A legfrissebb adatok szerint már csaknem 5200 milliárd forintnyi uniós pályázatot meghirdetett a kormány a 2014-2020-as ciklus terhére, így a 7 évre szóló keret 58%-a van már kint a piacon - mutat rá a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján mai cikkében a Világgazdaság. A kifizetések aránya azonban még csak 1%-on áll.
A februárban jelzett 33% helyett már 10%-os önerő is elegendő lesz annál a lakossági energetikai felújítási programnál, amely ősztől nyílik meg és ma jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. Az uniós hátterű program 115 milliárd forintos kerete ráadásul 20 milliárdos magyar kerettel megtoldható lesz a kereslet függvényében. Márpedig a kis önerővel és az akár 10 millió forintos hitelkerettel az érdeklődés várhatóan élénk lesz. Fontos, hogy a ma bejelentett EU-s finanszírozási hátterű programot nem szabad összekeverni a mindössze 5 milliárdos keretösszegű, tisztán hazai büdzséből finanszírozott Otthon Melege Programmal, amelyre augusztus közepétől lehet pályázni, lakásonként legfeljebb 2,5 milliós vissza nem térítendő támogatásra.
Megjelent a Költségvetési szervek épületenergetikai fejlesztéseit támogató felhívás, melynek keretösszege 10 milliárd forint. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft - 250 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A pályázat ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíti a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A pályázatra közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek, belügyi szervek, illetve alap és középfokú állami oktatási intézmények adhatják be támogatási kérelmüket. Magyarország területén megvalósuló projekteket támogatnak.
Megszerezte az illetékes bizottság április 27-i ülésének jegyzőkönyvét Jávor Benedek, a PM politikusa, amelyből egészen elképesztő indoklás látszik kirajzolódni arra, hogy miért vesz el a kormány 90 milliárd forintnyi uniós támogatást a lakosságtól, és ezt miért adja inkább a középületek energiahatékonysági felújítására. A jegyzőkönyvből múlt héten már mi is írtunk egy rövid bekezdést a MEHI hírlevele alapján, de Jávor bővebb anyaga további részleteket közöl az arcpirítónak mondható jegyzőkönyvből.
Nagy többséggel, de furcsa indoklással fogadta el tegnap az illetékes Monitoring Bizottság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program módosítását, amely közel 90 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást vesz el a lakóépületek energiahatékonysági felújításától - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Az indoklás szerint ugyanis ez túl bonyolult lenne, és az elmúlt évekbeli magas fluktuáció, illetve intézményi átszervezések miatt nem sikerült felállítani a pénz elosztására szolgáló intézményrendszert, ezért inkább átcsoportosítják a pénzt a középületek felújítására.
Július elejétől várható a családi házak energiafelújítási pályázatainak térségenkénti kiírása, és vissza nem térítendő támogatás aránya összetettségtől függően le- és felfelé is eltér majd az átlagos 50 százaléktól - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a részleteket az április 6-i a Construmán jelenti be a nemzeti fejlesztési tárca. A cikk alapján nagyon úgy tűnik, hogy az egész program mindössze néhány milliárdos lesz, így biztosan pillanatok alatt kimerül majd a térségenkénti keret.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy olyan kormányhatározat, amely szerint módosítja a kormány a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A szűkszavú határozatból a változás tartalma, illetve annak oka egyáltalán nem derül ki, így egyelőre korábbi kormányzati jelzésekre tudunk támaszkodni. Ezek szerint részben azért módosul a KEHOP, mert egyrészt elveszik a lakosságtól a korábban beígért vissza nem térítendő támogatást, de "cserébe" nemcsak a panelben, hanem a kertes családi házban élőknek is adna visszatérítendő forrást a kormány energiahatékonysági felújításokra. A KEHOP módosítása így könnyen lehet, hogy tágabb keretben értelmezendő és összefügg a CSOK, illetve NOK célrendszerével.
Megjelent ma a Pályázatos épületenergetikai felhívás, mely a közép-magyarországi régió települési önkormányzatai számára összesen 10 milliárd forintos keretösszeget biztosít. Mindössze 200 helyi önkormányzat kaphat majd támogatást az energiahatékonysági fejlesztéséire. Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a fejlesztés előtti és fejlesztés utáni állapotra vonatkozó számításokat, melyeket egy szakértőnek kell elvégeznie. A projekt fenntartási időszaka 5 évig tart. Tegnap összesen 90 milliárd forintos keretösszeggel a TOP keretében jelentek meg energetikai korszerűsítési pályázatok:
Februárban összesen 26 pályázatot hirdettek meg, 336 milliárdos keretösszeggel - derül ki a Portfolio pályázati összesítőjéből. Adatbázisunkból az is kiderül, hogy az előző hónaphoz képest összesen 32 új nyertes pályázó jelent meg a hivatalos pályázati oldalon, akik összesen 86 milliárd forintnyi támogatást nyertek el. Eddig már 475 milliárdnyi megítélt támogatásról beszélhetünk, mely összesen 2069 pályázó között oszlik meg. Adatbázisunk szerint a meghirdetett pályázatok összege összesen 4082,35 milliárd forint, azaz a teljes hét éves ciklusra tervezett összeg több mint felét már meghirdették. Ha a kifizetések nézzük, akkor még csak 10,7 milliárd forintnál járunk. Az eddig kifizetett összeg csak a 2,25%-át teszi ki a megítélt 475 milliárd forintnak.
Idén 21 pályázati felhívást terveznek kiírni a Környezetei és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), melynek együttes keretösszege 275 milliárd forint - derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) szerint. Ebből a Portfolio számításai szerint energiahatékonyságra és megújuló energiás célokra összesen 187 milliárd forintot szánnak, nagyrészt állami, önkormányzati és egyházi épületenergetikai célokra. A tavaly meghirdetett KEHOP-pályázatok keretösszegéhez képest idén fele annyi felhívás jelenik majd meg, így kijelenthetjük, hogy 2016-ban nem számíthatunk pályázati dömpingre ezen a területen. Ha figyelembe vesszük a 2015-ben meghirdetett pályázatok volumenét, akkor összesen 870 milliárd forintnyi keretet írnak ki idén év végéig a KEHOP-ban, amely a teljes hét éves keret 74%-a.
A Portfolio több forrásból származó információi szerint Brüsszelben még nem tudnak arról, hogy a magyar kormány formálisan, vagy informálisan kezdeményezte volna a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítását, noha Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már azt jelezte a múlt heti Kormányinfón, hogy ez folyamatban van Brüsszelben.
Brüsszelben folyamatban van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítása - ezt ma először ismerte el a magyar kormány a lakossági energiahatékonysági téma kapcsán. Kívülről úgy tűnik, hogy a hosszas vívódás után jutott el idáig a kormány, mert még a múlt heti fejlemények alapján sem volt ott Brüsszel "asztalán" a módosítási javaslat, noha az eredeti tervektől való eltérés miatt ennek szükségességére a Portfolio ősz óta már többször is rámutatott. Nem lennénk azonban meglepve, ha Brüsszel elutasítaná a módosítási kérést, így továbbra is elképzelhető, hogy a lakosság kap majd érdemi vissza nem térítendő uniós forrást.
A magyar lakosság 94%-a indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet és az Energiaklub országos reprezentatív felméréséből. A háztartások döntő többsége nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban felhasználható támogatási összeg felére már megjelentek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatai - jelezte ma az M1 aktuális csatornán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. A Portfolio pályázati adatbázisa szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az 1173 milliárd forint körüli elérhető kerethez képest 606 milliárd forintos keretösszeggel nyíltak meg már pályázatok, ami 52%-os arányt jelent.
Miután kifutott egy 2 éve zajló, 850 millió forintos energetikai korszerűsítési projektje az ELTE-nek, egy december 28-i kormányhatározat még gyorsan megtoldotta a fejlesztési terveit 5 milliárd forinttal a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki az egyetem által küldött közleményből, amelyet a Portfolio a saját összesítésével kiegészített.
A 2014-2020 programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja terhére finanszírozott, a közszféra szervezetek számára tervezett beruházások megvalósítását szolgáló projekteket a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság segítségével látja el az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - olvashatjuk a Magyar Közlöny tegnapi számában.
Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.
Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán az "Árvízvédelmi fejlesztések" című kiemelt felhívás, amelynek keretösszege 169,2 milliárd forint.
A legújabb adatok szerint a magyarországi zöldenergia felhasználás csupán 6,6 %, de a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65%-os értéket szeretnék 2020-ig elérni. Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.
Az utóbbi hónapok gyászos építőipari teljesítménye, illetve rendelésállományi adatai után üdítő fejlemény lesz, hogy három nagy új uniós Operatív Programban összesen 956 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílik meg idén, amelyekből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak.
Amerika lehet a következő célpont.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Vélhetően előkészítenek egy nagyobb eseményt.
A pénz már megvan, a stratégiát kell újra gondolni.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
