Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 48 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra, egyebek közt annak az állampapírok sajátszámlás értékesítésénél folytatott gyakorlata, az ügyfelekkel folytatott személyes és telefonos kommunikáció rögzítése, illetve a panaszkezelés és adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok, jogsértések miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését, ám kijavításuk elengedhetetlen - írja az MNB közleményében.
A török jegybank 1,5 százalékponttal, 9 százalékra csökkentette irányadó kamatát csütörtökön, miután a múlt hónapban is hasonló mértékű kamatvágást jelentett be, annak ellenére, hogy az infláció 24 éves csúcson áll.
A négy egymást követő 75 bázispontos kamatemelés után a Fed döntéshozóinak „jelentős többsége” úgy látta november elején, hogy „rövidesen valószínűleg helyénvaló lesz” a kamatemelési tempó lassítása, hogy jobban lehessen látni az eddig megtett szigor gazdasági hatásait – rajzolódik ki a szerda este közzétett kamatdöntési jegyzőkönyvből. Ezek a jelzések megerősítették a piac azon várakozását, hogy a december 13-14-i Fed-ülésen már „csak” 50 bázispontos kamatemelésre kerül sor, és éppen ezért az anyag közzététele után esni kezdett a dollár és ugrottak a részvényindexek az Egyesült Államokban.
Hamarosan lassíthat az amerikai jegybank a kamatemelési tempón - jelezte Lael Brainard, a Fed Nyíltpiaci Bizottságának döntéshozója, a Fed alelnöke még hétfőn. A lassulás már decemberben jöhet.
Az MNB 43 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a CreditLure Kft.-re, mivel az engedély nélkül gyűjtött visszafizetendő pénzeszközöket az ügyfeleitől, emellett jogosulatlan pénzügyi közvetítői (alkuszi) tevékenységet is végzett. A társaság – amellyel szemben már korábban is fellépett a jegybank – törvénysértő tevékenységeit „mediációnak”, illetve „pénzkezelésnek” nevezte - áll az MNB közleményében.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint az infláció a jövő év első felében csökkenésnek indulhat, 2024-re pedig elérheti a jegybank által kitűzött 2-4%-os célsávot – számol be a hírről a Reuters.
A ma reggeli, vártnál magasabb inflációs adat kapcsán a Magyar Nemzeti Bank is közzétette a saját értékelését, amiből nem rajzolódik ki szebb kép az árak alakulását illetően, mint a KSH jelentéséből, ám több dolgot tisztábban láthatunk.
Az orosz gazdaság talpraállása a korábban vártnál tovább tart majd - áll az orosz jegybank monetáris politikáról szóló, kedden ismertetett jelentésében.
Számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint – írja a Bank360.hu-ra hivatkozva a hvg.hu. A tervezet szerint, amely a magyar kormány honlapján is elérhető, 1. a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, viszont 2. nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének, 3. az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire, 4. a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
"A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának indoklásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy a jegybank 13%-on hagyta az alapkamatot. Az MNB szerint az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. "Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja" - írja az MNB annak kapcsán, hogy az irányadó kamatot viszont, amelyet naponta határoznak meg, két hete 18%-ra emelték. A jegybank kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Ez azt jelezheti, hogy még hosszabb ideig tarthatják fent az alapkamatnál magasabb irányadó kamatot. Fontos üzenet a devizatartalék szempontjából, hogy az energiaárak csökkenése miatt a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás is elegendő az energiaszámla devizaigényének biztosítására.
A piaci szakértők szerint az államkötvények piacán még fél-egy évig is eltarthat a mostani volatilis állapot, miután a jegybankok tovább szigorítanak az infláció letörése érdekében – számol be a hírről a Reuters.
Kína központi bankjának vezetője, Yi Gang valószínűleg lemond, miután kizárták a kormányzó Kommunista Párt egyik elit testületéből - írja a központi bankhoz közel álló források alapján a Reuters.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.
Több új intézkedést is bejelentett péntek reggel Virág Barnabás MNB-alelnök. A jegybank a jövőben közvetlenül biztosítja az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, illetve új egynapos betéti tenderek jönnek jelentősen megemelt kamattal.
