A Silicon Valley Bank összeomlása alternatívák keresésére ösztönözte a megtakarítókat, így a befektetők egyre inkább például a pénzpiaci alapok felé vették az irányt. Ez a trend azonban veszélyt jelent főleg a kisbankokra, de a pénzügyi rendszerre és a gazdaság egészére nézve is – írja a Bloomberg.
A BlackRock szerint a Federal Reserve folytatja a kamatemelést annak ellenére, hogy a kereskedők másra fogadnak, mivel a bankválságtól való félelem utalja a piacokat - írja a Bloomberg.
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá vált az, hogy a megtakarításainkat valamilyen befektetéssel kamatoztatni tudjuk. Erre az egyik legjobb módszer az, ha az Államkincstár kínálatában megtalálható értékpapírok közül vásárolunk.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
Az amerikai hozamgörbe a kettő és 10 éves lejáratokon 1980-as évek óta nem látott mértékben vált inverzzé. Az inverz hozamgörbét az Egyesült Államokban minden esetben recesszió követte eddig.
Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
Amíg a magyarországi nagybankok többsége még mindig nagyon alacsony kamatot fizet a betétekre, az Egyesült Államokban a hatalmas összegű betétkivonások miatt egyre többet hajlandóak fizetni azért, hogy minél többen helyezzék el náluk a pénzüket – írja a The Wall Street Journal. Felpörgött a bankközi források igénybe vétele is.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.
Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
Nagyot csökken a forint állampapírok hozama ma a piacon azt követően, hogy Nagy Márton bejelentette: vége az eddigi nyerészkedéseknek a bankbetéteknél. Mivel az intézményi befektetők egy nagy részét ezzel a kormány arra „kényszeríti”, hogy jegybanki betét helyett állampapírban tartsa a pénzét, az olyan rövidebb lejáratú papírok hozamát is érinti a visszaesés, mint a Diszkont Kincstárjegyek. Ez pedig rossz hír azoknak, akik a DKJ-hozamára építő Bónusz Magyar Állampapírba fektettek.
A különféle statisztikákban már mutatkoztak a jelei, de most az MNB számai is megerősítették: egyértelműen a befektetési alapokra kattant rá a magyar lakosság, az állampapírokból pedig áramlott ki a pénz a friss, szeptemberi számok szerint. A pénzáramlások azt mutatják, hogy sosem volt még ilyen rossz negyedéve az állampapíroknak, és sose volt még ilyen jó három hónapja a befektetési alapoknak.
Az utóbbi egy évben jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val 13% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha sokan nem tudják így eldönteni, hogy vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Az Államadósság Kezelő Központ a diszkont kincstárjegy-piac fejlesztése érdekében arról döntött, hogy a 3 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy mellett bevezeti a 6 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyet - áll az ÁKK közleményében.
Sok mindent nem tudunk még a csütörtökön bejelentett új lakossági állampapírról, de azt igen, hogy lényegében a már régóta nem értékesített Bónusz Magyar Állampapírt akarják új köntösbe csomagolni. Ha helytállóak a kormány számai az induló 11%-ról, akkor a 3 éves papír kamatprémiuma (bónusza) maximum 0,75-1 százalépont lehet becslésünk szerint. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen szempontokat érdemes mérlegelni, mielőtt valaki lekötné a 3 éves BMÁP-ban a pénzét.
Érdekes változáson ment keresztül a magyar lakosság értékpapír megtakarításainak összetétele az utóbbi hónapokban. A friss adatok szerint bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, vannak olyan konstrukciók, amelyekre most nagyon rákattantak a magyarok. A befektetési alapoknál is rég elfeledett kategóriák kaptak ismét szárnyra.
Mélypontról mélypontra szakadt a forint árfolyama ezen a héten, és a forintgyengülés, valamint az MNB arra adott válasza visszaköszönt a kötvénypiacon is. A magyar kötvényhozamok az MNB szigorítása és a növekvő kockázat miatt meredeken emelkednek, és rövid távon további emelkedés benne van a pakliban. A forint gyengélkedése a kormány szerint a nemzetközi helyzetre, elsősorban a gázárak emelkedésére, valamint a nyugati orosz szankciókra vezethető vissza. Ebben kétségkívül van igazság, de az előző napok meredek esése már nem fogható erre: miközben a magyar eszközökből folyik el a pénz, nyugaton, de még a szűkebb régiónkban sem látunk emelkedő hozamkörnyezetet. Így tehát ez egyértelműen arra utal, hogy magyarspecifikus okai is vannak a szenvedő magyar eszközáraknak.
Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
Még az idei volatilis év mércéjével mérve is kiemelkedik a tegnap látott széleskörű eladási hullám, amit a piacokon láthattunk. A kétéves amerikai kincstárjegyek hozama nagyot emelkedett és a 2008-as válság ótanem látott szintre került, miközben valósággal szabadultak a befektetők a részvényektől és a kriptovalutáktól, de aranyba vagy olajba sem lehetett menekülni. Egyre inkább azt a forgatókönyvet árazzák a piaci szereplők, hogy 75 bázispontot fog emelni a kamaton a Fed a korábban várt 50 bázisponthoz képest, erre pedig már 1994 óta nem olt példa.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
