Nem minden adós kap elszámolást a hitelezőktől az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszatérítése miatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük, kik azok, akik egyáltalán nem részesülnek visszatérítésből, akár deviza-, akár forinthitelesek.
Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük. A Portfolio május végéig tartó cikksorozatban mutatja be a három említett folyamattal kapcsolatos tudnivalókat - az első héten vagyunk túl.
A devizahitelezés fénykorában, 2006-2008-ban hosszú hónapokon keresztül több mint havi 100 milliárd forint devizahitelt vett fel a magyar lakosság. 2010 nyarán gyakorlatilag betiltotta az Orbán-kormány a devizahitel-felvételt, de már a válság kezdete óta menekül devizahiteleiből a lakosság. Egy ábrán mutatjuk, milyen tempóban.
A válság kezdete után átlagosan 1,9 százalékponttal volt magasabb a jelzálogfedezetű devizahitelek kamata, mint a válság előtt. Az egyoldalú kamatemelések utólagos érvénytelenítése miatt jár vissza az összeg nagyobbik része az ügyfeleknek.
Hiába fizettem vissza milliókat az elmúlt években, még az elszámolás és a forintosítás után is nagyobb lesz a tartozásom, mint amekkora hitelösszeget annak idején felvettem - hallani egyre több devizahitelestől. Bár tényleg sokakat érhet kellemetlen meglepetés, nem feltétlenül van így: két példán szemléltetjük a helyzetet.
Ezermilliárdos nagyságrendű az a veszteség, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. Mutatjuk, mekkora a kettő különbözetéből fakadó nyereség.
Nagy nap volt február 1-je, vasárnap a devizahitelesek életében, hiszen megtörtént az elszámolás, a forintosítás és elindultak a fair banki szabályok is. Legalábbis ekkor léptek hatályba a változások. Nincs értelme azonban most kérdésekkel ostromolni a bankokat - ennek több oka is van.
Megmozdult a hitelpiac 2014-ben: 240 milliárd forint lakáshitelt vett fel a magyar lakosság a bankoktól, ami 59%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Jó hír, hogy a bankok év végén sem húzták be a hitelféket, igaz, az MNB január 1-jével életbe lépett korlátozásai még okozhatnak a jövőben visszaesést. A kamatok csökkenése tavaly a hitelpiac egészére jótékonyan hatott, de a lakáshitelek teljesítményét nem sikerült a többi szegmensnek megközelítenie. A jegybank friss banki adataiból az is kiderül, hogy a lakosság forintbetétei hat éve nem látott mértékben ugrottak meg év végén.
Három szempontból is fontos dátum 2015. február 1-je a devizahitelesek számára: 1. kamatostul visszatérítik a bankok az ügyfelek árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések miatti múltbeli túlfizetését, 2. megtörténik a jelzáloghitelek forintosítása, 3. indul a fair banki kamatrendszer. A ma hatályba lépő változásokról március-április folyamán küldenek postai tájékoztatást a bankok a devizahiteleseknek, a változások mindegyike pedig májustól lesz érzékelhető a törlesztőrészletekben. A Portfolio azonban úgy értesült, és a friss statisztikák is árulkodnak róla, hogy "önszorgalomból" több bank is visszacsökkentette már a devizahitelek kamatát.
A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára. Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés.
Ausztria nem hoz intézkedéseket a devizahitelesek megsegítésére a frank erősödéséből származó veszteségek miatt - nyilatkozta csütörtökön Hans Jörg Schelling.
Még el sem kezdődött a banki "elszámoltatás", máris egy újabb, lakossági tartozásokat érintő "mentőötlettel" állt elő a kisebbik kormánypárt. A pénzügyi szektor jó része által felelőtlennek, egyes adós-érdekképviseletek által pedig embertelennek tartott magáncsőd súlyos erkölcsi kockázatokkal és egyelőre ismeretlen méretű banki többletveszteséggel fenyeget. Rétvári Bence államtitkárt szembesítettük néhány kritikával, és a KDNP-s javaslat részleteiről is megkérdeztük. Szerinte a magáncsőd a bankoknak is jó.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint nem alaptörvény-ellenesek az úgynevezett első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, a testület ezért csütörtökön közzétett határozatában elutasította az ezek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket.
Szerbiának egyelőre nincs megoldása a frank felértékelődésére, illetve a devizahitelesek megmentésére, a kormány kivár, a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) azt közölte: nem támogatja a svájci frankban eladósodottak problémájának elhamarkodott és gyors megoldását.
A szomszédjainknak kétszer is meg kell gondolnia, hogy követik-e a magyar modellt a devizahiteles probléma megoldásában - írja a Financial Times. A magyar kormánynak kapóra jött a devizahiteles probléma, hogy a durva sarcokkal kitessékelhesse a külföldi bankokat az országból - véleményezi a kérdés hazai átpolitizáltságát a lap. Emlékeztetnek rá, hogy a 2011-es végtörlesztés a gazdagoknak kedvezett, míg a szegényeknek ártott, mert a lépésre gyengült a forint. A végső forintosítás pedig szerintük egy olyan lépés volt, amit a környező országok feltehetően nem tudnának megtenni, vagy azért mert arányaiban kevés devizatartalékkal rendelkeznek, vagy pedig mert a belföldi kamatszintjük túl magas az ésszerű hitelkiváltáshoz.
Jelentősen megugrott a lengyel bankok árfolyama, miután a kormány közölte, nem kényszeríti a bankokat arra, hogy zlotyra konvertálják a svájci frank alapú hiteleket. A Getin Noble árfolyama a hírek hatására 7%-ot menetelt - számolt be a Reuters.
Idén februártól a korábbi helyett aktualizált Magatartási Kódex lép hatályba, amely minden, a felelős lakossági hitelezéshez szükséges, ám 2014-ben jogszabályba nem foglalt elvet, szabályt tartalmaz. A jogalkotó tavaly számos, a lakossági hitelezéshez kötődő fogyasztóvédelmi rendelkezést törvényekbe, rendeletekbe emelt, ezért vizsgálták felül a korábbi dokumentumot - közölte a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség.
A bankok költségére segítheti meg Lengyelország a bajba került frankhiteleseket. Rájuk szabott javaslattal áll elő a kormány a hét végéig - közölte Ewa Kopacz miniszterelnök.
Fontos hét kezdődött a devizahitelesek életében: február 1-jén, vagyis vasárnap lesz az elszámolás és a forintosítás fordulónapja, és hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A részletes tájékoztatást március-április folyamán küldik ki a bankok postai levélben, az első, teljesen új törlesztőrészletet pedig májustól kell fizetni.
Tüntetést rendezett a romániai frankhitelesek szövetsége vasárnap Bukarestben, a hitelek lejre váltását követelve. A parlament épülete előtt összegyűlt, az ország különböző térségeiből érkezett több száz demonstráló a román kormány és jegybank közbelépését sürgette.