Az ukrán erők szükség esetén továbbra is csapást mérnek az oroszok által megszállt Krím félszigetre és a Krími hídra is azzal a céllal, hogy megzavarják az ellenséges logisztikát - jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai televíziónak.
Bár már a nyári offenzíva kezdetén is voltak próbálkozások Ukrajna részéről, hogy előrehaladást érjen el Bahmut térségében, az erőfeszítések az elmúlt hetekben felerősödtek, miközben a déli területeken alábbhagyott az orosz állások elleni szárazföldi támadások intenzitása. Kijev most jelenleg három területen próbálja meg áttörni az orosz védvonalakat, ebből az egyik cél pedig úgy tűnik, a pár hónappal ezelőtt elvesztett Bahmut bekerítése és visszafoglalása. Itt van 5 lehetséges magyarázat arra, miért váltott hirtelen irányt az ukrán haderő.
Tűz ütött ki egy Krím-félszigeten lévő orosz katonai bázison, emiatt négy település lakóit kell ideiglenesen evakuálni. A tüzet vélhetően egy éjszakai ukrán légitámadás okozta. A lángoló, robbanások által sújtott katonai létesítményről már több felvétel is érkezett.
Ukrán tisztségviselők egyöntetű beszámolói szerint Oroszország nagy létszámú erőt gyűjtött össze Ukrajna északkeleti Kupjanszk szektorában és az elmúlt napok során offenzívába kezdett a térségben. Ukrajna kész orosz biztonsági garanciák nélkül is meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonaegyezmény hatályát, és ezt jelezni fogja a közvetítőként eljáró ENSZ-nek és Törökországnak is - jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Oroszország légitámadást indított Ukrajna területei ellen az éjjel. A támadások főleg az ország déli részét érték. Cikkünk folyamatosan frissül.
A háború kirobbanása óta már másodjára éri komoly támadás a Krími hidat. Az előző akcióhoz hasonlóan a javítási munkálatok most is vélhetően hosszú időt fognak igénybe venni. Eddig nem volt ismeretes, hogy pontosan milyen eszközzel támadták a hidat, most azonban a Remus 600 típusú drón került a nemzetközi figyelem középpontjába.
A főként krími tatárokból álló Atesh gerillacsoport már régóta orosz vonalak mögött tevékenykedik, a mozgalom vezetői most azt mondják, készen állnak a harcra Oroszország ellen, ha kapnak hozzá fegyvereket – számolt be róla a The Guardian.
Kirilo Budanov, Ukrajna 37 éves hírszerzési főnöke, miközben az Oroszországgal vívott háború idején országa kémtevékenységét irányítja, szokatlanul nagy nyilvánosságot kap: nyíltan beszél a háborús hírszerzésről, és azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli forrásai is vannak.
Joe Biden amerikai elnök akár öt perc alatt lezárhatná a háborút, ha belekényszerítené Ukrajnát abba, hogy mondjon le a területeiről, de ez az ország számára elfogadhatatlan kimenetel lenne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ugyanakkor nem cáfolta azokat az értesüléseket, melyek szerint Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni a konfliktus lezárásáról, ha elérik a Krím határát az ukrán katonák.
Vasárnap délelőtt több hír is érkezett arról, hogy munkához látott az orosz légvédelem az Azovi-tenger több kulcsfontosságú pontján, így a kercsi hídnál, valamint Rosztov-na-Donu városa fölött. A kercsi támadásról videók is készültek.
Felvételek érkeztek arról, hogy egy orosz páncélost dróncsapás ér a Dnyeper-folyó bal partján. A terület védelme kulcsfontosságú az oroszoknak, innen ugyanis hamar elérhető a Krím is.
Csütörtök hajnalban támadás ért egy kis hidat az ukrajnai Herszon megye oroszok által megszállt, déli részén fekvő Csongar település mellett. A híd – bár nem tűnik nagynak – stratégiai fontosságú az oroszok számára. Ezen megy keresztül a Herszon és a Krím közötti logisztikai összeköttetés jelentős része. Az objektum fontos szerepet játszik a Krím és Ukrajna szárazföldi területeinek összeköttetésében, így a déli, megszállt ukrán területek orosz védekezési műveleteiben is elengedhetetlen szerepe van.
Amikor június elején megindult a már régen beharangozott ukrán offenzíva, sokan arra vártak, hogy a tavalyi harkivi és herszoni eseményekhez hasonlóak fognak bekövetkezni: órák alatt összeomló orosz védelmi vonalak, fejvesztve menekülő katonák. Ehhez képest a támadás első napjaiban az ukránok gyakran szó szerint fejjel rohantak a falnak, azaz az orosz aknamezőknek és tüzérségnek. Hol ment félre az ukrán ellentámadás, és összeszedheti-e még magát Kijev? Nézzük.
Vlagyimir Szaldónak, Herszon megye Oroszország által kinevezett kormányzójának ma valószínűleg nincs jó napja, mivel az ukránok éppen ma reggel ütöttek méretes lyukat a Herszont a Krím-félszigettel összekötő Csonhari hídon. A kormányzó azonnal fenyegetőzésbe kezdett, és rögtön megjelölt egy olyan célpontot, melyet bosszúból "hamarosan meg fognak semmisíteni", függetlenül attól, hogy nem is Ukrajnában található - Írja a Digi24.
Ben Hodges, az amerikai haderő volt parancsnoka szerint az ukránok kibővített európai támogatásokkal a nyár végére áttörhetik az orosz védelmi állásokat, és eljuthatnak a Krím határáig. Ehhez azonban ultramodern rakétarendszerekre lenne szükség. Szerinte érthetetlen Washington lassúsága – írja a Newsweek.
Kijev ismételten bevetette a brit Storm Shadow rakétát, és egy kiemelkedően fontos utánpótlási útvonalat céloztak meg vele. A Krímre vezető hidat le kellett zárni.
A Navalnews haditengerészeti szakportál értesülései szerint Oroszország megnövelte a Szevasztopol környékén őrjáratozó, különlegesen kiképzett delfinek számát annak érdekében, hogy az Ukrán különleges erők szabotázsakcióinak lehetőségét a minimumra csökkentse.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma vasárnap is elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal a Nova Kahovka-i gátszakadás humanitárius következményeivel foglalkoztak.
Lezuhant a Krímben egy iráni gyártmányú Mohadzser-6-os többcélú katonai drón. Meg nem erősített források szerint az orosz légvédelem kényszerítette földre az orosz haderő UAV-jét.
A reggeli órákban érkezett a sokkoló, de a gyakorlatban nem túl meglepő hír, mely szerint robbanások sorozatát követően átszakadt a Dnyeper folyót szabályozó gát Nova Kahovka városánál. De kinek állt érdekében az építmény elpusztítása, és milyen következményekkel járhat a robbanás? Nézzük.
Elkészült a magyar kormány új, javított videója, amiben az orosz-ukrán háború mielőbbi békés rendezésére szólít fel. Ukrajna korábban a felháborodását fejezte ki a videó első változata miatt, mivel annak első – és nagyközönség számára továbbra is publikus verziójában – a Krím-félszigetet nem Ukrajna részeként ábrázolták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
