Minden amerikai elnökválasztás nagy súllyal bír, de 2024-ben szokatlanul fontos döntés vár az USA választópolgáraira. A választás eredménye kihatással lesz az amerikai külpolitikára, szociálpolitikára és magának a politikai rendszernek az integritására is. A választás egyik következménye sem lesz azonban olyan mélyreható vagy messzemenő, mint amit a voksolás a klímaváltozás elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítésekre gyakorol majd.
A hőség nemcsak az emberek fizikai, hanem mentális és lelki egészségére is negatív hatással van. Tudjuk, hogy a forróság a csecsemőket és az időseket veszélyezteti a leginkább, de ma már az is nyilvánvaló, hogy a tartós hőstressz az egészséges felnőttekre is kedvezőtlenül hat: csökken a koncentráció és ezzel a termelékenység, miközben emelkedik az agresszió szintje. Nő az öngyilkosságok kockázata, de még zavargások és terrortámadások is nagyobb arányban fordulnak elő, amikor tartósan nagy a meleg.
Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás okozta gazdasági károk hatszor nagyobbak, mint a korábbi becslések alapján gondolták: a globális hőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése a világ GDP-jének 12%-os csökkenéséhez vezet. A kutatás készítői arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad végére előrejelzett 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés olyan gazdasági veszteségeket okoz, amelyek egy állandó háború okozta kárhoz hasonlíthatók.
Idén tizedik alkalommal nyitja meg kapuit Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a budapesti Brain Bar. A szervezők a Portfolio-t arról tájékoztatták, hogy idén szeptemberben olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy létezik-e határa a mesterséges intelligencia fejlődésének? Tényleg az influencerek jelentik a kapitalizmus jövőjét? Hogyan lehet jól befektetni akár egy egészen kis összegű megtakarítást is? A diákok és pedagógusok számára ingyenes fesztiválnak szeptember 26-27-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
A híreket figyelve olyan érzésünk lehet, mintha a klímaváltozás élhetetlenné tenné a bolygót. Folyamatosan árvizekről, szárazságról, viharokról és erdőtüzekről szóló képsorokkal bombáznak minket. Nemcsak közeli szörnyű eseményekről számolnak be nekünk, hanem távoli katasztrófákról is, ha az azokról szóló képsorok elég ijesztőek. Ez a fajta katasztrófaáradat azonban rendkívül félrevezető, és megnehezíti a klímaváltozással kapcsolatos megfelelő politika kialakítását.
Vörös port szórtak az Egyesült Államok alkotmányát tartalmazó tárlóra klímaaktivisták szerdán Washingtonban a szövetségi levéltár kupolacsarnokában.
Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.
Konfliktus támadt a világ országai között a fosszilis tüzelőanyagok javasolt fokozatos kivonása miatt a dubaji COP28 csúcstalálkozón, ami veszélyeztetheti a globális felmelegedésről szóló tárgyalásokat. Az olajtermelő országok határozottan ellenzik a tervezetet, miközben még az olyan nagy felhasználók, mint Kína is készek engedni bizonyos területeken.
Négy év óta először lassult az erdőirtás Amazonas vidékén Brazíliában a brazil űrkutatási hivatal (Inpe) adatai szerint.
A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet. A média által gerjesztett félelem demoralizál bennünket – különösen, ha fiatalok vagyunk –, és szörnyű politikai döntéseket vált ki azáltal, hogy blokkolja a dolgok jobbá tételére vonatkozó képességünket.
Lecseréli a környezetvédelmi tárca élére javasolt jelöltjét, és az eredetileg tervezett Rudolf Huliak helyett Tomás Tarabát jelöli a posztra a kormányalakítással megbízott szlovák hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - jelentették be a párt képviselői pozsonyi sajtótájékoztatójukon kedden. Zuzana Caputová, szlovák államfő ezt követően bejelentette: szerdán kinevezi az új kormányt.
Zuzana Čaputová szlovák államfő elutasította Rudolf Huliak környezetvédelmi miniszterré való kinevezését Robert Fico új kormányában, a politikus ugyanis tagadja a klímaváltozás negatív hatásait – írja az EuroNews.
Elgondolkodtatott Bjorn Lomborg és Jordan B. Peterson „Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat” című írása.
Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója a 24.hu-nak adott nagyinterjút az AMOC tengeráramlat leállásáról, a már szemünk előtt zajló és felgyorsuló klímakatasztrófáról, az emberi civilizáció összeomlásáról. Molnár szerint geomérnöki eszközökkel egy ideig lehet javítani a helyzeten, de jobb, ha felkészülünk: az életünk drasztikusan meg fog változni a közeljövőben, a megelőzésre fordított energia már kárba vész. Korábbi kutatások a 22. századra valószínűsítették, azonban egy új számítás eredménye szerint pár évtizeden belül leállhat az AMOC, amelynek a mérsékelt égövi klímát köszönhetjük. Ha a leállás bekövetkezik, gyakorlatilag két évszakunk lesz, és míg nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, addig télen 30 fok alatti fagy is lehet Európában, ezért a folyók kiszáradására mellett modern ember által még nem látott pusztító árvizek jönnek majd. Molnár több gondolatot is megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogyan kell felkészülnünk Magyarországon a mezőgazdaság jelenlegi formájának megszűnésére, illetve a folyók szélsőségessé válására.
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás.
Visszafordíthatatlanok lehetnek a klímaváltozás a Nagy-korallzátonyra gyakorolt hatásai az elkövetkező évtizedekben – derült ki egy, az ausztrál kormány által kiadott jelentésből csütörtökön.
A népességcsökkenés ellen harcolnának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bírálta a Biden-adminisztrációt is.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
