Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek kedden Brüsszelben.
Nem született ma megegyezés az uniós pénzügyminiszterek ülésén az Ukrajnának szánt finanszírozásról, mert továbbra is csak Magyarország ellenzi a közös adósságvállaláson keresztüli megoldást – közölte a Népszava brüsszeli tudósítója a Twitteren.
Amint azt tegnap délután saját információink alapján előrevetítettük, ma be is következik: nem lesz ma döntés az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén a magyar felzárkóztatási források felfüggesztésének ügyében – írták percekkel ezelőtt névtelen uniós forrásra hivatkozva brüsszeli tudósítók a Twitteren.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
A Népszava értesülései szerint a tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei jövő keddi brüsszeli ülésükön várhatóan nem fognak szavazni a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának felfüggesztésére vonatkozó javaslatról, ami mintegy 3000 milliárd forintot érint.
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok Magyarországon, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást, ne fogadja el az Európai Bizottság, és a tagállamok az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, illetve továbbra is blokkolni kell a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást – olvasható abban a csaknem végleges ötpárti európai parlamenti határozati javaslatban, amelybe a Népszava nyert betekintést.
Ez nem a pénz nagyságáról szól, ez tisztán politikai zsarolás - így jellemezte a Népszava beszámolója szerint Johannes Hahn költségvetési biztos a fejleményt, hogy az Orbán-kormány a tagállamok közül egyedüliként blokkolja az Ukrajnának szánt uniós támogatásról szóló jogszabály elfogadását.
Valószínűleg nem kerül a november 22-i európai bizottsági ülés napirendjére a magyar helyreállítási programról és a 17 féle korrupcióellenes intézkedésről szóló bizottsági értékelés témája, így tehát az is kérdéses, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén jóvá tudják-e ezeket hagyni, amikor egyéb, ezekhez képest prioritást élvező témákról kell döntést hozni, mint az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a globális minimumadó, amely két ügyet éppen Magyarország blokkolja egyedüli tagállamként – derült ki a Bloomberg friss információiból.
Elindult az anonim összeférhetetlenségi bejelentő felület az uniós forrásfelhasználás átláthatóságának további erősítésére – derült ki a területfejlesztési miniszter közleményéből és a hivatalos pályázati oldalon felbukkant közleményből.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
Egy friss kormányrendelet jócskán lazított egyes uniós pályázatok támogatási előleg elszámolási szabályain, ami miatt akár több ezer cég is fellélegezhet a nehezülő gazdasági helyzetben, a beruházások elhúzódó végrehajtása mellett.
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye szerint az országgyűlés a mai ülésnapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról döntött. Mint arról korábban beszámoltunk, a törvénymódosítás elfogadása egy újabb fontos lépés az EU-pénzek kiszabadítása érdekében.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
