Egész Kelet-Közép-Európát sújtja a kivándorlás, a régió fiataljai a magasabb bérek reményében egyre nagyobb számban hagyják el otthonukat. Ez pedig egyre több országban okoz feszültségeket a munkaerőpiacon. A lengyelek és a horvátok most adócsökkentéssel próbálják otthon tartani a fiatalokat, a kísérlet tapasztalatait pedig Magyarországnak is érdemes lehet figyelni, hiszen minket is sújt a kivándorlás.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 24 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.
Egymásnak ellenmondó adatok jelentek meg a kivándorlásról az elmúlt hetekben: a KSH szerint hosszú idő után tavaly többen jöttek haza, mint ahányan elmentek, a célországok statisztikáiból viszont ez még nem látszik egyértelműen. A következő időszak nagy kérdése a Brexit sorsa lesz, ugyanis a kivándorlás megtorpanásáért szinte kizárólag az Egyesült Királyság volt felelős tavaly.
A 2017-es 98 ezerről tavaly 77 ezerre csökkent az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken közzétett hivatalos adataiból. Ha a Magyarországon születetteket vesszük alapul, akkor kisebb mértékű, de szintén érezhető a visszaesés.
Hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg - derül ki a KSH Statisztikai Tükör kiadványából, melyet hétfőn tettek közzé. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg. Ez némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.
Több mint 82 ezer magyar él életvitelszerűen Ausztriában, ez további növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az osztrák statisztikai hivatal előzetes adataiból. Vagyis a jelek szerint a nemrég megjelent német adat nem egyedi a növekedést illetően, a fokozatosan megjelenő adatokból egyre valószínűbb, hogy 2018-ban sem állt meg a magyar elvándorlás, legfeljebb lassult kicsit.
Tovább emelkedett a Németországban élő magyarok száma, így 2018 végén meghaladta a 210 ezer főt - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adataiból. Ha egy kicsit a részletekbe nézünk, akkor mindenki találhat magának muníciót az optimistától a pesszimistáig, hiszen évek óta nem volt ilyen alacsony a növekedés üteme, vagyis egyre kevesebb magyar megy el, közben viszont sosem született ennyi magyar gyermek az országban. Most grafikonokon mutatjuk be, mit lehet tudni a Németországban élő magyarokról.
Több mint ötezer fővel emelkedett 2018-ban a Németországban élő magyarok száma - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn megjelent adataiból. Így tavaly már több mint 212 ezer honfitársunk élt hivatalosan az országban.
Négy intézkedést javasolt az MNB új versenyképességi csomagja a külföldön élő magyarok hazavonzására, a jegybank szerint az itthoni bérfejlesztés mellett más lépésekre is szükség lenne. Közben a friss adatok egyelőre arra utalnak, hogy 2018-ban sem indult el a tömeges hazavándorlás, az európai országok többségében legjobb esetben is a magyarok számának stagnálásáról beszélhetünk, bár még sok ország nem frissítette a statisztikáját.
2018-ban sem csökkenhetett érdemben a Nyugat-Európában élő magyarok száma - derül ki az Eurostat friss adataiból. A legtöbb ország esetében még nem ismertek a friss számok, de Ausztriában például több mint háromezer fővel nőtt a magyar populáció, de Hollandiában is többen élnek, mint 2017 végén. Persze a pontos képet majd csak akkor ismerjük meg, ha közzéteszik a német és a brit adatokat is, így még korai lenne átfogó következtetéseket levonni.
Az orosz összlakosság körében mindössze 17 százalék azoknak az aránya, akik szívesen kivándorolnának, de 18-tól 24 éves korig terjedően ez az érték eléri a 41 százalékot - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
Az újraegyesítés óta nem látott magasságba, 83 millió főre emelkedett Németország népessége, amit legfőképp a bevándorlásnak köszönhet, a születések száma ugyanis évtizedek óta elmarad a halálozásokétól. Azonban ez sem állítja meg az elöregedést.
Ha a lendületes béremelkedési folyamat komplexebb és magasabb hozzáadott értékű tevékenységekkel párosul, akkor bőven lehet még béremelési potenciál a gazdaságban - mondta a Portfolio-nak adott interjújában G.Nagy Balázs, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. most kinevezett ügyvezetője. Szerinte kár arra törekedni vagy várni, hogy leálljon a kivándorlás Magyarországról, mert nem ebbe az irányba halad a közös európai piac elképzelése. "Önmagában Londonba se mennek maguktól a munkavállalók, hanem megtalálják a hirdetéseket, és úgy indulnak útnak. Megfelelő eredmények eléréséhez nekünk is legalább hasonló méretű erőfeszítéseket kellene tennünk, mint a nyugat-európai cégeknek a másik irányba" - vélekedett. Szerinte az a lényeg, hogy az európai vándorlásnak haszonélvezői legyünk. G.Nagy Balázs úgy véli, hogy Londonnal vagy Frankfurttal nem versenyezhetünk, a közepes méretű európai városokkal viszont igen.
A Portfolio becslései szerint 2017 végén már több mint 610 ezer magyar élhetett Nyugat-Európában, vagyis folytatódott a nettó kivándorlás. Ráadásul továbbra is elsősorban a fiatalokat érinti, ami demográfiailag kiemelten hátrányos Magyarország számára. Ennek ellenére látunk pozitív jeleket, hiszen egyre többen térnek vissza azok közül, akik korábban elmentek. A nagy kérdés az lesz, hogy ezek a pozitív jelek folytatódnak-e a következő években.
Két tanulmány is megjelent az utóbbi hetekben a magyarok kivándorlásával kapcsolatban, a Demográfiai Portré és a Társadalmi Riport szerzői ugyanazokkal az adatokkal dolgoztak, a végkövetkeztetésekben mégis vannak különbségek. Akkor most tényleg megállt, sőt visszafordult az elvándorlás? Eljött a fordulat és a következő években tömegesen áramolnak majd haza a korábban kivándorolt magyarok? Honnan a legnagyobb a visszavándorlás? A fenti kérdéseket igyekszünk most tisztába tenni.
Tavaly 854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből. Ezzel már a harmadik különböző szám lát napvilágot ugyanazzal a folyamattal kapcsolatban, így nem árt tisztázni, melyik adat megbízható.
A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban.
Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz.
A kétezres évek második évtizedére Magyarország egyértelműen kivándorló országgá vált, és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a folyamat megállt - olvasható a napokban megjelent Társadalmi Riport egyik tanulmányában. Az elvándorlás szinte minden régiós országot sújt, de vannak magyar sajátosságok, ezeket is igyekezett megvizsgálni Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója, a tanulmány szerzője.
Gyakorlatilag nincs változás az ideális vagy a tervezett gyerekszámban, a két gyermek feletti átlag ma is jellemzi a magyar társadalmat. A fiatalok szeretnének gyermeket, csak később - foglalta össze a legutóbbi demográfiai felmérések egyik fontos eredményét a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatójával három év után beszélgettünk újra, ezúttal is a friss Demográfiai Portré megjelenése kapcsán. Elárulta: az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy emelkedett a 19-20 év körüliek gyermekvállalása, ami egyben a legalacsonyabb végzettségűek termékenységi arányainak növekedéssel járt együtt. Az interjúból kiderül továbbá, hogy miért nem javul látványosan a magyar népesedési helyzet, milyen szerepe van a népesedéspolitikának, miért fontos a munka-család egyensúly, miért kedvezőtlen még mindig a hazai halálozási statisztika, és hogy kivándorló ország-e Magyarország.
Alapjaiban változtatja meg az AI a bankolást?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megint vizsgálják a nagy kártyatársaságokat.
Most már érdemes óvatosak lenni.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
