Június 2-án még csak 56 milliárd forinton állt az új uniós ciklusbeli pénzek kifizetési számlálója, de ez mostanra 97 milliárd forintra ugrott, döntő részben a közlekedésfejlesztési projektekre kifizetett előlegek miatt. Közben az is fontos, hogy a megítélt uniós támogatások volumene másfél hét alatt közel 350 milliárd forinttal megugrott, azaz úgy tűnik, hogy nyártól igen erőteljesen fel fog futni a kifizetett támogatások összege.
Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.
Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.
Az EU-pénzek terén két fontos bejelentést is tett a mai Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, hiszen egyrészt azt mondta, hogy a nyertes állami projektekre rögtön 100%-os előleget lehet majd igényelni, másrészt elárulta, hogy végülis nem túl nagy bírsággal megúsztuk az évek óta húzódó aszfaltügyet.
Egyelőre valóban vizsgálja az Európai Bizottság, hogy miért akar a magyar kormány 50%-os pályázati előleget adni az új uniós ciklus nyerteseinek és azt, hogy ez jól van-e így, az egyeztetések pedig várhatóan május-június során lezárulnak majd - többek között ezt is elmondta a mai újabb maratoni Kormányinfo sajtótájékoztatón Lázár János.
Két durva módszerrel akarja korlátozni a kormány azokat az uniós pályázati nyerteseket, akik rögtön megkapják az 50 százalékos előleget: előre leíratja velük, hogy mikor és mire használhatják a pénzt, ha pedig valaki például a trükkös pénzfelhasználás miatt nem tudja befejezni a projektjét, törlik az adószámát - ez derül ki a 272/2014-es kormányrendelet minap napvilágot látott módosításából. Bár nem biztos, hogy ezek a módszerek valóban megelőzik a visszaéléseket, mindenesetre látszik, hogy ha már ragaszkodik a kormány a kifizetési számokat pörgető magas előleghez, akkor kemény szankciókat is társít a gyorsan folyósított pénzek mellé. Az uniós támogatások felhasználását rögzítő fontos jogszabály rengeteg helyen módosult, az alábbiakban csak a legfontosabb területeket foglaljuk össze, témákba rendezve.
Holnap érkeznek Magyarországra az Európai Bizottság szakértői egy konzultációra, hogy egyeztessék a 420 milliárd forintos tömbösített szennyvízberuházási gigatender kereteit és az 50 százalékos pályázati előleg témáját - írja a Világgazdaság. A lapnak küldött válasz szerint a magyar fél egyelőre nem hajlik a brüsszeli kérésekre, illetve nem osztja az aggodalmakat. Május közepén vezetői szinten is sorra kerülnek egyeztetések, amelyek kimenetelén az múlhat, hogy sikerül-e teljesíteni a magasra belőtt idei uniós kifizetési célt.
Minden tényezőt figyelembe véve Magyarország nettó befizetője volt az előző uniós fejlesztési ciklusnak; az Európai Bizottság szándékosan bürokratikus akadályokat emelt a régiós országok cégeinek forrásszerzése elé; "sok projektnek nem látjuk a célszerűségét, a fenntarthatóságát"; a mostani ciklusban pedig politikai szempontok helyett a forrásvesztés elkerülése érdekében siet a pénzek kifizetésével a kormány - többek között ezeket a meglepő kijelentéseket tette a 2007-2013-as uniós pénzek felhasználásáról szóló parlamenti vitanapon tartott expozéjában Lázár János. A mai eseményre készített előzetes Portfolio-elemzésünk:
Azt a kiemelt uniós projektet, amelynél nem tartják a közbeszerzés kiírásának, vagy a szállítói előleg lehívásának feszes határidejét, törölni fogják az idei éves pályázati menetrendből, azaz 2016-ban nem kapják meg a tervezett forrást - ezt a brutális retorzióval felérő szabályt tartalmazza az a kormányhatározat, ami a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. Az új rezsim elindulásáról, a kiemelt uniós projektek felgyorsítási tervéről már tett említést a csütörtöki Kormányinfón Lázár János.
"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. megváltoztatta a hat régióban, egyenként 70 milliárdos tömbökben meghirdetett közbeszerzési eljárások beadási határidejét - írja a Világgazdaság. A lap tudomása szerint az eredeti, április 25-i határidőt tolták ki május 11-re, melynek az oka a felhívás szövegének pontosítása volt és nem az uniós feltevések tisztázása. Továbbra is aggasztja és indokolatlanul magasnak találja az 50 százalékos előleg bevezetését, és nem tartja versenybarátnak a keretmegállapodásos módszert. A két új magyar módszer bevezetése miatt veszélybe kerülhet a kormány gyorsított forráskifizetési terve.
Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte - írja a Világgazdaság arra hivatkozva, hogy ezt a módszert a Bizottság alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. Közben a gyors uniós pénzkifizetési terv másik alapvető pillére, az 50 százalékos előleg intézménye, is megremegett, mert a Bizottság a lap szerint szintén jelezte, hogy nem fog ilyen magas támogatáselőleget fizetni. A Miniszterelnökség viszont azt jelezte a lapnak: ragaszkodik ahhoz, hogy itthon ez a magas előlegkifizetés megtörténjen, ami így a Portfolio minapi elemzésének üzenete felé mutat: jelentős mértékűvé duzzad a pénzforgalmi szemléletű hiány, amit itthon átmenetileg meg kell finanszírozni.
A brüsszeli auditorok már elkezdték vizsgálni azt a két új magyar módszert, amely a felpörgetett 2014-2020-as uniós támogatás-kifizetést szolgálná - írja a Világgazdaság. A lap tudomása szerint az Európai Bizottság indokolatlanul magasnak találja az 50 százalékos pályázati előleg bevezetését, annak csökkentését kéri, illetve nem tartja versenybarátnak a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket. A kritikák miatt veszélybe kerülhet a kormány gyorsított forráskifizetési terve.
A tavaly szeptemberben felfüggesztett "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" pályázat esetében ma módosult az előleg igénylésével kapcsolatos fejezet, mely szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások által igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 50 %-a, de legfeljebb 250 millió forint. A pályázat keretösszege még februárban módosult 105 milliárd forintra.
Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.
Érezhetően megváltozott a kormány és a hiteles uniós pályázati tanácsadó cégek közötti viszony, mert kétévnyi harc után a Miniszterelnökség kész velük az érdemi párbeszédre, ha az transzparens keretek között zajlik - többek között ez derült ki a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János szavaiból. Mivel a projektmenedzsment szakma hetek óta feszült figyelemmel tekintett a tárca rezdüléseire, így mindenképpen örömteli és üdvözlendő az a fordulat, ami most bekövetkezett - ezt már Kovács Zoltán a Rekontir BPM ügyvezetője mondta megkeresésünkre. Szavai szerint az is mindenképpen üdvözlendő, hogy komoly a kormányzati szándék a kóklerek és kijáróemberek kirekesztésére. Meglátása szerint kedvező, hogy a miniszter nyitottságot hangsúlyozott az egyes Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosításra is, a pályázói érdeklődés függvényében.
A 2014-2020-as uniós ciklus terhére idén eddig mindössze 10,7 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki Magyarország a nyertes projektekre - tájékoztatta ma délután a Miniszterelnökség Sajtóosztálya a Portfolio-t.
November elsejétől az uniós támogatások kapcsán "a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során", azaz "bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre" - többek között erre a fontos változásra hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tartozó gazdaságfejlesztes.gov.hu oldalon ma megjelent közlemény. Az anyag azt is hangsúlyozza, hogy 25 millió forintnyi támogatási tartalom felett a "közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni." A közlemény összességében a felmerülő közbeszerzési kötelezettségre, ezen eljárások idő- és költségigényére, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályokból eredő kötelezettségek "megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata". Az új közbeszerzési törvény nagy változást hoz az EU-források felhasználásánál, amely a forráslehívás időigénye miatt a 2016-os kifizetési célokra is jelentősen visszahathat.
A 2007-2013-as uniós ciklus sikeres zárásával összefüggésben fontos figyelmeztetés jelent meg ma délelőtt a kormány hivatalos pályázati oldalán a Környezet és Energia Operatív Program kapcsán. Ennek lényege, hogy a pályázatok nyomán folyósított támogatási előlegek felhasználását idén év végéig mindenképpen szükséges igazolni benyújtott számlák formájában, különben vissza kell fizetni a pénzt.
Múlt héten már előrevetítettük, ma pedig meg is jelent egy fontos finanszírozási szabályváltozásról szóló közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek az a lényege, hogy a nagy EU-s közútfejlesztési projekteknél október végéig a szállítói finanszírozásról áttérnek a kedvezményezetti finanszírozásra, és így anyagi felső korlát nélkül hatalmas összegeket (előlegeket) kaphatnak a projektgazdák a fejlesztések megvalósítására. A számlákat pedig majd később "ráérnek" benyújtani az elvégzett munkák után. Ez a finanszírozási megoldás szintén azt a nagy gazdaságpolitikai célt szolgálja, hogy minél magasabb, lehetőleg 100%-os legyen az uniós források lehívása a Közlekedésfejlesztési Operatív Programban is.
Nagy meglepetést okozott az ADP-jelentés.
Azonnali cselekvésre szólították fel Teheránt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nélkülözhetetlen high-tech eszközökről van szó.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
