Egyelőre mindenki a minél gyorsabb kilábalásban bízik világszerte, és néhány elemző szerint a jelenlegi válságnak akár a nyertese is lehet Kelet-Közép-Európa és Magyarország. Rövidtávon a turizmusnak való kisebb kitettségünknek örülhetünk, hosszabb távon pedig olyan folyamatok indulhatnak el a világban, melyekből jó helyzetben jöhet ki a régiónk.
Elsősorban a robotoktól, a bevándorlástól és a klímaváltozástól féltik a munkahelyeiket a magyarok a következő években – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből. A világkereskedelemről és a globalizációról szóló kutatásból mutatunk néhány ábrát arról, mit gondolnak a magyarok az átalakulóban lévő világról.
Sokkal globalizáltabb lett a világ 10 év alatt, a DHL friss tanulmánya szerint 2007-ről 2017-re jelentősen megnőtt a nemzethatárokon átnyúló kereskedelem, tőke, információ és munkaerő-áramlás is. A legkiterjedtebb globális hálóval a világon Hollandia rendelkezik, az országok közötti rangsorban viszont Magyarország is elől szerepel, a régióban minket egyedül Csehország és Ausztria előz meg.
Szinte észrevétlenül zajlott le a globalizáció a világban az utóbbi években, és ez nem hagyta érintetlenül az értékláncokat sem. A McKinsey tanulmánya szerint, miközben a termelés és a kereskedelem is nőtt a világban, egyre kevesebb az olyan termék, amellyel határon túl is kereskednek. Ez már közel sem igaz a szolgáltatásokra, amelyeknek gazdasági értékét sok nemzeti statisztika máig alulbecsli. A tanulmány kitér arra is, hogy az olyan vizsgált országok, mint Magyarország, mely csoportba tartoznak a globális értékláncokon belül.
Lezajlott egy kommunikációs és technológiai forradalom a globális kereskedelemben, de az olyan új technológiák miatt, mint a blockchain, az 5G vagy éppen az elektromos autók elterjedése, nem érdemes hozzászoknunk a jelenlegi világhoz. Közben a középosztály egyre nagyobbra hízik a világon, az életszínvonal pedig különösen fejlődik a feltörekvő piacokon, stimulálva ezzel a fogyasztást olyan országokban, mint Kína. Mindennek jelentős hatása lesz a globális kereskedelemre az elkövetkezendő évtizedben. A McKinsey legújabb, globális kereskedelmi változásokról szóló tanulmányából szemezgettünk.
A 20. század végétől kezdve brutális fejlődésnek indultak a kelet-délkelet-ázsiai országok, élükön Kínával, mostanra pedig meghatározó szereplői lettek a világgazdaságnak. Növekvő gazdasági befolyásukat jól mutatja, hogy a világ GDP-jén belüli részesedésük 25 év alatt két és félszeresére nőtt (10%-ról 24%-ra), miközben az elmúlt évszázad meghatározó (fejlett, nyugati) nagyhatalmait tömörítő G7 részesedése 66%-ról 44%-ra csökkent. A szemünk láttára zajlik tehát egy gigantikus átrendeződés a világszínpadon, amelynek keretében az USA által vezetett nyugati világrend folyamatosan veszít befolyásából az ázsiai országok javára. Nyugtalanító lehet, hogy korábban a történelem során, amikor ehhez hasonló pólusváltás történt, ritkán került sor békés hatalomátvételre. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a világgazdaság szoros összefonódása miatt egy nyílt háborús konfliktus sem az Egyesült Államok és szövetségeseinek, sem pedig a feltörekvő, maguknak egyre nagyobb befolyást kivívni akaró országoknak nem érdeke.
Válaszút előtt áll az Európai Unió, el kell dönteni, melyik úton akar elindulni: gazdasági vagy politikai unió felé - mondta szerdán Budapesten Dani Rodrik világhírű közgazdász. A Harvard egyetem professzora hozzátette: az eurózóna válságára adott válaszok miatt ő pesszimista, hiszen szerinte inkább a nemzetállamoknak kellene visszaadni egy kicsit nagyobb szabadságot.
A globalizáció aranykorának alkonyához érkeztünk, a világkereskedelem hanyatlóban van - manapság egyre több elemzés foglalkozik ezzel a témával, pláne most, hogy Donald Trump protekcionista intézkedésterveivel és kereskedelmi háborús retorikájával még kiélezettebbé vált a helyzet. Tévhit azonban, hogy ez a folyamat Trumppal kezdődött: az Európai Központi Bank elemzése felhívja a figyelmet, hogy a befelé zárkózás irányába mutató kereskedelmi folyamatok már évekkel ezelőtt elindultak, az amerikai elnök csak ráerősíthet ezekre.
Bár mindenki tisztában van vele, hogy a virágok nem a boltos kiskertjéből valók, azt kevesen gondolnák, hogy a kezükben lévő csokor árába jó eséllyel a napsütötte Kenyából vagy az egzotikus Ecuadorból való szállítás költségei is bele vannak építve. Persze nem a kisbolt tulajdonosa hozza haza őket bőröndben, a vágott virág kereskedelmére - lévén romlandó áru - félelmetesen precíz globális logisztikai rendszert építettek ki: az Afrikában kihajtott rózsákat például egy napon belül klimatizált repülőkkel szállítják a holland virágtőzsdére, ahonnan hűtött kamionokkal viszik tovább a szigetszentmiklósi nagybani virágpiacra, innen vásárolnak a virágboltosok. Bár még mindig Hollandia a virágbiznisz központja, a termesztésben már átvették a főszerepet az olyan egyenlítői országok, amelyek kiváló klimatikus adottságival még akkor sem lehet versenyezni, ha hozzáadjuk a több ezer kilométeres út szállítási költségeit.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája az elmúlt években azt valósította meg, amit Donald Trump amerikai elnök már többször megígért: a globalizációi veszteseit kárpótolni, az alacsony jövedelműeket és a családokat segíteni kell - fogalmaz a Bloombergen megjelent véleménycikk. Az írás szerint néhány magyar intézkedés az Egyesült Államokban is megállná a helyét, ha a hatalmon lévő republikánus pártnak lenne bátorsága meglépni ezeket.
Donald Trump acél- és alumínium vámja inkább politikai tőkekovácsolásnak jó, mintsem a bajba sodródott ipari munkások és az Egyesült Államok gazdaságának megsegítésére. Hosszú távon néhány amerikai acél- és alumíniumipari vállalaton kívül mindenki veszít: a világgazdaság, beleértve az Egyesült Államokat, az amerikai emberek, de még az amerikai vállalatok is. A "tegyük újra naggyá Amerikát" nosztalgia a múlt héten újabb ostoba döntésben csúcsosodott ki, még akkor is, ha nem teljesen valótlan az a probléma, ami a döntés hátterében áll.
Két éve mindenki elkeseredetten figyelte, hogyan veszít a lendületéből a világkereskedelem, dacára annak, hogy a világgazdasági válság hatásai egyre kevésbé érződnek. Aztán bő egy éve fordultak a trendek, és egyre inkább úgy tűnik, korai volt temetni a globalizációt.
A globalizáció a világ népességének egészére nézve óriási hasznot hozott, azonban sokan rosszul jártak vele: ők a rendszer vesztesei, akik miatt a populista politikai erők most nagyobb társadalmi bázissal rendelkeznek, mint valaha. Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora szerint a jövőben sem várható a populizmus visszaszorulása, az ugyanis egyfajta ellenőrző szerepet tölt be a túlzott globalizáció káros hatásainak kordában tartásában. A főáramú politikusok előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy megőrizzék a globalizáció eddigi eredményeit, emellett viszont ügyeljenek arra, hogy ne okozzon egyes társadalmi csoportoknak túlzottan nagy károkat.
A hét magyarországi régióból a kelet-magyarországi van kitéve leginkább a globalizáció negatív hatásainak, de további négy régió lakosai sem lehetnek nyugodtak - derül ki egy minap közzétett térképről.
Az elmúlt évek egyik slágertémája, hogy miközben a fejlett országok gazdag rétege a globalizáció által hajtott világban tovább növelte a jövedelmeit, addig a szegényebbek cserben lettek hagyva. Kétségtelen, logikusan hangzik, hogy a nemzetközi munkamegosztásból a kevésbé képzettek jönnek ki jól, akik olcsó versenytársakat kaptak a feltörekvő országokból. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos méréseket folyamatosan módszertani bírálatok kísérték, így némi bizonytalanság mindig körüllebegte ezt a hipotézist.
A hagyományos értelemben vett globalizáció a 20. században élte virágkorát, ez mostanra véget ért, helyét pedig egy újabb szakasz veszi át, ami radikálisan eltér a globalizáció korábbi jellemzőitől - állapítja meg az Európai Bizottság nemrég közzé tett tanulmánya.
Csaknem két évig tartott a világkereskedelem stagnálása, és sok szakértő a globalizáció új korszákáról beszélt. Az idén azonban hatéves csúcsra szökött a globális export növekedési üteme.
A magyar és a külföldi vállalatvezetők többnyire nagyon hasonlóan gondolkodnak a globalizáció hatásairól, néhány dologban azonban a hazai vezérigazgatók látványosan pesszimistábbak.
Az elmúlt években olyan drasztikus mértékben nőtt a kínai gyári alkalmazottak bére, hogy a régen az olcsó munkaerő miatt betelepült multinacionális vállalatok közül sokan kénytelenek új ország után nézni - írja a CNBC az Euromonitor kutatócég elemzésére hivatkozva. A jelenség nem meglepő annak tudatában, hogy a globalizációnak köszönhetően milyen elképesztő fejlődésen ment keresztül Kína az elmúlt évtizedekben.
"A globalizáció 500 éves aranykorának vége" - sokak szerint röviden így foglalható össze az elmúlt évek, de főleg 2016 eseményeinek legfontosabb tanulsága. Donald Trump elnökké választásával, és az általa tervezett protekcionista intézkedésekkel újabb pofont kaphat a szabadkereskedelem, ami csak tovább súlyosbítaná a globalizáció vélt vagy valós válságát. Az IMF szakértői szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását, a világkereskedelem elsősorban a gyenge gazdasági kilábalás miatt tart ott, ahol, ezért nem kell még temetni a globalizációt.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Május 9-én az Akváriumban várják a mentorok a vállalkozásötleteket. A jelentkezés hamarosan zárul!
A munkanélküli segélyek iránti új kérelmek száma változatlanul alacsony.
Hát persze, hogy csalók áldozata lett, hét másik magyarral együtt.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
