foglalkoztatás

Magyarok millióival megy szembe a kormány - Hihetetlen károkat okoznak a dolgozó embereknek

A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.

Magyarország annyira szétszakadt, hogy semmi sem gyógyítja be ezeket a sebeket

Jelentősen csökkent a munkaerő-tartalék Magyarországon az elmúlt években, ahogy a munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben érintette az országot, a területi különbségek azonban kiemelkedőek. A vállalati szféra a munkaerőhiány miatt csökkentette a felvételi kritériumokat, mostanra leginkább azok maradtak munka nélkül, akiknek alacsony az iskolai végzettségük, vagy olyan területen laknak, amely az elmaradott térségek közé tartozik. Miután a konjunktúra-ciklus tetején járunk, így akinek most nincs munkája, az már nagyon nehezen találhat állást az elsődleges munkaerőpiacon.

Nem aggódnak a magyarok, hogy kirúgják őket

Gyengül a magyar munkavállalók érzelmi kötődése cégükhöz, elhelyezkedési esélyeiket tekintve azonban évről évre magabiztosabbak: ma már a munkavállalók közel kétharmada nem aggódik állása elvesztése miatt - derül ki az Aon Legjobb Munkahelyek Program dolgozói elkötelezettséget vizsgáló kutatásából, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

Már nincsenek elájulva a német vállalatok Magyarországtól

A magyarországi német társaságok jelenleg kevésbe optimisták a magyarországi gazdasági helyzetet illetően, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara aktuális felméréséből. Ez egybecseng azon előrejelzésekkel, miszerint jövőre lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme.

Mélyponton a közfoglalkoztatás, emelkedik a munkanélküliség

Csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás az előző év azonos időszakához képest június és augusztus között, havi alapon azonban többen voltak állás nélkül. Ennek magyarázata, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, akik úgy tűnik, hogy nem találták meg a helyüket azonnal az elsődleges munkaerőpiacon.

Hatalmas fába vágta a fejszéjét a kormány - Éppen ott, ahol a legnehezebb a helyzet

Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.

Rengeteg dolgozó kellene a magyar gyárakba

Az idei év utolsó három hónapjára is erős felvételi szándékot jelentettek a munkaadók a Manpower felmérése szerint. A gyártás, termelés ágazatban a legmagasabb a felvételi kedv, amely a legerősebb a felmérés 2009-es indulása óta.

Soha nem dolgoztak még ilyen sokan, de újra megindultak külföldre a magyarok

Új csúcsra, 4 millió 483 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma május és július között a 15-74 éves népesség körében, miközben a munkanélküliek 166 ezren voltak az időszakban. Az elmúlt hónapokban tovább erősödött az elsődleges munkaerőpiac, de az átmenetileg külföldön dolgozók száma is újra stabilan 100 ezer fő fölé került.

Magyarország van a legnagyobb bajban az egész régióban

A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.

Sokan teljesen más területen dolgoznak, mint amit tanultak

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.

Átalakítják a foglalkoztatási osztályokat

Átalakulnak a következő időszakban a foglalkoztatási osztályok, a korábbi munkaügyi kirendeltségek annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőket, valamint a dolgozni vágyó inaktívakat hatékonyabban lehessen integrálni a munkaerőpiacra - írja a Magyar Idők pénteki számában.

Látványos ábrák, amelyekből megérted, mekkorát nyert a BMW-gyárral Magyarország

A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.

Rengeteg szabálytalanságot követnek el a magyar munkaadók

A nyári munkaügyi akcióellenőrzésen a vizsgált 1037 munkáltató 80 százalékánál és az ellenőrzött 3119 munkavállaló 72 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, a legtöbb problémás eset az építőiparban volt, jellemzően a feketefoglalkoztatás miatt - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.

Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?

Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.

Autóipar, SSC, külföldi munka - Így alakult át a magyar foglalkoztatás

Öt év alatt nagyot erősödött a magyar munkaerőpiac, de a foglalkoztatottság bővülése mögött érdekes folyamatok húzódnak meg. Nem csak a magas presztízsű, hanem az alacsony, képzettség nélküli munkák száma is jelentősen növekedett, miközben egyre több ágazatból vándoroltak külföldre 2011 és 2016 között. A szakképzett magyar ipari munkások már több mint 5%-a külföldön dolgozik. Az időszakban jelentősen nőtt a járműgyártásban és az szolgáltatóközpontokban (SSC-kben) dolgozók száma, de a közszféra sem csökkent. Az alábbiakban a KSH mikrocenzusa alapján készült kutatást ismertetjük.

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról

A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30%-kal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss kalkulációja és munkaerő-piaci körképe alapján a valós szám azonban a 300 ezerhez lehet közel. A megkérdezett szakmai szervezetek szerint a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Körképünk szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig egészen egyszerűen nem nyitnak ki egyes kisebb, vidéki egységek.

A válság előtti szinten a foglalkoztatás a fejlett országokban

A válság előtti szintre emelkedett a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség is érdemben csökkent az OECD-országokban. Ugyanakkor a bérek emelkedése és a termelékenység visszafogott maradt, ami több tényezővel függ össze. A szervezet az oktatás és a képzés fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk: Nyugatról rá sem ismerni a keleti régiókra

Magyarországon egyre égetőbb a munkaerőhiány, de az egyes régiókat eltérő mértékben sújtja a probléma. Közép-Magyarországon és a Dunántúl fejlettebb területein gyakorlatilag már nem lehet dolgozókat találni, miközben az északi régiókban még elméletileg könnyebben bevonhatnának munkaerőt a vállalatok. Igaz, a képzettségi problémák valószínűleg itt a leginkább meghatározóak, miközben a gazdasági teljesítményben is érdemi területi különbségek láthatóak.

Itt a kormány ígérete: elhozza a kánaánt a magyar munkásoknak!

A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött - de eddig nem reklámozott - konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.