A BNP Paribas már azzal számol, hogy az Európai Központi Bank idén szeptemberben már nem változtat az irányadó kamatlábon. Arra számítanak, hogy a következő ülésen az enyhülő inflációs nyomás és a recesszióval kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt szünetet tarthat a jegybank.
Hongkongban a lakásárak 0,5%-kal csökkentek májushoz képest, ami a második egymást követő hónapban jelent csökkenést. A visszaesést a további kamatemelésekre való várakozásnak és a város gazdasági jövőjébe vetett fogyasztói bizalom csökkenésének tulajdonítják. Mindez annak ellenére következett be, hogy a Hongkongi Monetáris Hatóság bizonyos értékhatárig az LTV érték felső határának emelésével ösztönözni próbálta a potenciális vásárlókat.
A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.
Ma tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen az amerikai jegybank a várakozások szerint 25 bázisponttal 22 éves csúcsra emeli az irányadó kamatot. A Fed júniusban már megígérte ezt az emelést, sőt, még eggyel többet is - a helyzet viszont azóta drasztikusan megváltozott, az infláció a vártnál nagyobb mértékben esett. A befektetők biztosra veszik, hogy a mai lesz az utolsó kamatemelés, és mindenki azt találgatja, hogy a Fed ezt ki fogja-e mondani. A legnagyobb valószínűség szerint nem, sőt: a nagy kérdés, hogy milyen üzenettel tudja a Fed egyszerre elkerülni a kamatemelés leállításáról szóló várakozásokat, miközben nem veszít hitelességéből.
Amint az amerikai jegybank közeledik a kamatemelési ciklus végéhez, a befektetők ismét kezdik közelebbről vizsgálni az osztalékrészvényeket, amelyek megfelelő alternatívát nyújthatnak, ha a kötvényhozamok elkezdenek esni. Erre utaló jelek már most is látszanak, hiszen elkezdett egyre több tőke áramlani az osztalékfókuszú befektetések felé. Ráadásul a részvénypiacok elmúlt hónapokban mutatott ereje is úgy tűnik, hogy kitart, miközben a piaci szélesség elkezdett növekedni, vagyis a befektetők elkezdték venni a big tech cégeken kívüli, lemaradó papírokat is, ami szintén osztalékrészvények mellett szól.
Magyar idő szerint szerdán este 8 órakor teszi közzé kamatdöntését a Federal Reserve, az előzetes várakozások szerint pedig ezúttal 25 bázisponttal emelheti meg az irányadó rátát a jegybank. A piaci szereplők emellett arra számítanak, hogy a vártnál nagyobb mértékben csökkenő inflációs nyomás következtében a mostani lehet a Fed szigorítási ciklusának utolsó kamatemelése, éppen ezért a fő kérdés inkább az lesz, hogy Jerome Powell miféle iránymutatással tud szolgálni az előttünk álló időszakkal kapcsolatban. Éppen ezért megnéztük, hogy hogyan oszlanak meg az általános várakozások, illetve, hogy lehetnek -e komolyabb piaci hatásai a szerdai eseményeknek.
Múlt heti elemzésünkben írtunk arról, hogy meghatározó napok következnek az arany árfolyamának emelkedése szempontjából. A jegyzés végül ugyan több mint két hónapos csúcsra emelkedett, a hét vége felé azonban ismét nyomás alá került, és ma délelőtt is ezen szintek közelében billeg. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek a legfontosabb szintek az elkövetkezendő időszakban, és hogy milyen esélyek mutatkozhatnak a lélektani 2 000 dolláros szint elérésére, vagy akár az új csúcsok elérésére az előttünk álló időszakban.
Az orosz központi bank pénteken bejelentette, hogy augusztus 1-jétől újraindítja a Nemzeti Vagyonalap (NWF) befektetésein alapuló devizapiaci intervenciókat. Az ilyen devizaintervenciók határát félévenként 300 milliárd rubelben (3,33 milliárd dollár) határozták meg, figyelembe véve a hazai devizapiac likviditási helyzetét. Ez a bejelentés nem sokkal azután történt, hogy a bank váratlanul 100 bázisponttal 8,5%-ra emelte az irányadó kamatlábat.
Az euróövezet gazdasága végül is elkerülte a téli recessziót, mivel a felülvizsgált adatok szerint az év elején stagnált, nem pedig zsugorodott, mint korábban gondolták - írja a Bloomberg.
Nyolchetes csúcs közelében ragadt az arany árfolyama, miután a befektetők ismét a Fed kamatemelési ciklusának végére kezdtek spekulálni - írja a Reuters.
Az amerikai jegybank várhatóan 25 bázisponttal, 5,25%-5,50% közötti sávba emeli az egynapos irányadó kamatlábat július 26-án - derül ki a Reuters 106 közgazdász körében végzett felméréséből. A vita azonban továbbra is folyik arról, hogy szükség lehet-e további kamatemelésekre a folyamatos dezinfláció biztosításához, vagy a további intézkedések szükségtelen gazdasági károkat okozhatnak.
Egyre magasabb kamatokat követelnek a betéteik után a vállalati és az intézményi befektetők, ami negatív hatással lehet az amerikai bankok profitjára is – írja a Financial Times.
Az idei év valóságos Kánaán a befektetők számára, hiszen mind az USA-ban, mind pedig Európában kétszámjegyű emelkedésen vannak túl az irányadó indexek. Ugyan volt mit behozni a tavalyi év siralmas teljesítménye után, felmerülhet a kérdés, hogy mi hajtja az idei ralit, valamint meddig tarthat?
Gazdasági körökből származó benyomásai alapján csak 1,5-2%-os kamatemelés lehet majd csütörtökön Törökországban – ezt írta ma a Hürriyet egyik rangos publicistája kedden és erre beszakadt a líra, ugyanis a piac 500 bázispontos emelésre számít a Reuters konszenzusa szerint.
Az EKB júniusban 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, és júliusra egy hasonló lépést ígértek, a ma délután közzétett jegyzőkönyvből pedig kiderül, hogy a jegybankárok a júniusi és júliusi emelést látják a minimumnak ahhoz, hogy el tudják érni az inflációs céljukat. Azért kell a jegybank szerint tovább emelni, mert a júniusi előrejelzésben felfelé módosultak az inflációs és növekedési számok is.
Az olasz jegybank elnöke, Ignazio Visco csütörtökön kijelentette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elmúlt egy év során végrehajtott sorozatos kamatemelései után közeledik a kamatpálya csúcsa - idézi a Reuters.
Az amerikai gazdaságban az elmúlt hetekben enyhe növekedés volt tapasztalható, a következő hónapokban azonban továbbra is csak lassú bővülés várható - derül ki a Federal Reserve szerdán közzétett Bézs Könyvéből.
Azt követően, hogy a Fed döntéshozói júniusban nem emelték tovább az alapkamatot annak érdekében, hogy a korábbi emelések hatását vizsgálhassák, az utóbbi hetekben mégis igencsak megoszlottak a vélemények a jegybank lehetséges jövőbeni lépéseit illetően, még a saját döntéshozóik körében is. Ennek következtében a tőzsdéken is a kivárásé volt a főszerep az utóbbi napokban, a ma délután érkező inflációs adatok pedig ebből a szempontból is nagy hullámokat vethetnek a piacokon. Amennyiben a vártnak megfelelő, vagy annál kedvezőbb számok érkeznek, úgy tovább folytatódhat az emelkedés, abban az esetben pedig, ha a vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció, úgy akár már a mai napon elindulhat a korrekció a tőzsdéken.
Nem nyúl a monetáris tanács az alapkamathoz, és nem is gyorsít a kamatpályán – idézi az Infostart Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott szavait. Kijelentette, hogy nem változtatnak a háromszázalékos inflációs célon, amelyet 2025-re lehet elérni, de idén őszre már egy számjegyű lehet itthon a pénzromlás üteme.