A napokban nyitották meg az Egészségügyi Világszervezet új Járványügyi Felderítési, Járványelhárítási Központját Berlinben, a német állam támogatásával. A lépésnek fontos üzenete van a jövőbeli járványok kezelése szempontjából, de más országok számára is jelzésértékű. Aktuális külföldi példák alapján ugyanis kijelenthető, hogy a tavaly felállított, jellemzően adhoc járványmodellező szakembergárda mögé most tesznek önálló intézményeket, hogy a meglévő tudás ne vesszen el és hatékonyan működjön az előrejelző rendszer.
Egyre világosabban látszik, hogy a ragályosabb delta variáns miatt szinte lehetetlen lesz a nyájimmunitás elérése, a koronavírus az influenzához hasonlóan velünk maradhat akár 100 évre is, vagy még ennél is tovább, de már szelídebb formában – írja a Bloomberg.
A járványügyi rendszer felkészültsége, alkalmassága alapvetően határozza meg bármilyen vírussal szembeni védekezés sikerességét. Egy most megjelent, többek között - a Járványmatematikai és Epidemiológiai Projektben fontos szerepet betöltő - Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus által írt tanulmányból pedig az olvasható ki, hogy Magyarországnak van még mit tennie ezen a téren, a survaillance rendszerünk ugyanis jelenleg több sebből vérzik. Annak megerősítésével lehet megelőzni az újabb járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat. A kutatásból olyan háttérinformációkat is megismerhetünk, amelyeket eddig nem, például, hogy mi vezetett oda november elején, hogy a kormány végül meghozta a szigorú korlátozó intézkedéseket.
A koronavírus-fertőzés megakadályozásának folyamata olyan, mint egy versenyfutás, amiben a vírus méltó partner, mert azonnal reagál az emberek által hozott hatékony intézkedésekre. Ez viszont arra kell ösztönözzön bennünket, hogy új stratégiákat, új vakcinákat dolgozzunk ki - vélekedett egy szerda esti online élő beszélgetésben Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója arról is beszélt, hogy mit kell tenniük az embereknek annak érdekében, hogy megnyerjük ezt a versenyfutást.
A világjárványok jellemzőiről, az új koronavírus-járvány terjedésének okairól és a kilátásokról beszélgetett szerda este egy élő online beszélgetésben Oroszi Beatrix epidemiológus, Jakab Ferenc virológus és Constantin Tamás gyermekgyógyász. Jakab Ferenc a beszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy nagy tévhit, hogy ha megkaptuk a vakcinát, akkor el lehet dobni a maszkot és nem kell betartani a korlátozó intézkedéseket. Oroszi Beatrix egy versenyhez hasonlította a koronavírus elleni védekezést, loholni kell folyamatosan a vírus után. Leginkább egyébként egy maratonhoz lehet hasonlítani ezt a folyamatot.
Az utóbbi napok lassuló ütemű javulása után a hét végén az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének több mutatója romlott Németországban, szakértők szerint a korábbiaknál fertőzőképesebb vírusváltozatok előretörése miatt.
A koronavírus eredetét vizsgáló WHO-csapat meglátogatta azt a vuhani laboratóriumot, amit sokan a koronavírus kirobbanásának kiinduló helyszíneként tartanak számon. A csapat egyik tagja újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a WHO emberei minden olyan kérdést feltettek, amit fel kellett tenni - írja a Financial Times.
Követik a tudósokat a kormányok a koronavírus-járvány elleni harcban? - tette fel a kérdést nemrégiben az Economist. Válaszul egy látványos grafikont mutat be a brit hetilap: ezek szerint ahol a politika jobban megfogadta a tudományos tanácsokat, azokban az országokban kisebb volt a járvány pusztító hatása.
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
Még nem tudni, mikor lesz a májusban lebonyolított országos reprezentatív koronavírus-tesztelés második fordulója - hangzott el egy hétfői szakmai rendezvényen.
Agresszívebben és gyorsabban terjed az új koronavírus, mint az első hullám idején, mert sok fiatal akár tünetmentesen is terjeszti és a külföldről behurcolt esetek az itthoni esetszámokban már a 10 százalékot sem érik el – mutatott rá hétfői előadásában Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa.
A svéd egészségügyi hatóságok szerint legalább fél évig élveznek immunitást a koronavírussal szemben a fertőzésen átesett emberek, attól függetlenül, hogy a szervezetük termelt-e antitestet.
Korábban nem látott koronavírus-járványgörbe, eddig nem ismert járványügyi adatok és a várható új járványvédelmi stratégia alapjai - ezeket ismerhetjük meg a kormány munkáját segítő szakemberek, kutatók nemrégiben bemutatott előadásaiból. Eldőlni látszik: paradigmaváltás várható a tesztelésekkel és kontaktuskutatással kapcsolatos stratégiában. A fő üzenet: tesztelünk, hogy a helyzet elébe menjünk.
Katonai képességről van szó, nem arról, hogy tényleg meg is akarná támadni.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
