Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség két férfi ellen, akik több mint hetven vevőt károsítottak meg azzal, hogy az interneten kedvező áron kínáltak megvételre olyan elektronikai készülékeket, amelyek nem voltak a birtokukban - közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.
Usain Bolt jamaicai olimpiai sprintert sokkolta, hogy ügyvédje szerint 12 millió dollár hiányzik a jamaicai székhelyű Stocks and Securities (SSL) befektetési cégnél vezetett számlájáról - számolt be a Bloomberg.
Fiktív számlázási lánc kialakítását tárták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei egy nagykereskedelmi tevékenységet ténylegesen soha nem végző cégnél - számol be az Info Start. A vállalkozás valótlan ügyletei olyan nagyságrendet értek el, hogy ezek alapján a vizsgálat megkezdésekor a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozott.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés tartamának lényeges felemelését, valamint további vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta a Kun-Mediátor ügyben - olvasható az ügyészség oldalán.
New York államügyésze csütörtökön beperelte a Celsius Network alapítóját, Alex Mashinsky-t, azt állítva, hogy több milliárd dollárnyi digitális valutát csalt ki a befektetőktől azzal, hogy eltitkolta a mára csődbe ment kriptopénz-hitelezési platformjának megromlott pénzügyi állapotát - írja a Reuters.
A dán rendőrség csütörtökön közölte, hogy egy nagyszabású akció keretében 135 embert tartóztattak le az idős emberektől kicsalt pénzek tisztára mosásának gyanúja miatt - írja a Reuters.
A kriptovaluták terjedésével egyre több különböző csalási forma jelent meg, többek között Magyarországon is, bár ezek jellemzően valamilyen korábban is működő átverés kriptopiacra specializált verziójának tekinthetők. Mivel nehezen lekövethetők a kriptopiaci tranzakciók a hatóságok számára, általában az ilyen sztoriknak nem szokott jó vége lenni. Viszont létezik egy olyan, Magyarországon működő eljárás, amely segítségével vissza tudjuk szerezni a kicsalt összeget. Bár több tényezőnek fenn kell állnia ahhoz, hogy az eljárás működhessen, bemutatjuk a sikeresség tekintetében legfontosabb tudnivalókat egy hazai példa segítségével.
Az apróhirdetéses csalások nem újkeletűek, ám az utóbbi hónapokban egy újfajta minta figyelhető meg, mely a jelek szerint automatizmust használ a megtévesztésre, ráadásul elég hihetőnek tűnik. Két megtörtént esetet mutatunk be, amelyből kiderül, milyen jelekből lehet tudni, hogy megpróbálnak átverni minket.
Ismét gyorsan bővült a hazai elektronikus pénzforgalom: a kártyás fizetések és az átutalások, utóbbin belül is az azonnali átutalások, gyorsan terjednek Magyarországon, és már másfélszer több pénzt költünk a kártyánkkal, mint amennyi készpénzt felveszünk a segítségükkel. Bár a forgalomhoz képest még mindig alacsony a sikeres visszaélések aránya, a kártyás csalások esetében 1260 millió forintra nőtt az okozott kár értéke, a nem kártyás, azaz döntően átutalással végrehajtott csalásoké pedig közel 3 milliárd forintra emelkedett. Utóbbi azt jelenti, hogy majdnem ötszörösére emelkedett egy év alatt az átutalásos csalások értéke, azaz a statisztikai adatok is visszatükrözik azt, amit az utóbbi időben érzékelhetünk, hogy a leginkább megtévesztésen, manipuláción alapuló csalási módszerek elárasztották a hazai digitális teret.
Egyre többen fedezik fel Magyarországon az okoseszközökben rejlő lehetőséget, amikor vásárlásra kerül a sor: legyen szó az ajánlatok közti böngészésről online vagy a mobilos fizetésről a fizikai üzletekben. A legújabb fizetési megoldások ma már nem csak a fiatalok körében népszerűek, hanem az idősek körében is egyre jobban elterjedtek. Akik egyszer kipróbálták a mobilos fizetést, felismerik az ezzel járó magasabb szintű biztonságot, és csak ritkán térnek vissza a hagyományos plasztik kártyás módszerhez. A biztonság különösen fontos szempont egy olyan időszakban, amikor a megnövekedett online jelenlét következtében egyre több csaló vadászik az ügyfelek pénzére.
Az adathalászok egy újfajta módszerrel támadnak: ezúttal a bankok ügyfeleit hamis oldalakkal próbálják megtéveszteni, melyeket a Google keresőjében hirdetnek. A fake oldalakon megszerzett adatokkal beléphetnek az ügyfél netbankjába, vagy új netbanki regisztrációt kezdeményezhetnek, a céljuk természetesen a számlákon található összeg ellopása. Mutatjuk, mire kell figyelni!
Csalók Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának nevét és fotóit használják fel arra, hogy gyanútlan és hiszékeny embereket tőrbe csaljanak, valószínűtlen hozammal kecsegtető, befeketésnek álcázott ígéretekkel megszerezzék az adataikat és a pénzüket - figyelmeztet az OTP Bank pénteki közleményében.
Csalók küldenek sms-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre - közölte az OTP az MTI megkeresésére kedden.
Nyomdafestéket nem tűrő módon kiabálva akadt ki az egyik banki csaló egy Youtube-videó tanúsága szerint, aki leendő áldozatának bankkártya adataira pályázott.
Világszerte több mint 100 millió font (48 milliárd forint) kárt okozó telefonos csalók nemzetközi hálózatát számolta fel a brit rendőrség egy országok közötti együttműködés keretében - közölte a londoni rendőrség, a Scotland Yard csütörtökön.
Az utóbbi időszakban megszaporodtak a Takarékbank ügyfeleit célzó adathalász kísérletek, amelyek során a csalók személyes adatokat próbálnak megszerezni. Az adathalászok legújabb módszere, hogy a Google és a Bing keresőjében hirdetik csaló oldalaikat.
Az online csalók gyakran kihasználják a nagyobb sportesemények - mint például most a labdarúgó világbajnokság - körüli felhajtást, és nem csak a szurkolók válhatnak áldozattá. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint ezért érdemes áttekinteni, hogyan készülnek a világbajnokságra a csalók, és hogyan kerülhetjük el, hogy bedőljünk a trükkjeiknek.