Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.
Az EBRD mintegy 40 milliárd forintnyi OTP-s jelzáloglevél megvásárlását tervezi három év alatt - közölte a nemzetközi intézmény, miután az OTP Jelzálogbank 37 milliárd forint értékben sikerrel zárta második idei kibocsátását.
A bankok tudnak és készek is hitelezni, így a hitel nélküli növekedés évei után a vállalati és a lakossági hitelezés is komoly hajtóereje lehet a magyar gazdaság növekedésének - mondta ma Hendrik Scheerlinck vezérigazgató. A lakossági és a vállalati üzletágat is átformálja a digitalizáció, a K&H menedzsmentje ma sajtótájékoztatón ismertette a bank piaci várakozásait.
Mától van lehetőség a hiteligénylések benyújtására a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitel" című pályázati felhívás keretében - hívta fel a figyelmet az MFB Zrt. sajtóközleményében. A hitelprogram keretösszege 32 milliárd forint, a vállalkozások nulla százalékos kamattal igényelhetik a hitelt.
Február végén ellenőrzi az MNB, hogy teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését - közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.
A várható pályázati keretösszeghez képest már közel 2,5-szeres támogatást kértek a cégek a legnépszerűbb EU-s kapacitásbővítési pályázaton (GINOP-1.2.1-16), így sokaknak bizonyára nem jut pénz. A másik kapacitásbővítési pályázat (GINOP-1.2.2-16) viszont úgy tűnik, nem annyira vonzó, mivel a várható keretösszegnél egyelőre kevesebb támogatást kértek a cégek. Közben a csak két hete megnyílt első nagy uniós kombinált hiteltermékre (GINOP-1.2.3- 8-3-4-16) szintén erőteljes pályázói érdeklődés látszik: a keret harmada már "elfogyott".
Utoljára 2010 elején volt a mostaninál is alacsonyabb a magyar lakosság 90 napon túl nem teljesítő bankhiteleinek összege. Arányuk, vagyis a lakossági NPL-ráta 13%-ra olvadt 2016 végére, ami ötéves mélypontot jelent. Üröm az örömben, hogy az év végi javulás négyötödét nem a törlesztési képesség helyreállása, hanem a követeléseladások adták, amelyek miatt egyszerűen kikerültek e hitelek a statisztikákból. A novemberi Erste-Intrum Justitia ügylet kiugróan nagy volt, ez az eladás akár 100 milliárd forint feletti jelzáloghitelállományt is érinthetett.
Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.
Érdekes számokat közölt a CSOK eddigi igénybevételéről Rétvári Bence. Többek között az is kiderült, hogy a 10 milliós CSOK-hoz járó 3%-os fix kamatozású lakáshitelt 3812-en vették igénybe 33 milliárd forint értékben. Ez egyébként a tavalyi lakáshitel-kihelyezések 7%-a.
Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.
Csaknem 3500 kilakoltatás vagy birtokbaadás volt tavaly Magyarországon, ezerrel több, mint egy évvel korábban - közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar csütörtökön az MTI-vel.
A pénzügyi, az informatikai/kommunikációs és az építőipari cégek banki hiteltartozása nőtt leginkább tavaly Magyarországon - mutatják az MNB tegnap közzétett vállalati adatai. Többek között az energia- és ingatlanszektorban, valamint a mezőgazdaságban is csökkent a cégek hitelállománya.
A családi csődvédelemről szóló szabályozás módosítását szorgalmazta ma Harrach Péter. Január végéig mindössze 659 adós vette igénybe a lehetőséget.
Teljes mértékben összehasonlíthatóvá, a kamatokon kívül sztenderddé kell tenni a lakáshiteleket, mert még mindig alacsony az árverseny a magyar lakáshitelpiacon - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nagy Márton. Az MNB alelnöke megkönnyítené a bankváltást, és elősegítené a bankok digitalizációját is, a jegybank a következő hónapokban lépéseket tesz e területeken. Túl sok bank működik a piacon, számuk hosszú távon csökkenni fog szerinte.
A válságot követő években jelentős hitelszűke volt tapasztalható a hazai bankszektor vállalati hitelaktivitásában. 2009 és 2013 között évente 4-5 százalékkal esett vissza a hitelezési volumen, amely elsősorban a leginkább sérülékeny kkv szektort sújtotta. Az ennek nyomán felépülő makrogazdasági kockázatok a hazai növekedést és a foglalkoztatottságot egyaránt veszélyeztették. Az MNB a hitelszűke tartós fennmaradása ellen 2013-ban a Növekedési Hitelprogram elindítása mellett döntött. Az NHP 2013-tól kezdődően megállította a mérséklődést, stabilizálta a kkv-hitelezést, végül fordulatot is hozott a szektorban. Az NHP három szakaszában 2013 óta összesen 38 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2 600 milliárd forint összegben. 2015-től tehát a kkv-hitelezés folyamatos bővülésének lehettünk szemtanúi. A Növekedési Hitelprogram akut problémákra adott célzott monetáris politikai eszközként került bevezetésre, természetéből adódóan átmeneti időszakra. Így 2016-ban az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci Hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. 2016-ban pedig már a teljes vállalati hitelezés fordulatáról is beszélhetünk, amelyet a piaci alapú hitelezés élénkülése kísért. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés, előzetes adataink alapján, közel 12 százalékkal bővülhetett. Az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása, ugyanakkor biztosítani szükséges az elérhető finanszírozás minőségi kritériumait is.
Az új kihelyezés 9%-kal, a kintlévőség pedig 6%-kal nőtt tavaly a magyar lízingpiacon. Az előbbi várakozás feletti mértéket jelent, utóbbi növekedésére pedig a válság eleje óta nem volt példa, bekövetkezett tehát a hosszú évek óta várt fordulat a szektorban. A flottafinanszírozás és a tehergépjárművek lízingje mutatja a legnagyobb növekedést az új kihelyezésben, és megnyugtatóan javult a portfóliók minősége is. Idén is mérsékelt növekedést vár a piac.
Közel 60 ezer devizahiteles ügyben fordultak bírósághoz az elmúlt években, és az eljárások harmada, vagyis több mint 18 ezer per még mindig folyamatban van - írja a Magyar Nemzet.
A Garantiqa Hitelgarancia tavaly 121 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A garanciacégnél arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Újabb magyar devizahiteles ügy került a napokban a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság asztalára. Többek között az árfolyamkockázat viselésének kérdéskörét is feszegeti friss beadványában a Fővárosi Ítélőtábla. Tárgyalásra valamikor az év második felében kerülhet sor, ítéletre még később. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat (ez több ezer milliárd forintot mozgatna meg), de jogi tanulságai miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ügyet.
A kiemelt vonatokat érint a változás.
Mélyponton a kiskereskedelem, nem húznak a beruházások, esnek a lakásárak - csak az ipar élénkül.
A Kossuth Rádióban beszélt a miniszterelnök.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
