Időszerű lépés volt átalakítani, a mai kor elvárásaihoz igazítani a szakképzés magyarországi struktúráját – ezt mondta a Portfolio-nak Kőrössiné Veréb Judit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) oktatási igazgatója, aki kifejtette, pontosan milyen változások zajlottak le a szakképzésben, és arról is beszélt, hogyan folytatódik a képzés most, a koronavírus idején.
Náhány napja jelentette be a magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egy állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak. A járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó pénzügyi intézkedéscsomagról, az eddigi és a jövőben szükséges kormányzati lépésekről és a vállalkozások túlélési esélyeiről kérdezte a Portfolio Nagy Eleket, a BKIK elnökét, aki szerint az az igazi kérdés, hogy milyen hatékonysággal fogjuk átvészelni a válságot. Ehhez pedig világos eszközrendszer kell.
Egy 100%-ban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak a BKIK - derül ki a kamara közleményéből. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, 6 pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze.
Kedden tartotta 77. Küldöttgyűlését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK): a testület ismét Nagy Eleket választotta meg a szervezet elnökének.
Parkolás, üres, elhanyagolt üzletek, adott területen hiányzó szolgáltatások – csak néhány olyan probléma, amire a szakemberek nagy erőkkel keresi a megoldást, hogy a főváros még élhetőbb és vonzóbb legyen a magyar kkv-k számára.
Minden harmadik vállalkozás munkaerőhiánnyal küszködik, jelentős a szakemberhiány a kereskedelemben, a vendéglátásban és az informatikában is. Kevés a képzésre fordítható idő, és a cégek nagy része elégedetlen a rendelkezésre álló képzésekkel. Többek között ezekről beszélt Nagy Elek, a Budapesti Keresekedelmi és Iparkamara elnöke, aki elárulta, a BKIK megítélése a vállalkozók körében egy év alatt jelentősen javult.
A mesteremberek hiánya jó ideje komoly gondot okoz nem csak a különböző iparágban tevékenykedő cégek és munkavállalóik, de tulajdonképpen mindenki számára, aki az elmúlt időszakban szakember segítségére szorult volna, legyen szó festésről, burkolásról, tetőfedésről vagy villanyszerelésről. Az aktuális helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint 2019 második negyedévében az 5 főnél nagyobb létszámú vállalkozások által meghirdetett 55 ezer munkahely kétharmadára fizikai állománycsoportú, vagyis kézműipari szakembert kerestek. Kiderült az is, hogy különösen nehéz helyzetben vannak az építőipari cégek, miközben nincs utánpótlás, az elérhető munkaerőnek pedig hatalmas a bérigénye, miközben sokan alulképzettek.
A közép-kelet-európai gazdaságokban a mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres működésének, de életben maradásának is kulcsfontosságú tényezője a versenyképesség. Az idei Kamarai Napok szakmai programjai főként erre a kihívásra keresték a választ, melyhez erős platformot adott a V4-es területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködése.
A látens munkaerőhiány a kkv szektor egyik legégetőbb problémája. Ez azt jelenti, hogy míg komoly munkaerőhiánnyal küzd a vállalkozások egy jelentős része, addig a potenciális munkaerő nem jelentkezik náluk, mert nem találják vonzónak a vállalatot vagy a feltételeket. Szakértők szerint ennek legfőbb oka a generációváltás, amelynek következtében a cégek nem tudják azt nyújtani, amit elvárnak a mai frissen végzettek.
A megfelelő, hatékony munkaerő megtalálása óriási erőfeszítéseket követel a cégvezetők részéről. Pedig lenne megoldás a problémára, csak épp a vállalkozások nem élnek a lehetőséggel. Az időhiány és az oktatási lehetőségekről való tudáshiány az oka, hogy kevesen lépnek, jóllehet a meglévő dolgozók nagyobb tudású szakemberekké fejlesztésével horizontális karrierutat kínálhatnának számukra – állítja egy kutatásra alapozva a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakértője.
Komoly reformokat tervez a Budapesti Keresekedelmi és Iparkamara (BKIK). Nagy Elek, a BKIK elnöke a Portfolio-nak elmondta: többek között fejlesztik az online felületeket, edukációs anyagokat és iparági kutatásokat készítenek, hogy releváns piaci információkkal segítsék a vállalkozókat.
Ma van az utolsó hétköznap, amikor a gazdálkodó szervezetek befizethetik a 2019. évi kamarai hozzájárulást. A végső határidő 2019. március 31.
Egy hónapja maradt a gazdálkodó szervezeteknek, hogy befizessék a 2019. évi kamarai hozzájárulást. A végső határidő 2019. március 31.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöksége elfogadta Csoltó Gábor elnök lemondását, és megbízta Nagy Elek általános alelnököt, hogy a kamara képviseletében eljárjon az új elnök megválasztásáig - közölte a BKIK elnöksége hétfőn az MTI-vel.
Együttműködési megállapodást írtak ma alá Budapesten a Visegrádi Négy országok fővárosi kereskedelmi kamarái. Az eseményre a magyar elnökség alatt került sor, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara készítette elő az újonnan létrehozandó szövetség (V4/C4) alakuló nyilatkozatát.
Nincs okuk aggódni azoknak a budapesti vállalkozóknak, akik elmulasztották befizetni az évi 5000 forintos kamarai regisztrációs díjat - mondta Csoltó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnök az mfor.hu portálnak.
Egyhangúan elfogadták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mai rendkívüli Küldött közgyűlésén a jelenlévők Krisán László BKIK elnök május 31. napjára történő lemondását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjáról és a jelenlévők 94,6 százalékának igen szavazataival 2 évre Csoltó Gábort, a BKIK Ipari Tagozat elnökét választották meg új elnökké - számol be az eseményről a BKIK egyik közleménye.
Lemondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségéről Krisán László - erősítette meg a Portfolio-nak a kamarai vezető a sajtóban megjelent értesülések kapcsán. Röviddel később az MTI-n megjelent közleményben is tájékoztatott Krisán arról, hogy a BKIK tegnapi rendkívüli elnökségi ülésén bejelentette lemondását, a kamara vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át.
Elindult a közép-magyarországi régió lecsúszása a kevés uniós támogatás miatt, ezért a régiónak szánt 80 milliárd forintos magyar költségvetési forrást akár ötszörözni is lehetne, ami nagyot lendítene a térségen, és az országot is húzná - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint nincs veszélyzónában a vállalati hitelezés, a kkv-k tőkehelyzetének megerősítését pedig sürgős feladatnak látja. Megítélése szerint mivel az építési-kivitelezési árak 30-50 százalékkal ugrottak másfél év alatt, így a korábban beadott tervek mentén most jóváhagyott projektek "jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg", amely probléma megoldására már letettek javaslatokat az asztalra.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a taxis szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, vállalkozásokkal egyeztetve 2018 január elsejétől 10 százalékos tarifaemelést kezdeményez a fővárosi önkormányzatnál - jelentette be Dudás Zoltán, a kamara közlekedési osztályának elnöke kedden Budapesten, a Taxi Expo rendezvényen tartott sajtótájékoztatón.
Hiába a magas adósság és hiány, nem jött leminősítés.
Ismét napirenden az örökösödési adók kiterjesztése.
Csutora Mária, a BCE professzorának, az MKT Környezetgazdaságtani Szakosztálya elnökének írása.
Legfrissebb híreink az izraeli-iráni konfliktusról.
Ezt a támadást nem tudta kivédeni az Sz-300-as.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
