Az egészségpénztárak esetében 23 százalékkal, a nyugdíjpénztárak esetében több mint 9 százalékkal emelkedett a befizetések összege a tavalyi év első félévéhez képest - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián. A konferencia előadói szerint ez bizonyítja, hogy a hazai lakosság számára továbbra is fontos az anyagi gondoktól mentes időskor, valamint az egészséges jövő. Ugyanakkor a szektor következő 20 évének biztosítása szempontjából elengedhetetlen a fiatalabb generációk megszólítása.
A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
Drágulást várnak a magánegészségügyi szolgáltatásokban egyes szakértők és ebben a helyzetben felértékelődhetnek az egészségpénztári befizetések. A betegek azonban már nemcsak ellátást szeretnének, hanem egyszerűséget, fizetéskor is.
Nem rengette meg az önkéntes pénztári vagyont a koronavírus, a friss számok azt mutatják, hogy a vagyon tovább bővült, egy számlán átlagosan már 1,5 millió forint van. Az elmúlt egy évben a taglétszám is nőni tudott, de ugyanez figyelhető meg az egészségpénztáraknál is – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatójából. Az eseményen a pénztári szektor elmúlt egy évét elemezték, és az idei célkitűzéseket is ismertették.
A Patika Egészségpénztár lezárta a Tempo beolvadási eljárását, amelynek eredményeképpen az egészségpénztár taglétszáma meghaladja a nyolcvanezer főt, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt - derül ki a Patikapénztár közleményéből.
A pandémiás helyzet sem ingatta meg a tagok bizalmát a hazai pénztárakban – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének harmadik negyedéves eredményeiből. Az egyéni befizetések és az összvagyon is növekedett mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztárak esetében, és az egy főre jutó átlagvagyon is gyarapodni tudott a tavalyi év azonos időszakához képest.
Közel két évtized után távozik posztjáról az OTP Egészségpénztár alapítótag-ügyvezetője, Studniczky Ferenc. Utódlásáról a szervezeten belülről gondoskodnak. A szakember az egészségügyi öngondoskodási piac meghatározó szereplőjének vezetése mellett visszavonul az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnökségéből is - írja az OTP Egészségpénztár közleményében.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
A koronavírus-járvány miatt a befektetési piacokon végigsöprő eladási hullámok ellenére a Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak továbbra is stabilan működnek - írja a szövetség mai közleményében. Hozzáteszik: a tavalyi év, illetve az idei év járvány előtti hozameredményei elegendő fedezetet biztosítanak a járvány eddigi másfél hónapjának visszaeséséhez.
Más intézményekhez hasonlóan a magyar önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak is rendkívüli intézkedéseket vezettek be a koronavírus-járvány meggátolásának érdekében, a legtöbb pénztárnál teljes egészében felfüggesztették az ügyfélfogadást és elektronikus csatornákra terelték a pénztártagokat. Néhány pénztárnál enyhén megnövekedő pénzkivonási kérelmekre is számítanak, de higgadtságra és türelemre ösztönzik az ügyfeleket, hiszen a nyugdíjpénztárak hosszú távú öngondoskodásra használnak és ha átmenetileg vissza is esik egy-egy portfólió hozama, hosszabb távon behozhatják a veszteségeket. Megkérdeztük a magyar nyugdíjpénztárakat, milyen különleges intézkedéssel készülnek a koronavírus idejére, milyen ügyfélreakciókra számítanak és mi történik, ha tovább eszkalálódik a járvány.
Nagyon szép teljesítményt értek el 2019-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak: az állampapírokat jóval felülmúló, több mint 9%-os hozamot hoztak a portfóliók átlagosan. Ennek ellenére tavaly is csökkent a pénztárak taglétszáma, a munkáltatói befizetések kiesését viszont többé-kevésbé pótolni tudták az egyéni tagdíjbefizetések – derült ki mindez az ÖPOSZ mai sajtótájékoztatóján és az MNB adataiból.
A jövőjükre nyugdíj- és egészségpénztárakkal takarékoskodóknak az év vége kiemelten fontos a 20 százalékos, évi 150 ezer forintos adó-visszatérítés miatt, ezért a harmadik negyedévben újból kedvező eredményekről beszámoló önkéntes pénztárak komoly rohamra, azaz jelentős összegű egyéni befizetésekre számítanak - többek között erről beszélt a Portfóliónak adott interjújában dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.
Egy adózási kiskapu miatt sokan 2018 decemberében átszerződtek új technikai kezdetre, így pont a napokban szűnik meg a vállalati egészségbiztosításuk adómentessége. Hosszasan nem szükséges ecsetelnünk a szolgáltatás szükségességét, de a választékot azért érdemes megnéznünk - írja cikkében Balázs Iván, az UFS Group egészségbiztosítási szakértője.
Szép éve volt eddig az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, különösen hozam szempontjából: a pénztári portfóliók csak az első három negyedévben 7,58%-os átlaghozamot értek el, egyes portfóliók pedig november elejéig több mint 20%-ot teljesítettek. A munkáltatói befizetések kiesése érződik a befizetéseken, viszont az egyéni befizetések folyamatosan kezdik pótolni a kiesett összegeket. Sokkal rosszabb a helyzet az egészségpénztáraknál, ahol a tagdíjbevétel 13,7%-ot csökkent, illetve a munkáltatói befizetések gyakorlatilag feleződtek a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
A nyugdíjrendszer reformja kapcsán felmerülő jóléti alapokat nem a létező pénztárak alapjain, hanem azokkal versenyezve kellene létrehozni - mondja Németh György szociológus, közgazdász. A nyugdíjszakértő szerint azonban a bevezetés ideális időszaka, a gyors bérnövekedés és a járulékcsökkentés intenzív periódusa már elmúlt.
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Idén november elsejétől az OTP Egészségpénztár azonosított és pozitív egyenleggel rendelkező tagjai havi 119 forintért az újonnan induló Hello Egészség Bázis egészségbiztosítási csomag biztosítottjaivá válnak - jelentette be a pénztár a Groupama Biztosítóval közösen.
Bár az elmúlt öt évben összességében nőtt a nyugdíjcélú megtakarítások állománya Magyarországon, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma évről évre stagnál, ez pedig komoly kihívás a szektor számára. A Portfolio Öngondoskodás záró szekciójának panelbeszélgetésében a résztvevők kitértek arra, mi lehetne jó megoldás a fiatalok bevonására a nyugdíjcélú megtakarítások piacára, és mit hozhat a nyugdíjkötvény megjelenése.