Hiába a magas emberveszteség, nehéz elképzelni, hogy tiltakozások törjenek ki Oroszországban, mivel az egy konszolidált autokrácia, ahol az elmúlt időszakban mindent elkövettek, hogy eltűnjenek azok a társadalmi szervezetek, melyek most megszervezhetnék a tiltakozást – egyebek mellett erről beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Migrációs adatok elemzése alapján az idei évben több mint 15 ezer milliomos hagyhatja el Oroszországot Putyin ukrajnai háborúja miatt – írja a The Guardian.
Béremelésekkel, külföldi toborzással és kamatmentes hitellel csábítaná haza a külföldre vándorolt magyarokat az MNB – derül ki a jegybank múlt héten ismertetett javaslatcsomagjából. A cél már régi, születtek kormányzati programok, azonban az utóbbi évek tendenciája azt bizonyította be, hogy a gazdasági kilátások változása sokkal erősebb lehet ezeknél. Az mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy megállt az elvándorlási hullám, most már tényleg a visszacsábításon lenne a sor.
Március közepéig becslések szerint legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot az Ukrajna elleni háborúra válaszul bevezetett nyugati szankciók okozta gazdasági helyzet, illetve a politikai szabadságjogok további korlátozása miatt. Előrejelzések szerint április végéig csak informatikusokból akár 170 ezer ember vándorolhat ki az országból. A mostani kivándorlási hullám valójában a több évtizede tartó agyelszívás legújabb felvonásának tekinthető. Egy tanulmány szerint tavaly őszig a 2000 óta tartó putyini korszakban ötmillió ember hagyta el az országot, akiknek döntő része magasan képzett volt.
A Hongkong feletti kínai uralom egyre szorosabbá válásának újabb mérföldköveként olyan parlamenti választást tartanak ma az egykori brit gyarmaton, ahol csak Pekinghez lojális jelöltek indulhatnak el. A városállam 1997-es Kínának való átadásakor a hongkongi autonómia 50 éven át történő biztosítását vállaló Pekinget szószegéssel vádolja most a brit kormány. London a helyzetet kezelendő ez év elejétől speciális vízumot ad az erősödő kínai kontroll elől menekülni kívánó hongkongiaknak, amire szeptember végéig már közel 90 ezren jelentkeztek. Eközben úgy tűnik, a világ egyik legfőbb pénzügyi és kereskedelmi központjának számító Hongkong vonzereje a demokrácia korlátozása ellenére nem csökkent a nyugati befektetők szemében.
Míg a koronavírus-járvány első és második hullámában egy időre szinte teljesen leállt a munkaerőáramlás az Európai Unióban, addig most más a helyzet. Vannak ugyan korlátozások, illetve elvárások a munkavállalókkal szemben, de oltottként könnyű külföldi munkát vállalni. Akik nincsenek beoltva, azok sokkal nagyobb nehézségekkel néznek szembe.
Nagy-Britannia hat hónapos sürgősségi vízumot kínál 800 külföldi hentesnek, hogy elkerülje a tömeges sertésvágást - írja a Reuters. A gazdák szerint a vágóhidakon és húsfeldolgozókban dolgozók kivándorlása után a sertéságazat a túlélésért harcol.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint a kérvényezési határidő június végi lejárta óta is több mint százezer - augusztus végéig több mint 6 millió - EU-állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért. A felülvizsgált csütörtöki adatsor szerint meghaladja a 155 ezret azoknak a magyaroknak a száma, akik a június 30-i határidőig benyújtották letelepedési kérvényüket a brit belügyi tárcához.
A kivándorlás intenzitása mára jelentős mértékben csillapodott, és számottevően kisebb mint 5 évvel ezelőtt, a visszavándorlást is figyelembe véve az egyenleg nulla körül van – állapította meg a British Telecom (BT) hazai szolgáltatóközpontja és a Medián felmérése. A szakemberek külföldön élő magyarokat kérdeztek többek között arról, mi kellene ahhoz, hogy hazatérjenek.
A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.
További majdnem tízezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt az első negyedévben az Egyesült Királyságban, így összesen már 140 ezren jelezték, hogy a Brexit után is maradnának az országban. Elvileg még június végéig van erre lehetőség, vagyis hamarosan kiderülhet, pontosan hány magyar él a szigetországban a statisztikák korábbi megbízhatatlansága után.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
A járványhelyzet ellenére 2020-ban is közel 4000 fővel emelkedett az Ausztriában élő magyar nemzetiségűek száma – derül ki az osztrák statisztikai hivatal friss adataiból. Így már több mint 91 ezer honfitársunknak van állandó lakcíme az országban, amivel Németország és az Egyesült Királyság után ez lehet a harmadik legnagyobb magyar populáció Nyugat-Európában.
A brit belügyminisztérium kedden emlékeztető közleményben hívta fel a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy éppen száz nap múlva jár le a tartós letelepedési kérelem benyújtására kijelölt határidő.
Jelentősen megugrott a Brexit utáni letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma a negyedik negyedévben – derül ki a brit belügyminisztérium csütörtökön megjelent adataiból. A regisztrációra van még fél év, vagyis szép lassan tisztán láthatunk azzal kapcsolatban, valóban hány magyar él a szigetországban.
Hosszú idő óta orvoshiány jellemzi a magyar egészségügyet. A világjárvány miatt ez az eddiginél is nagyobb nehézségeket okoz az ellátásban, ezért érdemes vizsgálni, hogy a hiány mennyire köthető az orvosok külföldre vándorlásához, nőtt-e, csökkent-e az elvándorló orvosok aránya.
Június és szeptember között megint több mint tízezer magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a közelgő Brexit előtt tartós letelepedési engedélyt biztosítson be magának. Ezzel összesen már több mint 110 ezren jelezték, hogy szeretnének maradni az országban, és az utolsó roham majd csak 2021 első felében jöhet. Viszont a szám így ismét meghaladja a hivatalos brit statisztikát a szigetországban élő magyarok számát illetően.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Júniusban újabb 2500 magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát – derül ki a brit belügyminisztérium adataiból. Az érintetteknek még van egy évük a regisztrációt végrehajtani, így a jelenlegi 104 ezres szám még biztosan emelkedni fog.
Szerinte félnünk kellene az amerikai kötvénypiacot látva.
A gond csak az, hogy nem szűntek meg azok a tényezők, amik miatt kirótták a szankciókat.
Egyelőre csak egy jelentést készítettek.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
