A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is az oktatási intézmények mielőbbi bezárását követeli a koronavírus járvány miatt, és nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére - közölte az érdekvédelmi szervezet pénteken az MTI-vel.
Minden iskolát bezárnak Szlovákiában 14 napra – jelentette be a miniszterelnök. Peter Pellegrini közölte: az országban bezárják a nemzetközi repülőtereket a koronavírus miatt. Betiltják a sportrendezvényeket és rekreációs központokat. Az országban 16 koronavírusos megbetegedés van összesen.
Nagyon fontos lenne minden fronton a megelőzés, az, hogy a gyermekek, az óvoda, iskola ne legyen terjesztője a vírusnak, hiszen sok helyen még mindig nincs kézfertőtlenítő, de van, ahol a szappan és a kéztörlő is hiányzik - írja a PDSZ, akik szerint a koronavírus miatt be kell zárni az iskolákat. A kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, de az közoktatási intézményeket nem zárta be, csak az egyetemeket. Sőt, megtiltotta az igazgatóknak, hogy saját hatáskörben iskolákat zárjanak be. A PDSZ szerint azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógusok átlagéletkora már igen magas, és sok intézményben a nyugdíjas kollégák alkalmazásával tudják csak enyhíteni a tanárhiányt. A PDSZ szerint nem igaz, hogy évet kellene ismételni, ha most bezárnák az iskolákat.
Elrendelték a veszélyhelyzetet Magyarországon, amelynek része az egyetemek látogatási tilalmának bevezetése. A lépés nem egyedülálló, hiszen már több európai ország is az oktatási intézmények bezárása mellett döntött.
Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök ma délelőtt azt jelentette be, hogy jövő hétfőtől az összes iskolát, egyetemet, múzeumot és mozit bezárják a koronavírus terjedésének fékezésére – írja a Reuters. Az intézkedés amellett lép hatályba, hogy Lengyelországban még „csak” 26 igazolt koronavírus fertőzöttet tartanak nyilván és nincs halálos áldozata egyelőre a betegségnek.
Négyévnyi tragikomikus szerencsétlenkedés után megszületett az új NAT, amit valójában senki nem akart, írja Radó Péter oktatáskutató. Az új NAT jól összezavarja a dolgokat, s legalább egy év eltelik majd, amíg az igazgatók és pedagógusok – ahogy szokták, az állam irányító apparátusai helyett - úgy ahogy elrendeznek mindent. Mindez pedig csak azért, hogy egyáltalán ne változzon semmi, mondja a szakértő, aki szerint a Nemzeti Alaptanterv nem enyhíti a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, marad a magoláson alapuló pedagiógiai kultúra, és az oktatási rendszerünk minden évben több tízezerrel növeli majd a lemorzsolódó, a tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges alapkompetenciák minimumával sem rendelkező fiatalok számát.
„20 év elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország a progresszív iskolaképek felé induljon el, csak bele kellene már végre vágni” – mondta el a Portfolionak adott interjújában Vass Vilmos, habilitált egyetemi docens, aki jelenleg a Metropolitan Egyetem (METU) főállású szakvezetője, fő kutatási területei pedig az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A neveléstudomány szakértőjével hongkongi vendégtanítása előtt többek között arról beszélgettünk, hogy milyen lesz a jövő iskolája Magyarországon; milyen lehetséges szcenáriókat látnak ma maguk előtt a tudósok; mennyiben fogja megváltozni a digitalizáció az oktatás menetét; valamint szóba került az is, hogy lehet-e Magyarországnak nemzetközi értelemben is elismert, top 50-es egyeteme 20 év múlva.
Egy hete írtunk arról, hogyan robbantotta fel az internetet egy táblára felírt, egyszerűnek tűnő matematikai feladvány, amelynek megoldásán máig vitatkoznak még maguk a matematikusok is. A problémát az okozza, hogy az egyik tábor szerint 1, a másik szerint 16 a megoldás, és vannak, akik szerint mindkét megoldás helyes.
Elkezdődhet Debrecen komplex oktatásfejlesztési programjának megvalósítása, az előkészítésre 13 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány legutóbbi ülésén - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Nagyot szigorodik az alternatív iskolák működése, tovább szűkül a tankönyvpiac, a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, gyakorlatilag megszűnik a rugalmas iskolakezdés - többek közt ezeket tartalmazza a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása. A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.
A digitális oktatási stratégia megvalósítása érdekében 51 ezer laptop, 31 500 táblagép, 5 ezer projektor, 3 ezer inter-aktív táblagép, valamint 14 ezer asztali gép kerül az iskolákhoz - jelezte egy parlamenti írásbeli válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, amelynek egyik célja az iskolaigazgatók nagyobb anyagi megbecsülése, hogy vonzóbbá váljon az intézményvezetői pálya - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A közleményben azt írták, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az intézményvezetőknek további pótlékot és ösztönzési kereset-kiegészítést állapítson meg. Közölték, a módosítások másik célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
Érdekes eredményeket hozott a legújabb reprezentatív kutatás eredménye: jóval kevesebben küzdenek napi megélhetési gondokkal, ám a többletjövedelmet csak kevesen teszik félre a "nehezebb napokra". A kedvező környezet, a reálbérek jelentős növekedése mellett a lakosság kevésbé lett előrelátó a pénzügyeket illetően. A magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, ezért az iskolarendszeren belül megvalósítható pénzügyi-gazdasági ismeretátadás kiemelkedő jelentőséggel bír.
Több mint 4 ezer betöltetlen pedagógus álláshely volt augusztusban a Klebelsberg Központ adatai alapján, vagyis egyre nyilvánvalóbb, hogy a pedagógushiány egyes iskolák működését veszélyeztetheti. A Klebelsbergnél nem aggódnak, szerintük nincs is munkaerőhiány.
Letették a Debreceni Nemzetközi Iskola alapkövét pénteken. A hajdúsági városban egy év múlva kezdik meg tanulmányait az első diákok, az angol nyelvű általános- és középiskola létrehozásáról még 2015-ben döntöttek.
"Belülről" újítaná meg a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) - és tágabb értelemben a magyar gazdasági felsőoktatást - az a hallgatói csoport, ami a napokban a Facebookon tette közzé javaslatait.