Karácsony Gergely szerint Magyarország összes települését hátrányosan érinti a helyi iparűzési adók egy részének átcsoportosítása a központi költségvetésbe, az intézkedés legnagyobb vesztese pedig Budapest.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. A műsor első részében arról volt szó, hogy Varga Mihály Pénzügyminiszter benyújtotta a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Kiderült például, hogy min módosított a kormány miután Donald Trump győzött az amerikai választásokon. A műsorban szó volt arról is, hogy nem okoz-e gondot, hogy a költségvetést 400 forint alatti euró-forintárfolyammal tervezték. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A műsor második részében a ma kezdődő klímacsúcsról volt szó. Hogy milyen elvárásokat és reményeket táplálhatunk az Azerbajdzsánban zajló eseménnyel kapcsolatban, arról Ürge-Vorsatz Diánát a CEU professzorát, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük.
Júliusban hirdették ki a Károli Gáspár Egyetem új épületegyüttesére kiírt nyílt tervpályázat győztesét, mostanra pedig az is kiderült, mennyiből valósulhat meg a komplexum. A ferencvárosi campusnak önmagában a tervezése is közel 4 milliárd forintba fog kerülni - írja a HVG.
Októberben 407 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami a második legmagasabb 10. havi deficit az elmúlt évtizedekből. Az utolsó két hónapban még így is gigantikus deficitet engedhet meg magának a kormány, pénzforgalmi szemléletben.
A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.
A japán parlament megerősítette Isiba Sigeru miniszterelnöki pozícióját, annak ellenére, hogy pártja elvesztette többségét az októberi előrehozott választásokon. A kormányfő most kisebbségi kormányt vezet, miközben számos bel- és külpolitikai kihívással kell szembenéznie - írja a Reuters.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Piotr Serafin, az Európai Unió költségvetéséért és csalásellenes ügyekért felelős lengyel biztosjelöltje a hosszú távú költségvetés növelését szorgalmazza, amely szerinte az EU GDP-jének jelenlegi 1%-ánál nagyobbnak kellene lennie. Serafin az uniós szintű új adók kidolgozását sürgette, és 2025 elejéig vár előrelépést ezen a téren.
A héten számos fontos nemzetközi és hazai makrogazdasági adat érkezik, amelyeknek érdemi hatása lehet a piacok viselkedésére és a befektetők gondolkodására. Ezek közül a magyar és az amerikai infláció a legfontosabb, de még akár a kínai gazdaságról is derülhetnek ki érdekességek.
A legfrissebb szakértői tanulmány szerint több tízmilliárd font exportveszteséget okozhatnak a brit gazdaságnak az amerikai elnökválasztás győztese, Donald Trump által kilátásba helyezett vámok.
Orbán Viktor szerint a magyar diplomácia 100 éve nem volt olyan erős és befolyásos mint most, utalva a napokban Budapesten tartott EU-csúcsra. A TV2 Tények műsorában adott interjúban a miniszterelnök arra is kitért, hogy a világ hétmérföldes lépést tett a béke felé azzal, hogy Donald Trumpot választották meg az amerikaiak. Orbán szerint nagy magyar-amerikai megállapodások jöhetnek hamarosan.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett helyzetértékelésében kiemeli: a republikánusok által aratott választási győzelmek azt valószínűsítik, hogy a szövetségi adósságlimit emeléséről szóló, januárban esedékes kongresszusi vitát sikerül jelentősebb ellenállás nélkül rendezni.
Néhány órával azután, hogy egyértelművé vált Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is földcsuszamlásszerű változások indultak el: a hármas kormánykoalíció legkisebb pártja kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, ami szinte biztos út az előrehozott választásokig. Bár a kancellár ragaszkodik egy január közepi bizalmi szavazáshoz, ami márciusi választásokat vetít előre, a legnagyobb ellenzéki erő kancellárjelöltje, Friedrich Merz mihamarabbi választásokat követel. Eközben a kisebbségbe szorult Scholznak el kellene fogadtatnia a költségvetést a Bundestaggal, amihez Merz támogatását kéri, aki viszont ennek feltételéül a választás lehetséges legkorábbi megtartását szabta feltételül. Egyelőre patthelyzet alakult ki tehát Németországban, miközben Trump győzelmével Európának arra kell készülnie, hogy az Egyesült Államok érdeklődése jelentősen csökkenni fog az öreg kontinens és a keleti végein dúló háború iránt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt elemeztük, hogy milyen pályát írhat le a magyar gazdaság a harmadik negyedéves, igen gyenge GDP-adat tükrében és mik azok a növekedést lassító ballasztok, amelyeket hazánk magával cipel. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A második blokkban a 2025-ös költségvetésről volt szó, ugyanis a Költségvetési Tanács már rögtön az amerikai elnökválasztás lezárultát követően közzétette elemzését a jövő évi tervezetről. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
A cseh parlament alsóháza pénteken jóváhagyta a kormány nyugdíjreform-tervezetét, amely fokozatosan 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A reform célja, hogy enyhítse az öregedő társadalom által okozott növekvő pénzügyi terheket az államháztartáson – írja a Reuters.
A Bank of England vezető közgazdásza szerint a jegybanknak óvatosan kell kezelnie a költségvetés inflációs hatásait, miközben a hosszú távú árnyomásra is figyelnie kell. A központi bank előrejelzése alapján a költségvetés mérsékelt inflációnövelő hatással bír, ami várhatóan nem befolyásolja jelentősen a monetáris politika irányát.
Az Egyesült Államok politikai változásai komoly kihívások elé állíthatják az ír gazdaságot. Az ország alacsony adózású üzleti modellje, amely jelentős mértékben támaszkodik az amerikai multinacionális vállalatokra, veszélybe kerülhet Trump gazdaságpolitikai ígéretei miatt. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat Írország államháztartására nézve.
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója arra számít, hogy Németország véget vet a költségvetési költekezést gátló adósságfék szabálynak annak érdekében, hogy a hadikiadásokat növelni tudják.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott, jövő évi költségvetést megalapozó javaslatában a nyugellátások szabályozásában több változtatást is bevezetne: a nyugdíjkorrekció időpontja is változna, valamint a nem öregségi ellátások megállapításánál és a külföldön élők kifizetésének szabályozásában is átalakítás jön.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem fogják jó néven venni ezt a kijelentést.
Nem fektetenek be ezekbe a vállalatokba.
A szokásos forgatókönyvet látjuk a vámháborúban.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
