Újabb sikeres aukciót zárt összességében az ÁKK csütörtökön, az adósságkezelő a tervezett 45 milliárd forint helyett 58,5 milliárdért adott el kötvényeket. Ha azonban a részleteket is megvizsgáljuk, akkor az látszik, hogy csak a hároméves papírok aukciója volt igazán sikeres, az ötévesek hozama már alig csökkent, a tízévesből pedig el sem sikerült adni a tervezett mennyiséget.
Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.
Hónapok óta arról beszélnek a befektetők, hogy irreálisan alacsony hozamok alakultak ki a fejlett kötvénypiacokon, azonban a Morgan Stanley szakembere szerint ez csak a kezdet, a jövő év elejére az amerikai tízéves hozam is 1%-ig eshet a jelenlegi 1,6%-ról.
Elsősorban a forintpiacnak szól az MNB múlt heti bejelentése az irányadó eszköz korlátozásáról, újabb eszközt kapott a jegybank, hogy szükség esetén gyengíteni tudja a magyar devizát - vélekednek a Portfolio által megkérdezett alapkezelők. A kötvénypiaci hatásokkal kapcsolatban úgy gondolják, hogy elsősorban a rövid hozamokra tud most hatást gyakorolni az MNB, akár nulla környékére is leeshet a kincstárjegyek jegyzése az átalakítással.
Hatalmas siker volt a csütörtöki 12 hónapos kincstárjegy aukció, ami elsősorban az MNB kedden bejelentett újabb lépéseivel függhet össze, könnyen lehet, hogy máris elmozdultak másfelé a bankok. Erre utal, hogy tegnap már érezhetően csökkent az irányadó eszköz volumene.
A tervezettnél tízmilliárd forinttal több 3 hónapos diszkont kincstárjegyet tudott eladni kedden az ÁKK, ráadásul a hozamok is tovább olvadtak, így tavaly december óta nem látott szintre estek.
Kifejezetten sikeres kötvényaukción van túl csütörtökön az ÁKK, bebizonyosodott, hogy két hete valóban csak átmeneti volt a kereslet csökkenése a brit népszavazás miatt. Összességében az előzetesen meghirdetett 47 milliárd forinttal szemben 68,5 milliárdnyi állampapírt sikerült eladni, amit még délután megfejelhetnek.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
A Fitch májusi felminősítése után ezen a héten öt és fél év után először van arra reális esély, hogy Magyarország két nagy hitelminősítőnél kerüljön vissza a befektetésre ajánlott kategóriába. Ha pedig ez megtörténik, akkor annak már kézzelfogható pozitív következményei lehetnek, hiszen friss befektetői tőke indulhat meg a magyar piac felé. Mindez azon múlik, hogy pénteken a Moody's figyelmen kívül hagyja-e a Brexit miatti kockázatokat és a kormány által bejelentett költségvetési lazítást. Most úgy tűnik, hogy inkább még kivárhatnak éppen a fenti kockázatok miatt, de árulkodó lehet, hogy a magyar bankokról optimista elemzést tett közzé a hitelminősítő a múlt héten.
A tervezett 40 helyet 50 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK, miközben a hozam nem változott érdemben.
A tavalyi év rekordot hozott a befektetési célú lakásvásárlásokban, sokan kerestek és keresnek most is helyet pénzüknek az ingatlanpiacon. De már nem csak a hosszú távú kiadásban gondolkodnak, a rövid távú kiadási célra vásárolt, lakásszállodaként üzemelő lakások vásárlása is megugrott. Ez utóbbiakkal ugyan tényleg magasabb az elérhető hozam, ez azonban erősen lokáció függő. Jobb helyeken a hosszú távú kiadással elérhető 4 százalék körüli hozam lakássszálloda esetén 7 százalék is emelkedhet, egy kevésbé jó szezonban, vagy helyszínen azonban könnyen lecsökkenhet 4,5 százalékra, ami így már a tulajdonos munkadíját sem biztosítja. A továbbiakban annak jártunk utána, hogy milyen hozamszinteket remélhetnek a befektetők, illetve a kiadási céloktól függően hol érdemes ingatlant vásárolni.
Érthető, hogy első reakcióként mindenki az eladás gombot nyomja a Brexit miatti sokk hatására, de érdemes második gondolatként már a vételi pontokat keresni a kelet-közép-európai régió kötvénypiacain - mutat rá péntek délután kiadott gyors helyzetértékelésében a SocGen stratégiai csapata. Egy ezzel párhuzamos anyagukban konkrét lengyel kötvényvásárlási ajánlást is kiadtak.
Éles fordulat látszik az utóbbi hetekben a közelgő brit EU-népszavazás kapcsán, hiszen lassan mindenki kezdi komolyan venni azt, hogy a szigetország kiléphet az Unióból. Ha viszont ez tényleg megtörténik, akkor komoly hullámvasút jöhet a piacokon. Ezzel kapcsolatban rengeteg elemzés megjelent a közelmúltban, de vannak olyan szakemberek, akik szerint csak találgatni lehet arról, pontosan mit hozhat a Brexit.
Kedd reggelre a tízéves német kötvények hozama a negatív tartományba esett, amire korábban sosem volt példa. Az ok elsősorban az utóbbi napok piaci feszültségeiben keresendő, melyeket a közelgő brit népszavazás alapozott meg.
Szép öt hónapot zártak a Magyarországon kezelt befektetési alapok, több szereplő is volt, amely 10% fölött hozott eddig az év eleje óta. A legjobban teljesítő alapok elsősorban a nyersanyagkitettségüknek köszönhetik a szép eredményt, ezen kívül a feltörekvő latin-amerikai és orosz piacon befektető alapok mentek még jól, a magyar részvénypiac a legjobbak közt szerepelt, az itt befektető alapok is bőven 10% fölött teljesítettek.
A korábbi évek tapasztalata alapján a nyugdíjra gyűjtők már hozzászoktak ahhoz, hogy évente 7,5%-os hozamot tehetnek zsebre azzal, hogy alacsony kockázatú kötvényeket tartanak. Mára már ahhoz, hogy ezt a hozamot megkapják, sokkal kockázatosabb eszközökbe kell fektetni a nyugdíjpénzt - írja a The Wall Street Journal a Callan Associates elemzésére hivatkozva.
A tervezett 40 helyett csak 21 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, mivel meglepően gyenge volt a kereslet a papírokra. Ráadásul a hozam is emelkedett a legutóbbi aukcióhoz képest.
Várhatóan nem fog jelentősen a lengyel hozam alá esni a magyar azt követően, hogy a napokban közel 15 év után először lett negatív a két referenciaérték közti különbség - olvasható az Erste Bank csütörtöki elemzésében. A szakértők szerint akár két hitelminősítő is megjutalmazhatja Magyarországot 2016-ban, emiatt pedig a kötvényeink továbbra is jól teljesíthetnek.
A múlt héten hosszú évek óta először fordult elő, hogy a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá esett. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy ez megtörténhet, azonban az elemzők szerint a számunkra kedvező folyamatnak még nincs vége, mostantól egy időre tartóssá válhat ez a helyzet. Persze ehhez kellettek a lengyel belső kockázatok is a tavalyi parlamenti választások után, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a magyar állampapírok kimagasló teljesítménye mellett.
A legnagyobb magyar befektetési alapok többek közt azért is közkedveltek, mert minimális ingadozással keresnek hozamot a befektetőiknek, viszont mivel javarészt kötvény- és pénzpiaci alapok, ezért nem várhatunk hatalmas számokat tőlük. Megnéztük, hogy hoztak idén a legnagyobb magyar alapok, és hogy egyébként milyen költségeket kell kifizetnünk, ha venni akarunk a befektetési jegyeikből.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
