Megszületett a Dunaferr üzemében a munkavállalói juttatásokról, benne a béremelés részleteiről, a megállapodás a felek között, amelynek a lényege az, hogy 150 ezer forint bónuszt és 43 ezer forint alapbérfejlesztést vállalt a munkáltató – derült ki a Dunaújvárosi Hírportál beszámolójából.
A brit vállalkozások jövő évi bérnövekedési várakozásai májusban 4,1%-ra csökkentek az áprilisi 4,6%-ról a Bank of England felmérése szerint. Ez enyhítheti a döntéshozók inflációs aggodalmait, és befolyásolhatja a kamatlábak jövőbeni alakulását.
Egy hete derült ki, hogy sztrájkbizottság alakult és sztrájkra készülnek a dolgozók a Liberty Dunaújvárosnál (korábbi Dunaferrnél). A szakszervezet eddig sikertelenül próbált megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, pedig a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek a cégnél. A munkáltató - erre válaszul - a mai napon új béremelési javaslatot tett, 2024. augusztus 1-től átlagosan 6%-os alapbérfejlesztést hajtana végre.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Sztrájkbizottság alakult és sztrájkra készülnek a dolgozók a Liberty Dunaújvárosnál (korábbi Dunaferrnél). A szakszervezet hetek óta sikertelenül próbál megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, pedig a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek a cégnél - írja a Forbes.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai szerint. A költségvetési szférában gyorsabb volt az emelkedés, mint a vállalatoknál, ám nagyon úgy tűnik, hogy a magas bérdinamika a cégeknél is kitart.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
A japán gazdaság az első negyedévben a várakozásoknál is nagyobb mértékben, évesítve 2%-kal zsugorodott, ami főként a gyenge jen által okozott fogyasztói terhek és a beruházási kiadások csökkenése miatt következett be, kihívást jelentve ezzel a központi bank számára.
Minden bizonnyal javul a nyugdíjak reálértéke 2024-ben. Legalábbis ez olvasható ki a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból. A kedvező hír azonban így is csak relatív, hiszen a nyugdíjak lényegesen alacsonyabb ütemben növekednek idén, mint a bérek.
Meglepő fordulatot hozott, hogy az Egyesült Államok foglalkoztatási költségindexe (ECI) 2023 első negyedévére vonatkozóan jelentősen gyorsulva, negyedéves összehasonlításban 1,2%-kal emelkedett. Mindez még héjább monetáris politikára sarkallhatja a Federal Reserve döntéshozóit az ING szerint.
A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Kiábrándítóan alakult a februári hazai kiskereskedelmi forgalom, amely annak ellenére fordult csökkenőbe, hogy az embereknek több az elkölthető jövedelme. De vajon hogy alakult mindez a környező országokban? Ezt néztük meg 2019 eleji bázison, akkor bő egy évvel jártunk a koronavírus-járvány kirobbanása előtt.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) és az Audi Hungaria tárgyaló delegációi közötti egyhetes intenzív együttműködés után a szakszervezet mai Bizalmi Értekezlete elfogadta a munkáltató utolsó, közösen kidolgozott ajánlatát.
Az elmúlt négy év során a kenyér ára Magyarországon majdnem háromszorosára nőtt, ezzel az ára meghaladja már az uniós átlagot is, ebben pedig már a kiskereskedelem különadóztatásának is van szerepe - számolt be a RTL. A csatorna által megkérdezett pékség szerint a béremelések miatt további áremelkedésre kell felkészülni.
A mai napon az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről kezdődött egyeztetés a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az állami egyetemek képviselői között – közölte a KIM Innovációért és Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei béremelkedés nem lesz összhangban a termelékenység bővülésével, az infláció azonban ennek ellenére visszafogottan nőhet, hiszen a kereslet továbbra is gyenge – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásaiból. A szakértőket a januári, vártnál gyorsabb béremelkedés kapcsán kérdeztük.
Japánban 5,24%-os béremelésben állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók – jelentette be a Rengo szakszervezeti csoport jelentett be, ez az eredmény kisebb csökkenést mutat a korábbi felmérésekhez képest. A kormány és a központi bank a bérnövekedést látja a defláció leküzdésének és a gazdaság élénkítésének legfontosabb hajtóerejeként.
One-részesedését cserélte le.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
