Középtávon az energiaárak növekedésre számít Zsiday Viktor. Az ismert pénzügyi befektető a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, hogy a globális gazdaság és a tőkepiacok legfontosabb kérdése, hogy lesz-e recesszió az Egyesült Államokban, ha igen, jelentős tőzsdei esés jöhet. A közgazdász szerint 2030-ig az átlagos éves magyar gazdasági növekedés 3 százalék alatt marad.
A japán vállalatok körében jelentősen megnőtt a csődök száma az elmúlt hat hónapban, ami 2013 óta a legmagasabb érték. A növekvő költségek, különösen az infláció és a munkaerőhiány, komoly kihívások elé állítják a cégeket. Az építőipar, a feldolgozóipar és a kiskereskedelem a leginkább érintett ágazatok - írta meg a Bloomberg.
A Boeing és legnagyobb szakszervezete kedden folytatja a tárgyalásokat a több mint egy hónapja tartó sztrájk befejezése érdekében, miután a felek hétfőn is sem tudtak érdemi előrelépés elérni.
A japán kormány új gazdasági csomagot készít elő az emelkedő megélhetési költségek ellensúlyozására. Shigeru Ishiba miniszterelnök pénteken hivatalosan utasította minisztereit a csomag összeállítására, amely a deflációból való kilábalást tűzte ki elsődleges célként.
Az Egyesült Államok keleti partján és az öböl menti kikötőkben harmadik napja tart a dokkmunkások sztrájkja, ami jelentős fennakadásokat okoz a tengeri áruszállításban. Az 1977 óta a legnagyobb ilyen jellegű munkabeszüntetésben 45 000 kikötői dolgozó vesz részt Maine-től Texasig.
Az Egyesült Államok keleti partján található kikötőkben sztrájkba léptek a dokkmunkások, ami jelentős fennakadásokat okoz az ország tengeri kereskedelmében. A Nemzetközi Hosszútávfuvarozók Szövetségének (ILA) munkabeszüntetése Maine-től Texasig több tucat kikötőt érint, blokkolva az élelmiszerek és autók szállítását is. A sztrájk naponta akár 5 milliárd dolláros kárt is okozhat az amerikai gazdaságnak.
A munkavállalói oldal az EU-s szinten egyre inkább lemaradó magyarországi minimálbéreket, a munkaadói oldal a bizonytalan gazdasági helyzetet és a vállalatok teherbíróképességét hangsúlyozza azokon a tárgyalásokon, amelyeken 3 éves megállapodást kötnének a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Egy biztos: nem a teljes bruttó, hanem a rendszeres átlagkereset lesz az alapja annak az egyezségnek, amelynek mentén a minimálbért az átlag 50%-ára emelnék. A gazdasági tárca számításai szerint háromszor 12%-os minimálbéremelés kellene ehhez, az azonban még nem dőlt el, hogy egyenletes lesz-e a béremelési ütem.
Letette az asztalra a legújabb, a korábbihoz képest tovább javított bérjavaslatát a Boeing, a dolgozókat ez nem nagyon hatotta meg, lényegesen nagyobb béremelést szeretnének, mint amit a menedzsment ajánl.
Részvénypiaci témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Kamala Harris amerikai alelnök ezen a héten új gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolhat, amelyek célja, hogy segítsék az amerikaiakat a vagyongyarapodásban, és gazdasági ösztönzőket határozzanak meg a vállalkozások számára - közölte három, az ügyet ismerő forrás a Reuters-szel.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
A Boeing repülőgépgyártó vállalat komoly kihívásokkal néz szembe, miután pénteken sztrájkba léptek a dolgozói. Brian West pénzügyi igazgató szerint a munkabeszüntetés negatívan hat a repülőgép-szállításokra és veszélyezteti a céget fellendülését - tudósított a Cnbc.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában szólalt meg, a beszélgetés témái a világgazdasági átalakulások, a magyar gazdaság helyzete, a bérek, az orosz-ukrán háború, valamint a migráció voltak. A kormányfő fontosabb kijelentéseiről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Állásidőre küldte mintegy 2000 dolgozóját a Dunaferr (Liberty Dunaújváros). Egészen pontosan a hengerelt termékek előállítását végző Dunarolling Dunai Vasmű Kft.dolgozóiról van szó - írja a Népszava Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökének tájékoztatása nyomán.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
Az ATV információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról is beszélt a Kötcsei pikniken, hogy 2025-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
Magyarországon a termelési környezet gyors ütemben automatizálódik, a robotizáció elterjedéséhez a hazai vállalatok eltérő módon alkalmazkodnak. Felértékelődött a szakképzett munkaerő iránti kereslet, munkavállalói oldalról pedig egyre inkább előtérbe kerül a juttatási csomag és a wellbeing.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Lehet mégis tárgyalnának Trumppal.
Eddig nem avatkoztak be, de nem zárnak ki semmit.
Nem a profithajhászás miatt emelkedtek az árak egy friss kutatás szerint.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Akár két évtizedig is eltarthat a veszteségek ledolgozása.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
