Nagy-Britanniában a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban - jelentette a brit statisztikai hivatal (ONS). A tizenkét havi infláció jelentős ütemben csökken: februárban 3,4 százalékos, januárban még 4 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában. Ezzel két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció üteme márciusban.
Az eurózóna ipara februárban kis növekedést mutatott az előző hónapok jelentős esése után, nagy megkönnyebbülésről tehát nem beszélhetünk. A kontinens ipara immár régóta nem képes növekedni, és egyelőre nem látszik, hogy rövid távon kijönne a gyenge teljesítményből. A magyar ipar ezzel szemben februárban erős teljesítményt mutatott, de egyelőre idehaza sem beszélhetünk tartósan javulásról.
Márciusban ötéves mélypontra mérséklődött az éves infláció Lengyelországban a lengyel statisztikai hivatal hétfőn ismertetett végleges adatai szerint.
A tegnap közölt amerikai inflációs adat komoly hatással járt a piacokra, a kamatvárakozások jelentős mértékben módosultak. Idén alig két kamatcsökkentést áraz a piac, a jövő évi kamatpálya viszont még nagyobbat emelkedett a határidős árazásokban. Ez okozta a dollár erősödését, ami a forint kilátásait rontja.
Kamatvágásra készül az Európai Központi Bank, a történelmi csúcsot jelentő 4%-os irányadó betéti ráta hamarosan csökkenhet. A várakozások szerint a mai ülésen az első vágásra még nem kerül sor, ám a monetáris politikai fordulat kommunikációs előkészítése már megkezdődhet. A reálgazdasági és az inflációs folyamatok indokolják a kamatcsökkentést, sőt: a kamatcsökkentési ciklus gyors és határozott lehet a jelenlegi fundamtumokból következően. Rossz hír, hogy az EKB-nak nem kizárólag a fundamentumot kell figyelembe vennie, hanem olyan tényezőket is, amelyekre sehogy nem tud hatni. Márpedig a külső körülmények nem mutatnak jó irányba.
Nagyot raliztak az elmúlt hónapokban a világ tőzsdéi, az emelkedés után egyre többen próbálkoznak meg azzal, hogy kijelöljék a piac tetejét, most a Stifel vezető részvénystratégája próbálkozott meg ezzel.
Japánban 5,24%-os béremelésben állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók – jelentette be a Rengo szakszervezeti csoport jelentett be, ez az eredmény kisebb csökkenést mutat a korábbi felmérésekhez képest. A kormány és a központi bank a bérnövekedést látja a defláció leküzdésének és a gazdaság élénkítésének legfontosabb hajtóerejeként.
A márciusi újabb 500 bázispontos kamatemelés mellett is 16 hónapos csúcsra, 68,5%-ra gyorsult az éves infláció Törökországban, igaz a havi ráta 3,2%-ra lassult – közölte ma a török statisztikai hivatal. A török irányadó ráta most már 50%-os, de érdemes megemlíteni, hogy a piac által sokáig nem elégségesnek tartott kamatemelések mellett egy év alatt bő 50%-ot zuhant a török líra a dollárral szemben, így ez mindenképpen erőteljes inflációfelhajtó hatással járt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Japánban tavaly november óta a leggyorsabb ütemű volt az éves infláció februárban. A pénteken közzétett kormányzati adatok szerint az infláció 2,8 százalék volt, miután januárban 2,2 százalékot mértek.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította tavaly augusztus óta érvényes, 5,25 százalékos alapkamatát idei második kamatdöntő ülésén a Bank of England.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben emelkedett az amerikai termelőiár-index februárban havi és éves összevetésben egyaránt.
Februárban az amerikai kiskereskedelmi forgalom 0,6%-os növekedést mutatott, főként az autókereskedések és benzinkutak teljesítményének köszönhetően, bár a fogyasztói kiadások lassulása figyelhető meg az infláció és a magasabb hitelköltségek miatt – írja a Reuters. A kiskereskedelmi forgalom a Fed monetáris politikájának kilátásai miatt fontos, az erős gazdaság ugyanis eltántoríthatja a jegybankot a kamatcsökkentéstől.
Nagyon rossz irányba tartanak a hozamok.
Ha érdekel a devizapiac és a gazdaság, itt a helyed!
Foltozzák a piacot, de mire lesz ez elég?
Az amerikai külügyminiszter Pekingben tárgyalt.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
