és Irán közötti konfliktusba - jelentette a Sky News.
Az elmúlt napokban az volt az egyik legfontosabb téma a világsajtóban, hogy az Egyesült Államok végül beszáll-e Izrael mellé az Irán elleni támadások során. A Bloomberg szerint már tudni lehet erre a választ.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa a júniusi ülésén - adta hírül a CNBC. A japán jegybank ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy jövő áprilistól fokozatosan mérsékelni fogja az eszközvásárlási programon keresztüli szigorítást. Az intézkedések elsősorban két kockázati faktorra, az instabil kötvénypiacokra és inflációs várakozásokra reagálnak.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.
Míg Európa nagy része még az inflációs válság utolsó időszakában jár, Svájcban négy év után ismét csökkenésnek indultak az árak - adta hírül a Financial Times. A fogyasztói árak éves alapon 0,1 százalékos mérséklődése elsősorban két külső tényezőnek, a svájci frank erősödésének és az energiaárak csökkenésének köszönhető. Az infláció jegybanki célsávból történő kilépése és a deflációs kockázatok tartóssága várhatóan kamatvágásra készteti a svájci jegybankot (SNB), így az irányadó ráta várhatóan szintén 0 százalék alá fog csökkenni a következő hónapokban. A nagyon bizonytalan gazdasági környezet tehát közvetetten a 2010-es évek gazdaságpolitikai környezetét állítja vissza az alpesi országban, egyedülállóvá téve ezáltal világszerte.
Donald Trump szerint Iránnak azonnal tárgyalnia kellene Izraellel a feszültség csökkentéséről, mielőtt túl késő lenne. Az amerikai elnök kijelentette, hogy Teherán nem nyeri meg ezt a háborút.
Az Irán és Izrael között mélyülő háborúnak egyre súlyosabb következményei vannak, amikre a piacok is reagálnak: az olajár megugrása volt a legmarkánsabb következmény, ami nem csoda, hiszen Irán egy nagyon fontos olajtermelő ország, ráadásul a globális olajkereskedelem egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárása sem kizárt ebben a feszült helyzetben. A legrosszabb forgatókönyv esetén még bőven van tere az olajár emelkedésének, ezt pedig nagyon gyorsan és közvetlenül a bőrünkön érezhetjük majd, akár a potenciálisan elszabaduló inflációra, akár a bőven 600 forint fölötti benzinárra gondolunk.
A G-7 országok fontolgatják az alacsony hozzáadott értékű kínai termékekre vonatkozó vámok kivetését - idézi a Bloomberg Francois-Philippe Champagne-t, Kanada pénzügyminiszterét. A Bloomberg beszámolója szerint a G-7 országai aggódnak, hogy a kis értékű kínai áruk ellehetetlenítik a helyi termelőket és kiskereskedőket, így közös fellépést fontolgatnak a túlkínálatot okozó termékekkel szemben. Bár konkrét intézkedések Japánban és az Egyesült Királyságban is napirenden vannak, az USA után az Európai Unió tette meg a második lépést, és 2 eurós kezelési költség kivetését javasolta minden kis értékű rendelés után - tette hozzá a Financial Times.
A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint egy nyugati kormány arra kérte, hogy hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában a vasárnapi elnökválasztás második fordulója előtt. A hírbe hozott Franciaország kormánya cáfolta Durov szavait – írja a Reuters.
A Kyiv Independent számolt be a lengyel Nemzeti Kutatóintézet (NASK) május 14-i közleményéről amely szerint a közelgő elnökválasztás előtt befolyásolási kísérletet érzékeltek a Facebook hirdetéseknél.
Egy héttel Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete után az amerikai hadsereg leállított 11, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt, ami jelentős zavart okozott a nemzetbiztonsági apparátusban - jelentette a Reuters.
Az Egyesült Államok igyekszik ellenállni Kína növekvő erejének a Távol-Keleten, ehhez pedig már megszülettek a stratégiák is – írja a South China Morning Post.
Április 1-én tartott nagyszabású hadgyakorlatot a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) a Tajvan körüli vizeken. A hongkongi lap, a South China Morning Post készített egy elemzést, amely szerint Peking jelentős előrelépésére utal.
A kanadai hírszerzés szerint Kína és India nagy valószínűséggel megpróbál majd beavatkozni az április 28-i kanadai választásokba, míg Oroszország és Pakisztán részéről is fennáll ennek a lehetősége.
Donald Trump amerikai elnök állítása, miszerint az Egyesült Államok 21 millió dollárt fordított az indiai választási részvétel növelésére, politikai káoszt váltott ki Indiában. A kijelentés napokkal azután hangzott el, hogy Elon Musk vezetésével egy amerikai kormányzati csapat bejelentette az ilyen típusú külföldi segélyek kifizetésének leállítását – írja a BBC. Indiában komoly politikai feszültségeket váltott ki az elnök bejelentése, amelyet semmilyen bizonyítékkal nem támasztott alá az Egyesült Államok.
Donald Trump elnök kedden rendeletet írt alá a 19 év alatti, gyermeknek minősülő fiatalok nemváltó beavatkozásainak korlátozásáról. A dokumentumból kiderül, hogy az intézkedés mind a gyógyszeres, így hormonkezelésekre, mind a sebészeti eljárásokra vonatkozik.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
