Ukrajna őszre halaszthatja 1 milliárd dollár értékű eurókötvény kibocsátását - közölte az ukrán pénzügyminiszter. Olekszandr Daniljuk korábban 500 millió dolláros kötvénykibocsátásról beszélt, de már akkor hangsúlyozta, hogy még nincs végső döntés a kibocsátás időpontjával és összegével kapcsolatban.
Bár nagyon sokan hatalmas ugrást és vad csapkodást vártak azután, hogy a cseh jegybank 3,5 év után eltörli a korona árfolyamkorlátját, ez mégsem történt meg a héten, sőt meglepően nyugodtra sikeredett a szabad lebegés első két kerekedési napja. Londoni nagybankok elemzései és saját megítélésünk alapján azonban ez nem feltétlenül nagy meglepetés, legalább három ok miatt. Abban azonban lényegében mindenki egyet ért, hogy a vártnál hamarabb jött a korlát eltörlése, aminek az lehetett az oka, hogy a jegybank már csak rendkívül nagy intervenciók árán tudta azt fenntartani. Abban is nagy az egyet értés, hogy az előttünk álló időszakban várhatóan erősödik majd a korona az euróval szemben, de ez valószínűleg fokozatos lesz. Ha viszont túl lanyha lenne, akkor erre bizonyára "rásegít" majd a jegybank a kamatemeléssel, amelyet sokak meglepetésére máris belengetett az intézmény.
Csütörtökön délután 12:30-kor elengedte az árfolyamküszöböt a cseh jegybank, azaz mostantól engedi, hogy a korona az euróval szemben a 27-es szint alá tudjon jönni, azaz erősödhessen. A bejelentés hatására első reakcióként a korona 26,80-ig jutott, majd 26,9-ig visszajött. A jegybank 14:15-kor tart sajtótájékoztatót a helyzetről.
Lemondásra készül az ukrán központi bank elnöke. Ezt maga Valerija Hontareva jelentette be a háza előtt csütörtökön tüntetőknek.
Azzal párhuzamosan, ahogy a populizmus világszerte terjed, a politikusok igyekeznek rátenni a kezüket minden független intézményre, melynek nem közvetlenül választott, hanem kinevezett vezetése van. Ebbe a kategóriába tartoznak a jegybankok, melyeknek függetlensége komoly kihívások elé néz - olvasható a Bloomberg hétfői cikkében. Számunkra rossz hír, hogy Törökország mellett Magyarországot hozza fel elrettentő példaként a hírügynökség a jegybanki függetlenség csorbítására.
A decemberi kamatemelés után idén márciusban ismét kamatot kellene emelnie a Fednek - jelezte egy mai eseményen a Fed egyik vezetője.
Az MNB elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett. Az MNB sikereinek összefoglalása mellett Matolcsy György egy egészen érdekes visszaemlékezést is megosztott a 2015-ös beszámolót hallgató hat képviselővel.
Nem lenne okos döntés túl sokáig várni a kamat emelésével, mivel a gazdasági növekedés mellett az infláció is éledezik - mondta kedden kongresszusi meghallgatásán Janet Yellen. A Fed elnöke arról is beszélt, hogy a jegybank döntéshozói március közepén megvizsgálják az utóbbi hónapok folyamatait, elsősorban arra fókuszálnak majd, hogy közelebb került-e az amerikai gazdaság a 2%-os inflációs célhoz.
A válságot követő években jelentős hitelszűke volt tapasztalható a hazai bankszektor vállalati hitelaktivitásában. 2009 és 2013 között évente 4-5 százalékkal esett vissza a hitelezési volumen, amely elsősorban a leginkább sérülékeny kkv szektort sújtotta. Az ennek nyomán felépülő makrogazdasági kockázatok a hazai növekedést és a foglalkoztatottságot egyaránt veszélyeztették. Az MNB a hitelszűke tartós fennmaradása ellen 2013-ban a Növekedési Hitelprogram elindítása mellett döntött. Az NHP 2013-tól kezdődően megállította a mérséklődést, stabilizálta a kkv-hitelezést, végül fordulatot is hozott a szektorban. Az NHP három szakaszában 2013 óta összesen 38 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2 600 milliárd forint összegben. 2015-től tehát a kkv-hitelezés folyamatos bővülésének lehettünk szemtanúi. A Növekedési Hitelprogram akut problémákra adott célzott monetáris politikai eszközként került bevezetésre, természetéből adódóan átmeneti időszakra. Így 2016-ban az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci Hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. 2016-ban pedig már a teljes vállalati hitelezés fordulatáról is beszélhetünk, amelyet a piaci alapú hitelezés élénkülése kísért. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés, előzetes adataink alapján, közel 12 százalékkal bővülhetett. Az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása, ugyanakkor biztosítani szükséges az elérhető finanszírozás minőségi kritériumait is.
Egyszerre kellett a piaci és a politikai elvárásoknak megfelelnie a török jegybanknak, ami nem sikerült kedden. A kezdeti heves reakció után lenyugodott a líra piaca, de az elemzők szerint ez csak a kezdet, akár már a jövő hét elején indulhat a támadás következő hulláma.
A várakozásokkal ellentétben csak az egynapos kamatot emelte meg a török jegybank kedden, a hírre azonnal szabadesésbe váltott a török líra a dollárral szemben.
Már több mint három éve annak, hogy a cseh jegybank bevezette az euró-korona árfolyamküszöböt, hogy ezzel védje az árfolyamot a túlzott erősödéstől. Márciusban azonban lejár a hivatalos elköteleződés, így elméletileg bármikor eltörlése kerülhet a küszöb. Az esemény közeledtével felerősödhet az euró-korona keresztárfolyamra irányuló devizapiaci spekuláció, ami könnyen arra kényszerítheti a jegybankot, hogy már az első félévben feladja a 27-es árfolyampadlót. Függetlenül attól, hogy mikor lépi meg az elkerülhetetlent a jegybank, az idő közben óriásira duzzadt devizatartalékon a korona erősödésével óriási vesztesége keletkezik majd.
Várhatóan 2017-ben is a világ nagy jegybankjainak döntései mozgatják majd elsősorban a fejlett devizák piacát. Az év egyik legfontosabb fejleménye a korábban sosem látott széttartás lehet a Fed és az EKB politikája között. Ez elvileg elhozhatja a dollár további erősödését, de a tavalyi év utolsó napjaiban láthattuk, hogy törékeny az amerikai deviza ereje. A három legjelentősebb jegybank esetében Donald Trump új amerikai elnök politikája döntheti el az irányt, így a dollár mellett az euró és a jen sorsa is nagyban függ attól, mit valósít meg ígéreteiből a politikus.
Azt hihetnénk, ha már Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, ő is keresi a legtöbbet, pedig nem. Mint kiderült, a belga, az olasz és a német jegybankelnökök a legjobban fizetettek az eurózónában - írja saját adatgyűjtésére hivatkozva a Bloomberg.
Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Megkérdeztük az MNB-t, mi az oka a jelenségnek.
"Megkérdőjelezhetetlen a magyar modell sikere" címmel jelentett meg írást a Magyar Idők hétfői számában Matolcsy György jegybankelnök, amelyben a péntek este érkezett Moody's felminősítésre utalva emeli ki, hogy immár mindhármuk a befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar államadósságot. Matolcsy azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt években lezajlott költségvetési, monetáris és gazdasági növekedési fordulat után a versenyképesség terén is erre van szükség és ebben követendő példaként Lengyelországot hozta fel.
Az általa korábban tervezettnél egy évvel tovább, 2019 júniusáig marad hivatalában a brit jegybank kormányzója.
Szokatlanul megosztott a Fed nyíltpiaci bizottsága a következő kamatemelés időpontjával kapcsolatban. Azok, akik az emelés mellett vannak, azzal érvelnek, hogy ha túl sokáig várnak a kamatemeléssel, akkor az recesszióba döntheti az Egyesült Államokat - írja a CNBC a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve alapján.
Egyre közelebbi lehetőségnek tűnik, hogy a jegybank beleesik a cseh csapdába, de még láthatóan nagyon küzd az ellen, hogy tartósan veszteséges gazdálkodásba sodródva kelljen védekeznie a forinterősödés ellen. Ennek fényében különösen izgalmasnak ígérkezik az Államadósság Kezelő Központ "Új korszak az államadósság-kezelésben" címmel meghirdetett sajtótájékoztatója.
Jogi szakvéleményt kért az MNB felügyelőbizottsága az MNB alapítványainak működéséről. A jelentés, amelynek nyilvánossága korlátozott, és csak az FB irodájában lehet megtekinteni, megállapította: kétségek merülnek fel a Pallasz Athéné-alapítványok jogszerű működését illetően - számol be a Magyar Nemzet.
A cég szerint "az autógyártók kénytelenek átállni az elektromos és hibrid motorokra".
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy globális játszma része lehet.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
Ismét légi és tüzérségi csapást mértek a Gázai övezet középső részére.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
