Továbbra sincs negatív hozam a magyar állampapírpiacon, a három hónapos diszkont kincstárjegyek keddi aukcióján 0,05 százalék maradt a legalacsonyabb hozamszint. Ráadásul nem is fogyott el a tervezett 30 milliárdos mennyiség.
A tervezett 50 milliárd forintnál összesen 2,5 milliárddal több állampapírt tudott eladni az ÁKK csütörtökön. A 12 hónapos kincstárjegyekből a tervezett mennyiség fogyott el, a változó kamatozású kötvényekre viszont erős volt a kereslet.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Lenyűgöző számokat közölt friss költségvetési prognózisában a kormány. Részletesen vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a fogyasztási típusú bevételek és a lakosság befizetései felrobbannak a következő négy évben és még a kamatkiadások is látványosan csökkennek. Ezek pedig kivételes helyzetet eredményezhetnek 2019-2020-ra a költségvetésben, ha valóra válik az NGM prognózisa.
A tervezett 20 milliárd forintos mennyiséget értékesítette az ÁKK kedden a három hónapos diszkont kincstárjegyekből, miközben a hozam még mindig tudott tovább csökkenni. Így már csak az lesz a kérdés a következő hetekben, hogy tud-e nulla alá menni a jegyzés.
Tovább csökkenő hozam mellett a tervezett 20 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet értékesítette csütörtökön az ÁKK. Így az egyéves hozam is egyre közelebb kerül a nullához.
Tovább esett a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama a keddi aukción, így hamarosan tényleg nulla százalék alatti rövid hozamokat láthatunk. Az ok, hogy a többszörös kereslet mellett az ÁKK megint csak a tervezett mennyiséget fogadta el.
Lakástulajdonosként azt szeretjük, ha az ingatlanunk ára folyamatosan növekszik, nem könnyű elfogadni, ha az otthonunkat kevesebbért tudjuk eladni, mint amennyiért vásároltuk. Pedig az elmúlt közel 20 évben bőven volt példa arra, hogy az adásvételi szerződésen kisebb összeg szerepelt, mint az 5 évvel korábbi vételkor. Akik 2005 és 2009 között vettek lakást egyaránt a fenti helyzettel szembesültek 5 évvel később. Jobb helyzetben voltak azok, akik 10 évig megtartották az otthonukat és csak utána váltak meg tőle, mindössze a 2003-2004-ben vásárolók szembesültek azzal, hogy eladáskor kevesebb pénzt kaptak a lakásukért, mint amennyiért vették. A legszerencsésebbnek azok érezhették magukat a lakásuk 5 vagy 10 év utáni értékesítésekor, akik 1998-ban vásároltak, mivel az árnövekedés 210-282 százalékos volt.
Az eredetileg tervezett 45 milliárd forintnyi kötvényt értékesített csütörtöki aukcióján az ÁKK, a hozamok pedig jelentősen csökkentek a két héttel ezelőttihez képest.
Lassan megint a 315-öt közelíti a forint az euróval szemben, amire nyár óta nem volt példa. Pedig azóta az S&P és a Moody's is felminősítette Magyarországot, azonban ezeknek a lépéseknek a pozitív hatását ellensúlyozta a nemzetközi hangulat változása. Persze a forint még így is viszonylag olcsón megúszta az utóbbi egy hónapot, de a globális kockázatkerülés alól teljesen nem tudja kivonni magát.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az olasz választópolgárok elutasították Matteo Renzi kormányfő alkotmányos reformjavaslatát. Vagyis bekövetkezett az, amitől a szakemberek tartottak, most ismét lehet aggódni az EU jövőjéért és az euroszkeptikus hangok előretöréséért. A piacon legalább átmenetileg az euró esése jöhet, ez már meg is kezdődött hétfő hajnalban, emellett az olasz kötvényekre és a bankrészvényekre lesz érdemes figyelni hétfőn.
A tervezett 20 milliárd forintnyi diszkont kincstárjegyet sikeresen értékesítette csütörtökön az ÁKK, a hozam pedig tovább csökkent, így már 0,4 százalék alatt van.
Kismértékben tovább csökkent a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama az ÁKK keddi aukcióján, miközben az adósságkezelő az eredetileg tervezett 20 milliárdos tételt tudta értékesíteni.
Több mint egy éve nem látott szintre nőtt a magyar hozamgörbe meredeksége, vagyis a leghosszabb és a legrövidebb állampapír hozama közti különbség. A folyamat oka, hogy a görbe két oldalára ellentétes erők hatnak, hiszen a rövid oldalon az MNB likviditásbővítése tovább nyomja lefelé a hozamokat, miközben a hosszabb papírokra elsősorban a nemzetközi folyamatok vannak hatással.
A szokásosnál jóval magasabb kereslet mutatkozott a magyar kötvényekre az ÁKK csütörtöki aukcióján, különösen a hároméves papírok esetében volt kiemelkedő az érdeklődés, mely két és fél éve nem látott szintet jelentett. Az ötévesek is szépen fogytak, ennek köszönhetően összességében a tervezett 45 milliárd forinttal szemben 60,5 milliárdnyi kötvény kelt el. Ugyanakkor a hozamok jelentősen emelkedtek, amivel az aukciós jegyzés lekövette az elmúlt két hét másodpiaci folyamatait.
Tovább csökkent a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama az ÁKK keddi aukcióján, így már a legdrágább elfogadott ajánlat is 0,3 százalék alatt volt. Vagyis van még tér a csökkenésre a jelek szerint úgy, hogy a tervezett 20 milliárdos összegben adnak el rövid papírokat.
Komoly befektetői érdeklődés mellett is csak 20 milliárd forintnyi diszkont kincstárjegyet értékesített csütörtökön az ÁKK. A hozam tovább csökkent a két héttel korábbihoz képest, így először volt átlagosan fél százalék alatt.
Tavaly december óta nem látott gyenge kereslet volt kedden a három hónapos diszkont kincstárjegyekre az ÁKK aukcióján, ugyanakkor a hetek óta nyomott 20 milliárd forintos mennyiséget így is gond nélkül sikerült eladni.
Tavaly 38 ezer milliárd dollárra duzzadt a világ magánnyugdíj-vagyona. Az OECD friss tanulmánya szerint a nyugdíjalapok kezelik a legtöbb nyugdíjpénzt a világon, tavaly az alapokon keresztüli befektetések közel 25 ezer milliárd dollárt tettek ki. Ezzel az elmúlt évtizedben másodszor fordult elő 2008 után, hogy csökkent a nyugdíjalapok által kezelt vagyon. Bár a GDP-hez viszonyított nyugdíjbefektetéseket tekintve Magyarország az utolsók között kullog, a tavalyi nettó nyugdíjhozamokat nézve az előkelő hetedik helyet sikerült megszerezni a 33 országból álló listán.