Az eurózóna gazdasága kis mértékben növekedett az első negyedévben, és az infláció is új csúcsra nőtt - derül ki az Eurostat friss közléséből. A tagállami adatközlésekből az látszik, hogy az infláció miatt a lakosság jelentősen visszafogta a fogyasztást, ez pedig meglátszik a GDP-adatokon is.
A francia infláció a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt áprilisban, miközben a gazdaság már stagnált az első negyedévben.
Az amerikai gazdaság meglepően rossz számai után most a francia első negyedéves GDP-adat is kifejezetten kedvezőtlen képet mutat. Lehet, hogy az előrejelzett gazdasági lassulás előbb eléri a fejlett világot.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Több százan sorakoztak fel Harry Billinge temetésére, aki egyike volt az első brit katonáknak, akik a normandiai partraszállás során megrohamozták a Gold Beachet - írja a brit BBC.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
A második ciklusára megválasztott Emmanuel Macron francia elnök hívei körében az Eiffel-torony közelében tartott győzelmi beszédet.
A francia elnökválasztást Emmanuel Macronnal szemben 2017 után másodszorra elvesztő Marine Le Pen az eredmények ismeretében azt mondta, nem vonul vissza.
A belga média szerint a felmérések szerint Macron vezet a francia választásokon - számolt be a Sky News.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen a két jelölt közül elsőként adta le ma szavazatát az észak-franciaországi Henin-Beaumontban. Emmanuel Macron Le Touquet városában szavazott - számolt be a brit Sky News.
Emmanuel Macron üdvözölte a szavazókat, kezet fogott velük, és még egy kisbabát is kezébe adtak, amikor a szavazóhelyiségébe utazott. A francia elnök ezzel megsérthette a francia választási szabályokat - számolt be a brit Sky News.
Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Ki nyeri a vasárnapi francia elnökválasztást, hogy került minden eddiginél közelebb Marine Le Pen az elnökséghez, és milyen folyamatok alakították Franciaországot Emmanuel Macron elnök öt éve alatt. Ezekről, és a vasárnapi franciaországi elnökválasztással kapcsolatos más aktuális kérdésekről is beszélünk ma, azaz csütörtökön 14:00-kor a Portfolio Facebookján Somai Miklóssal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával és Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
Nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával vádolta meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a franciaországi elnökválasztás második fordulójába jutott Marine Le Pent és több párttársát, köztük az apját is. – szemlézte a Guardian cikkét a Telex.
Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Most érdemes beszállni?
Magyarország hátulról a harmadik helyre került gazdasági megítélés terén.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
