Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.
Konfliktus támadt a világ országai között a fosszilis tüzelőanyagok javasolt fokozatos kivonása miatt a dubaji COP28 csúcstalálkozón, ami veszélyeztetheti a globális felmelegedésről szóló tárgyalásokat. Az olajtermelő országok határozottan ellenzik a tervezetet, miközben még az olyan nagy felhasználók, mint Kína is készek engedni bizonyos területeken.
Négy év óta először lassult az erdőirtás Amazonas vidékén Brazíliában a brazil űrkutatási hivatal (Inpe) adatai szerint.
A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet. A média által gerjesztett félelem demoralizál bennünket – különösen, ha fiatalok vagyunk –, és szörnyű politikai döntéseket vált ki azáltal, hogy blokkolja a dolgok jobbá tételére vonatkozó képességünket.
Lecseréli a környezetvédelmi tárca élére javasolt jelöltjét, és az eredetileg tervezett Rudolf Huliak helyett Tomás Tarabát jelöli a posztra a kormányalakítással megbízott szlovák hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - jelentették be a párt képviselői pozsonyi sajtótájékoztatójukon kedden. Zuzana Caputová, szlovák államfő ezt követően bejelentette: szerdán kinevezi az új kormányt.
Zuzana Čaputová szlovák államfő elutasította Rudolf Huliak környezetvédelmi miniszterré való kinevezését Robert Fico új kormányában, a politikus ugyanis tagadja a klímaváltozás negatív hatásait – írja az EuroNews.
Elgondolkodtatott Bjorn Lomborg és Jordan B. Peterson „Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat” című írása.
Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója a 24.hu-nak adott nagyinterjút az AMOC tengeráramlat leállásáról, a már szemünk előtt zajló és felgyorsuló klímakatasztrófáról, az emberi civilizáció összeomlásáról. Molnár szerint geomérnöki eszközökkel egy ideig lehet javítani a helyzeten, de jobb, ha felkészülünk: az életünk drasztikusan meg fog változni a közeljövőben, a megelőzésre fordított energia már kárba vész. Korábbi kutatások a 22. századra valószínűsítették, azonban egy új számítás eredménye szerint pár évtizeden belül leállhat az AMOC, amelynek a mérsékelt égövi klímát köszönhetjük. Ha a leállás bekövetkezik, gyakorlatilag két évszakunk lesz, és míg nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, addig télen 30 fok alatti fagy is lehet Európában, ezért a folyók kiszáradására mellett modern ember által még nem látott pusztító árvizek jönnek majd. Molnár több gondolatot is megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogyan kell felkészülnünk Magyarországon a mezőgazdaság jelenlegi formájának megszűnésére, illetve a folyók szélsőségessé válására.
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás.
Visszafordíthatatlanok lehetnek a klímaváltozás a Nagy-korallzátonyra gyakorolt hatásai az elkövetkező évtizedekben – derült ki egy, az ausztrál kormány által kiadott jelentésből csütörtökön.
Új kutatások szerint 61 000 ember is meghalhatott a tavaly nyári, rekordot döntő európai hőhullámokban, ami azt jelzi, hogy az országok hőség elleni felkészülési stratégiái nem elégségesek.
Hármas kihívás előtt áll az emberiség, egyszerre kell harcolnia a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A globális felmelegedés és az épített környezet bővülése várhatóan fokozza a városok hősziget hatását (angolul urban heat island - UHI) és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat - írja honlapján az Európai Bizottság egy friss tanulmány alapján. A tanulmányból kiderült: az UHI-hatásnak tulajdonítható halálesetek Magyarországon is jelentősek.
A Himalája és a Hindukus térségében a jég olvadása a 2010-es években a 2000-es évekhez képest 65%-kal felgyorsult, az esemény pedig hosszútávon a gleccserek megfogyatkozásához és eltűnéséhez vezethet - írta meg a Reuters a Nemzetközi Integrált Hegyvidékfejlesztési Központ (ICIMOD) jelentése alapján, amely kiemelte, hogy az évszázad végére a gleccserek térfogatának akár 75%-os csökkenése is bekövetkezhet. A gyors olvadás jelentős árvízkockázatot és vízhiányt jelenthet a hegyvidéki területen élő 240 millió ember számára.
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk. Fontos megjegyezni, hogy a természeti kockázatok listája folyamatosan bővül, ebben a cikkben azonban a régóta ismert kihívásokkal, az azokkal összefüggő ijesztő várakozásokkal foglalkozunk.
Sohasem volt még olyan magas az óceánok májusi, felszíni vízhőmérséklete mint 2023-ban - közölte szerdán az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus. A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S) 19,7 Celsius-fokos vízfelszíni átlaghőmérsékletet mért májusban, ami 0,26 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 között mért átlagértéket.
Újra beengedik az újságírókat.
Nagy Márton ismertette a döntést szerda délután.
Hasznos, gyakorlati, érhető.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
