eu-pénz

Nagy hír jött Brüsszelből: elfogadták a magyar agrárpénzek programját

Nagy hír jött Brüsszelből: elfogadták a magyar agrárpénzek programját

Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.

Navracsics Tibor: az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül nincs más elvárás a helyreállítási program elfogadásához

Navracsics Tibor: az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül nincs más elvárás a helyreállítási program elfogadásához

Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.

Kiderült hat név az EU-pénzekhez kulcsfontosságú új Hatóság esélyes vezetői közül

Kiderült hat név az EU-pénzekhez kulcsfontosságú új Hatóság esélyes vezetői közül

Az Integritás Hatóság elnöki tisztségének betöltésére összesen 20 pályázat érkezett, közülük ötöt talált alkalmasnak az ezzel foglalkozó testület, az elnökhelyettesi tisztségre pedig 33 pályázat érkezett, közülük 13 volt alkalmas - derült ki az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) honlapján megjelent közleményből.

Nyilvánosságra hozta az ÁSZ-elnök, hogy az EU-pénzekhez kulcsfontosságú Hatóság vezetőit hogyan jelöli

Nyilvánosságra hozta az ÁSZ-elnök, hogy az EU-pénzekhez kulcsfontosságú Hatóság vezetőit hogyan jelöli

Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.

Martin József Péter az EU-pénzes tárgyalásokról: lehet megegyezés, de módosítani kell a vállalásokat

Martin József Péter az EU-pénzes tárgyalásokról: lehet megegyezés, de módosítani kell a vállalásokat

Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.

A magyarok kétharmada nem bízik abban, hogy az új korrupcióellenes intézmények áttörést hoznak

A magyarok kétharmada nem bízik abban, hogy az új korrupcióellenes intézmények áttörést hoznak

A megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem, további 14%-a inkább nem bízik abban, hogy a 2021-2027-es uniós pénzek kiszabadítása érdekében rohamtempóban felállított intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Teljes mértékben csak a megkérdezettek 8%-a hisz a javulásban, további 12%-uk pedig inkább bízik ebben.

Belekötött az EU-pénzekért hozott legfontosabb törvényekbe három magyar korrupcióellenes civil szervezet

Belekötött az EU-pénzekért hozott legfontosabb törvényekbe három magyar korrupcióellenes civil szervezet

Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.

Navracsics Tibor a Portfolio-nak: nincsen B-terv, és várjuk az új feltételeket Brüsszeltől

Navracsics Tibor a Portfolio-nak: nincsen B-terv, és várjuk az új feltételeket Brüsszeltől

„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.

Kiderült: igazságszolgáltatási reformot is elvár Brüsszel az EU-pénzeink kiszabadításához

Kiderült: igazságszolgáltatási reformot is elvár Brüsszel az EU-pénzeink kiszabadításához

Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – derült ki a Bloomberg szerdai tudósításából, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.

Váratlanul megszólalt a Moody’s Magyarországról, három nappal a felülvizsgálat előtt

Váratlanul megszólalt a Moody’s Magyarországról, három nappal a felülvizsgálat előtt

Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.

Kiderült: kemény vállalásokat tett a kormány az EU-s pénzekért, a vagyonnyilatkozati rendszert is jócskán szigorítja

Kiderült: kemény vállalásokat tett a kormány az EU-s pénzekért, a vagyonnyilatkozati rendszert is jócskán szigorítja

Nagyon erőteljes személyi függetlenségi garanciákat és széleskörű jogkört vállalt be a kormány az új Integritás Hatóság november 19-ig történő felállítása kapcsán, amely kulcsfontosságú szerv lesz az uniós pénzek kiszabadításához és majdani itthoni felhasználásához – derült ki egy friss brüsszeli dokumentumból. Az anyag számos olyan részletet feltár, amelyeket itthon még nem jelentett be a kormány, de közben már írásban vállalta az Európai Bizottság felé a végrehajtásukat a jogállamisági eljárás lezárása érdekében. Kiderült például, hogy az utolsó pillanatban felajánlotta a kormány: november 1-ig jócskán kibővíti a vagyonnyilatkozati rendszer személyi és tárgyi hatályát, és a leadott anyagok érdemi vizsgálatát szintén az Integritás Hatóság végzi majd, illetve ha az általa elérhető adatbázisok alapján gyanúja keletkezik, akkor vagyonosodási vizsgálatot is indíthat. Mostantól a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, sőt a velük közös háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és már nemcsak a jövedelmi, hanem a tényleges vagyoni helyzetet is kötelezően be kell mutatniuk, amelyet egy digitális adatbázisban bárki böngészhet is majd ingyenesen.

Két főbb út jöhet most az EU-pénzeknél, miután komoly vállalásokat tett a kormány

Két főbb út jöhet most az EU-pénzeknél, miután komoly vállalásokat tett a kormány

Az a 17 féle komoly vállalás, amit a magyar kormány megírt az Európai Bizottságnak az uniós pénzosztás rendszerszintű jogállamisági problémáinak orvoslására, elméletileg képes lehet minden aggályt orvosolni, amennyiben minden vállalás jogszabályi szinten is megvalósul, de a puding próbája az evés, így idő lehet szükséges a papíron szép, új szabályok működésének értékelésére is – gyakorlatilag ez a kulcsfontosságú üzenet az 57 oldalas brüsszeli friss határozatból. A vasárnap nyilvánosságra hozott anyag egyúttal kijelöli a magyarországi EU-pénzeknél a két főbb lehetséges utat is. Frissítés! Cikkünk megjelenése után felbukkant a magyar parlament oldalán egy olyan törvénymódosítás, ami a 17 féle vállalásból kettő területen tartalmaz konkrét változtatásokat: egyrészt az OLAF-fal való hatékonyabb együttműködés terén, másrészt a kétharmados törvénnyel védett közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályainál.

EU-pénzek: súlyos döntés születik vasárnap Brüsszelben, de nincs még veszve semmi

EU-pénzek: súlyos döntés születik vasárnap Brüsszelben, de nincs még veszve semmi

A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.

Az EU-pénzeink 30-40%-ának megvonását javasolhatja vasárnap este az Európai Bizottság

Az EU-pénzeink 30-40%-ának megvonását javasolhatja vasárnap este az Európai Bizottság

Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.

Kiszivárgott: szankciós szakaszba léphet a magyar jogállamisági eljárás, sietnie kell a kormánynak

Kiszivárgott: szankciós szakaszba léphet a magyar jogállamisági eljárás, sietnie kell a kormánynak

A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy a Magyarországgal szemben megindított jogállamisági eljárás folytatásáról fog dönteni szeptember 21-én az Európai Bizottság, azaz átlép a szankciós szakaszba a procedúra, de ha a rákövetkező hetekben a kormány teljesíti az összes, állítólag 17 vállalását, akkor még a konkrét pénzügyi szankciók előtt, legkésőbb év vége körül lezárulhat az eljárás. Éppen ezt a célt sugallta tegnapi Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter is, azaz még a cseh soros elnökség alatt záruljon le az eljárás, hogy így kinyíljon a magyar helyreállítási és felzárkóztatási EU-programok elfogadásának és majdani kifizetésének lehetősége. Ma reggeli posztjában pedig azt is jelezte a miniszter, hogy Brüsszelbe utazik uniós biztosokkal tárgyalni. Közben a Portfolio információi szerint tényleg erős intézményi keretekkel rendelkezne az az új független korrupcióellenes hatóság az EUTAF koordinálása mellett, amelynek legkésőbb november 21-ig tartó felállítására egy friss kormányhatározatban vállalt kötelezettséget a kormány.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility