Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint az ukrán gazdaságnak több mint 280 milliárd dollár kárt okozott a 2014-től 2020 végéig eltelt időszakban az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet.
Az utóbbi hetek eseményei Ukrajnában újra a figyelem középpontjába emelték a világ legerősebb katonai szövetségét, a NATO-t. A rendszerváltás után, egészen az ukrán válságig a szervezet számtalan alkalommal volt bírálat tárgya több oldalról, miszerint képtelen ellátni funkcióját. Sokan azt is kétségbe vonták, hogy a katonai szövetségnek maradt egyáltalán bármilyen funkciója. Az ukrajnai válság fokozódása azonban a NATO jelentőségét is automatikusan megemelte. Ennek ellenére igen szembeötlőek azok a különbségek, amelyek az angolszász országok és kontinentális európai szövetségeseik között fennállnak az orosz-urkán válsághoz való hozzáállást illetően.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre - közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken a Facebookon.
Az egyik vezető uniós diplomata azzal vádolja Oroszországot, hogy nem veszi komolyan az EU-t, ez pedig idővel visszafelé fog elsülni – írja a CNBC.
Kelet-Ukrajnában hetek óta fokozódik a helyzet. A nyugati országok, valamint a NATO attól tart, hogy Oroszország a jövő év során támadást indíthat szomszédja ellen. Bár Vlagyimir Putyin eddig tagadta, hogy Moszkva katonai agressziót fontolgatna, erősen hangsúlyozta, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága egy „vörös vonal” lenne Oroszország számára. A kijelentés nem véletlen, hiszen Oroszország és a NATO bonyolult kapcsolata nagy múltra tekint vissza, amely legfőképpen a gyanakvás és a rivalizálás határozott meg, de meglepően konstruktív együttműködésre is volt példa.
Az EU újabb, Oroszország elleni szankciók lehetőségét mérlegeli az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal karöltve, amelyeket Ukrajna esetleges megtámadása esetén léptetnének érvénybe – írja a Reuters.
Lukasenka már csak Moszkva hivatalos meghívására vár, elismerné a Krím-félszigetet Oroszország részeként. Fehéroroszország vezetője azt is kijelentette, hogy országa készen áll az orosz nukleáris fegyverek befogadására, ezért felajánlaná Putyinnak a visszatelepítést.
A NATO főtitkára szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie egy Ukrajna elleni esetleges új katonai akció esetén, amelynek gazdasági és politikai következményei is lehetnek – írja a Politico.
Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére - állította Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című kiadványnak adott interjújában, amelyből vasárnap ukrán hírportálok idéztek.
Van egy régió Európán belül, amely nem sokszor kerül a figyelem középpontjába, azonban stratégiai jelentőségét nehéz lenne elvitatni. A Baltikum ugyanis egy olyan térség, amely kiemelt jelentőséggel bír mind a NATO, mind pedig Oroszország számára, ráadásul a balti államok az utóbbi években egyre inkább hangot adtak aggodalmuknak az orosz fenyegetés miatt. De mégis miként képes Oroszország a mai napig ilyen szintű hatást kiváltani a térség országaiból, amelyek már évtizedes viszonylatban tagjai a NATO-nak?
Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.
A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.
Friss műholdképek szerint az orosz hadsereg a korábban közöltnél jóval több harci repülőgépet és más katonai eszközt telepített az ukrán határ közelébe - jelentette kedden a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap.
Korlátozta április 20-24. között a repülést Oroszország a Krím és a Fekete-tenger egy része fölött - derült ki a nemzetközi légügyi értesítési rendszeren (NOTAM) kedden megjelent értesítésből.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Lassan hetedik éve vannak érvényben az Oroszország ellen hozott szankciók, amelyeket még a Krím-félsziget elfoglalása miatt vetettek ki a nyugati országok. A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország ennek hatására az elmúlt években kiépített ugyan egy viszonylag önellátó, nemzeti gazdaságot, ennek szerkezete azonban igen sérülékeny. Sokan úgy vélik, hogy most ismét kiújulhat a konfliktus Kelet-Ukrajnában, ez azonban valószínűleg az orosz félnek sem áll érdekében a szűk nemzetközi mozgástér és más gazdasági megfontolások miatt.
Újabb fél évvel meghosszabbította az Európai Unió csütörtökön az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit.
Nagy kihívás előtt az ország.
Napról-napra, egyre több találatot szenved Belbek.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
Újabb vizsgálatot indított az EU a Facebook anyacége ellen.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
