Jóváhagyta szerdán az Egyesült Államok kongresszusának alsóháza Joe Biden elnök 1900 milliárd dolláros mentőcsomagját, amelyet néhány nappal ezelőtt - bizonyos módosítások után - fogadott el a felsőház.
Elhúzódhat a Donald Trump ellen indított alkotmányos vádeljárás, miután a szövetségi törvényhozás felsőháza megszavazta, hogy tanúkat hallgathasson meg.
A vád érveinek ismertetésével folytatódott Donald Trump volt amerikai elnök második alkotmányos felelősségre vonási (impeachment) tárgyalása szerdán a szenátusban.
Joe Biden elnök szerint nem valószínű, hogy a 15 dolláros minimálbér-javaslat része lesz a következő gazdaságösztönző csomagnak, mert a demokraták az 1900 milliárd dolláros csomag republikánus támogatás nélküli elfogadását sürgetik.
Lassan már napi rutinná válik, hogy megemlékezünk a kannabisz-szektor vállalatainak tőzsdei teljesítményéről, a tegnapelőtti komoly rali után ugyanis tegnap sem csillapodtak a kedélyek, sőt – egy részvény esetében több, mint 40 százalékos emelkedésről számolhatunk be.
Remek napjuk volt tegnap a tőzsdéken a kannabisszal foglalkozó vállalatok papírjainak, miután a frakcióvezető Chuck Schumert is beleszámítva három demokrata szenátor nyilatkozott együttesen úgy, hogy a jelenlegi kongresszuson kiemelt fontosságú ügyként kezelnék a marihuánával kapcsolatos jogszabály módosításokat.
Az előzetes becslések szerint Joe Biden 1900 milliárdos gazdaságpolitikai ösztönzőcsomagja 5%-kal növelheti a kibocsátást a következő három évben - mondta az IMF vezető közgazdásza kedden.
Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai megakadályozták hétfőn, hogy a testület határozatban szólítsa fel Mike Pence alelnököt Donald Trump elnök elmozdítására.
Az amerikaiak 57%-a azonnal eltávolítaná hivatalából Donald Trumpot, miután sokak szerint ő tüzelte fel a sokaságot és emiatt hatoltak be a Capitoliumba a tüntetők, amely több halálos áldozattal is járt – írja a Reuters az Ipsossal közösen elvégzett kutatásra hivatkozva.
Az amerikai állampolgárok 62%-a a demokráciára veszélyesnek tartja a Capitolium keddi ostromát, viszont a republikánusok 45%-a támogatja a résztvevők akcióját – derül ki a YouGov friss felméréséből.
Komoly rali van kibontakozóban a kannabisz vállalatok piacán, miután körvonalazódni látszik az úgynevezett "kék hullám" az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy a képviselőház és a szenátus is demokrata irányítású lehet az elkövetkező években. Mindez a fiskális politikán, a zöld befektetéseken és a kereskedelmi feszültségek alakulásán kívül a kannabisz szektorra is komoly hatással lehet, ennek okán jelentős mozgásokat láthatunk a nagyobb vállalatok részvényeinél.
Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be. Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.
Az amerikai elnökválasztások történetében egyáltalán nem példa nélkül, hogy hosszabb idő után derül csak ki, hogy a jelöltek közül ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. 2000-ben például 35 napot kellett várni arra, hogy hogy George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltek csatájában végre győztest hirdessenek, de mindez semmi ahhoz képest, mint ami 1876-ban történt.
Az egyesült államokbeli New Hampshire két kistelepülésén szerdára virradóra ismertté váltak az első elnökválasztási eredmények: az egyikben a hivatalban lévő elnök, Donald Trump, a másikban pedig demokrata párti kihívója, Joe Biden győzött.
Az Egyesült Államoknak "elege van" Donald Trump elnökségének káoszából - jelentette ki Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje az ohiói Clevelandben hétfőn.
Két nappal az elnökválasztás előtt, vasárnap utolsó kampánykörútjára indult Donald Trump amerikai elnök, hogy megpróbálja megfordítani a helyzetet és legyőzni demokrata párti ellenfelét, Joe Bident, amivel rácáfolna a közvélemény-kutatási eredményekre.
Szoros csatáknak és fölényes győzelmeknek sem voltunk híján az amerikai elnökválasztások történetében, csak az utóbbi tíz választás során többször előfordult, hogy nem az nyerte el az elnöki széket, akire a legtöbb amerikai szavazott. A küzdelem jelentős része a csatatér államokban dől el, de hogy áll ehhez képest most Donald Trump és John Biden, és vajon támpontot adnak-e a múlt eredményei a mostani elnökválasztás kimeneteléhez?
Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.
Biden és Trump szavazói közül is 10-ből 4-en nem fogadnák el a választási eredményt, ha nem az általuk preferált jelölt nyer - derül ki a Reuters/Ipsos kutatásából. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a jelöltek között, de a táborok között is hatalmas a szakadék.
Ha a reprezentatív közvélemény-kutatásokat nézzük, akkor november 3-án sima Joe Biden-győzelmet várhatunk Donald Trump felett. A republikánus jelöltet viszont 2016-ban is alulmérték, és most a JP Morgan elemzője is azt mutatja be, hogy Trump alulmérésének jelensége továbbra is fennáll. Marko Kolanovic a regisztrált szavazók pártpreferenciájából indul ki, és modellje szerint Trump azokban a tagállamokban is nyerhet, ahol most egyértelmű demokrata előnyt mérnek.
Gyengülést vár az Egyensúly Intézet.
A magyar piac is feljebb került.
Három börtönőrt öltek meg a támadók.
Véleményt mondott a szakmai közönség a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
