A koronavírus nem lehet indok a bankfiókok bezárására Amerikában
A koronavírus-járványra hivatkozva nem zárhatnak be fiókokat a bankok az Egyesült Államokban – írja Financial Times.
A koronavírus-járványra hivatkozva nem zárhatnak be fiókokat a bankok az Egyesült Államokban – írja Financial Times.
Új magyar építőanyag-azonosítási szabvány és az erre épülő digitális terep-logisztika rendszer kialakítása van folyamatban, ami a gyártástól kezdve az építkezések befejezéséig segít költséget csökkenteni a láncban résztvevő összes szereplőnek. A standard a BauApp vezetésével és az építőipari szereplők széleskörű bevonásával készül.
Az önálló takarékszövetkezetek végső integrációjával létrejött az egységes Takarékbank, ami a legnagyobb változást jelentette a pénzintézetek háza táján 2019-ben. Az egységes portfólió, megjelenés, a gazdaságilag fenntartható üzemméret mellett az összeolvadásnak negatív hatásai is vannak, nevezetesen a fiók- és kirendeltség konszolidációk miatt bekövetkező bezárások, s az ezzel növekvő pénzügyi kirekesztés. Az egyre szűkülő fiók és kirendeltség hálózat nem újkeletű jelenség a pénzügyi szolgáltató szegmensben, a 2008-as recesszió óta kisebb-nagyobb intenzitással, egy-két új fióknyitással, de csökken a hálózat kiterjedése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek 2014 óta is több mint 700 fiókjukat zárták be véglegesen. A pénzügyi kirekesztés csökkenésének és a modern, versenyképes bankrendszer megteremtésének együttes feladata új megoldásokat fog igényelni, hiszen az sem várható el, hogy egy bank saját pénzügyi érdekei ellen, a nyereséges működés megteremtése ellen dolgozzon, mint ahogyan a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása/javítása sem kizárólag egy bank feladata és felelőssége.
2020 eddig finoman szólva is mozgalmas évnek nevezhető: a társadalmi és gazdasági folyamatok rengeteg kihívás elé állították a pénzügyi szektor szereplőit, így a Raiffeisen Bankot is. Bálint Attilával, a Raiffeisen Private Banking magyarországi vezetőjével és Kállay Andrással, a pénzintézet nemzetközi Private Banking hálózatának vezetőjével többek között arról beszélgettünk, mennyire volt a bankvilág felkészülve az ide év nem várt változásaira, hogy hogyan hat a digitalizáció a privátbankok működésére és kitértek arra is, hogyan alakította át a MÁP+ a privátbanki ügyfelek igényeit.
A járvány előtt körülbelül minden második magyar vett igénybe legalább egy szolgáltatást online, a járvány után már négy emberből három - többek között ez derül ki a McKinsey & Company által elvégzett friss, reprezentatív felmérésből. A legtöbben a banki ügyeiket intézték digitálisan, de a telekommunikációs szolgáltatások is nagyon népszerűek voltak.
Talán nem is lehetne jelenleg jobb az időzítés egy olyan fejlesztés elindítására, ami alapjaitól kezdve forgatja fel az építőipart, a kisebb leterheltség most fellélegzést adott a szereplőknek, miközben továbbra is stabilan zakatol tovább a szektor. A szóban forgó fejlesztés egy olyan, minden részterület szereplőinek az összefogását és együttdolgozását igénylő standardizálás kialakítását jelenti, ami a gyártástól kezdve egészen az építkezések befejeztéig segít az építőipari vállalkozásoknak költséget vágni a kevesebb hulladéktermelés és jobb anyaggazdálkodás által, valamint hatékonyságot növelni a raktározás, a szállítási ütemezés terén, a felhasznált, vagy megrendelt termékek nyomonkövetésében.
Az új személyigazolványok pénzforgalmi ügyintézéshez köthető ügyfélazonosításhoz is használhatók lesznek egy belügyminisztériumi rendelet szerint.
Pezseg az élet a KKE-régió fintech szektorában, egyre több aktív fintech dolgozik a piacokon, és egyes országokban - Magyrországon is - nagyot emelkedett a szektorba áramló befektetések összege is. A digitális bankolásban nagyot léptünk előre: a régió lakosságának 65 százaléka használja 2020-ban a digitális banki szolgáltatásokat, a vezető nyugati országokhoz képest most már csak 15-20 százalékos a lemaradásunk. Magyarország a régióban a középmezőnybe tartozik, relatíve sok fintech cég aktív itt, de a legtöbb vállalkozás még a működése korai szakaszában jár.
A koronavírus-járvány hatalmas lendületet adott a digitalizációnak, és az online szolgáltatások szerepe felértékelődött. Kérdés, hogy vajon el tudják-e, el akarják-e engedni az emberek az üzletben vásárlás, személyes ügyintézés élményét, és mostantól megszokássá válik, hogy a kanapéról intézzük ügyes-bajos dolgainkat, vagy idővel minden visszaáll a régi kerékvágásba?
Az építőipar az egyik olyan, a gazdaság számára is kiemelten fontos ágazat, ahol a digitalizáció csak sokkal később és nehezen tört utat magának szemben olyan szektorokkal, mint például kommunikáció, a média, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, vagy akár a szállítmányozás. Az elmúlt években mégis elindult egy folyamat, aminek a hozadéka, hogy nem csak a tervezés területén kezd megszokottá válni a digitalizáció, hanem a fejlesztés, a kivitelezés, a minőségellenőrzés, a raktározás, az anyagszállítás, vagy akár a gyártás területén is egyre több munkafolyamat kerül át a papírról valamilyen digitális eszközre. Arról, hogy egy építőipari cég életében mely folyamatoknál tud nagy előnyt generálni a digitalizáció, Veit Tamást, a Lasselsberger-Knauf ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
A debreceni BMW-gyár építése nem lassult le, sőt, éppen hogy gyorsítani kell azt - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járványnak több területen is hosszútávú következményei lesznek.
A Takarék Csoport tavaly 15 pénzintézetet egyesítve létrehozta az ország egyik legnagyobb univerzális kereskedelmi bankját, és emellett üzleti teljesítményét is növelte, a bankcsoport mérlegfőösszege 2486 milliárd forintról 2568 milliárd forintra emelkedett és saját tőkéje elérte a 275 milliárd forintot. A bankcsoport saját terveit felülmúlva teljesített mind a vállalati, mind a lakossági hitelszegmensben. A Takarék Csoport 7,1 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el, annak ellenére, hogy a fúziók és az új Takarékbank létrehozásának egyszeri költségei több mint 10 milliárd forintot tettek ki.
A pandémia hatására a Rollet magyar startup egy autós, áthajtásos koronavírus tesztelésre szolgáló szoftver fejlesztésébe vágott bele, amit most szabadon felhasználhatóvá tesznek az esetleges következő hullám gyors kezelése érdekében.
Hiába nőtt majdnem minden régióban kétszámjegyű összegben az alapkezelőknél kezelt vagyon, és hiába itt az egyik legmagasabb a profitmarzs a pénzügyi szolgáltatók körében, kihívás előtt áll a piac, az alapkezelést mostani formájában az egyre csökkenő díjbevételek és a passzív befektetések felé való elmozdulás sem segíti. A BCG Asset Management jelentése szerint a koronavírus az eddigieknél is nagyobb sebességbe kapcsolhatja a digitalizációt, termékinnovációt és felvásárlásokat is a szektorban.
A magyar alapkezelők jövőjéről és piaci kilátásairól a Portfolio idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciáján bővebben is szót ejtünk. Gyere el te is november 10-én!
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) fokozta az átláthatóságot, a személyes adatok védelmét, érvényesíthető jogokat biztosított az embereknek, és új európai irányítási és jogérvényesítési rendszert hozott létre - közölte az Európai Bizottság az általános adatvédelmi rendeletről szerdán kiadott jelentésében.
A Visa egy egész Európára kiterjedő kezdeményezést hirdetett meg annak érdekében, hogy digitálisan elérhetővé tegyen nyolcmillió kisvállalkozást, valamint az azok által kiszolgált közösségeket támogassa a Covid-19 világjárványt követő helyreállítási folyamatban. Globálisan a Visa elkötelezett abban, hogy további 50 millió kis- és mikrovállalkozást tegyen digitálisan elérhetővé a gazdasági élénkítés során.
A koronavírus megjelenése egyfajta katalizátorként hatott: a digitális forradalom ugyan évtizedek óta zajlik, a technológiák már jó ideje elérhetőek, ugyanakkor a vállalkozások jó része ez idáig nem élt velük. A járványhelyzet rávilágított arra, hogy a digitális munkafolyamatok sok esetben kezdetlegesek, és noha hónapok alatt éveket ugrottak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban, van még hová fejlődni.
Bejelentette az olasz bankszövetség (ABI), hogy készen állnak a digitális euró tesztelésére – írja a Coindesk.
A koronavírus miatti leállás nagyon megváltoztatta azt, ahogy életbiztosításokat vásárlunk; míg korábban lehetetlen volt elképzelni, hogy az interneten kössünk meg például egy unit-linked szerződést, most már ez is lehetséges. A digitalizációs trend a McKinsey elemzői szerint nemhogy fennmarad, de talán még gyorsul is, az elemzők összeírtak néhány javaslatot azoknak a biztosítóknak, amelyek nem akarnak lemaradni az újfajta piacon.
A főváros környéke viszont nehezen talál magára.
A térségre tekinthetünk ökológia rendszerként és vagyontárgyként, de a lakóhelyi logikának is érvényesülnie kell.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Kuleba szerint más országban sokkal rosszabb lenne a helyzet.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
