költségvetés

Még az árstop sem rántotta le az inflációt - Szép lassan kezdhetünk aggódni?

Még az árstop sem rántotta le az inflációt - Szép lassan kezdhetünk aggódni?

Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.

Egészen drámai infláció lenne Magyarországon: már a vágtató pénzromlás ellen kell harcolnunk

Egészen drámai infláció lenne Magyarországon: már a vágtató pénzromlás ellen kell harcolnunk

A globális tényezők mellett az erőteljes hazai költségvetési élénkítés, a legkisebb bérek hatalmas mértékű emelése és a lassú monetáris szigorítás miatt Magyarországon lenne az egyik legmagasabb az infláció, ha a kormányzat nem hozott volna olyan direkt árintézkedéseket, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa. A rezsiköltségek befagyasztásától, az üzemanyagár-stoptól, illetve az élelmiszerár-stoptól azt várja a kabinet, hogy ezek 2-3%-ponttal is fékezik az inflációt. Vagyis a gazdaság alapfolyamatai a mostani, 7,9%-os áremelkedés helyett 10% feletti inflációt indukálnának, ami veszélyes terepet jelent: a kúszó inflációt felváltaná a vágtató pénzromlás.

Hiánytervet csökkentettek a csehek

Hiánytervet csökkentettek a csehek

Mintegy 280 milliárd koronás hiánnyal jóváhagyta szerdán a 2022-es költségvetés tervét a cseh kormány - közölte Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. Petr Fiala ötpárti kormányának elődje, az Andrej Babis vezette kétpárti kormány még 376,6 milliárd koronás hiánnyal tervezte az idei költségvetést.

Költégvetési támogatást ad a kormány a saját többségi tulajdonában lévő debreceni reptérnek

Költégvetési támogatást ad a kormány a saját többségi tulajdonában lévő debreceni reptérnek

A részben kormányzati tulajdonba került debreceni reptért működtető cég közel 700 millió forintos állami támogatásáról jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, emellett a költségvetésből Debrecen Önkormányzata további 2,3 milliárd forintot kap a kormánytól "a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében".

Ők nagyon fontosak a magyar kormánynak

Ők nagyon fontosak a magyar kormánynak

Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.

A következő megálló: adósságválság?

A következő megálló: adósságválság?

Az elmúlt időszakban újra népszerű témává vált az államadósság. Nem csoda, hiszen maga a gazdaságpolitika is rendkívül sokat foglalkozott ezzel a témával a tavalyi év végén. A híreket felületesen követők pedig már adósságválságot vízionálhatnak. De vajon igazuk van? Spoiler: attól azért nagyon messze vagyunk.

Csaba László: rendbe kell rakni a magyar költségvetést

Csaba László: rendbe kell rakni a magyar költségvetést

A költségvetési tartalékok feléléséről, a kiigazítások szükségességéről beszélt interjújában Csaba László. A közgazdász professzor szerint sokat javíthat a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, ha rendezzük kapcsolatainkat az európai közösséggel.

Elszálló áramárak: hatalmas költségvetési terhekkel fékezik EU-szerte a begyűrűzést, fokozódik az eladósodás

Elszálló áramárak: hatalmas költségvetési terhekkel fékezik EU-szerte a begyűrűzést, fokozódik az eladósodás

Európa-szerte számos megoldással igyekeznek tompítani az államok az elszálló áramárak lakossági, illetve vállalati begyűrűzését, de ez rátesz még egy jó nagy lapáttal a koronavírus-járvány miatti eladósodottságukra, ráadásul nem is csak átmeneti áramár ugrás van szó, így tartós költségvetési terhekről beszélhetünk.

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.

Portugália választ: a tét az EU-s források lehívása

Portugália választ: a tét az EU-s források lehívása

Várhatóan a portugál politikai életet uraló két nagy párt egyike sem szerez annyi szavazatot a mai parlamenti választáson, amivel önállóan többségi kormányt tudna alakítani a törvényhozásban. Akár folytatódhat az eddigi – 2015 óta fennálló – modell, amely szerint a szocialisták kisebbségi kormányát kívülről támogatják kisebb baloldali pártok. Az ellenzéki jobbközép szociáldemokraták (PDS) győzelme esetén pedig egy stabil kormánynak a populista, szélsőjobboldali Chega párt támogatására is szüksége lehet, aminek lehetőségét azonban a PSD vezetése a kampány során kizárta. De még az is előfordulhat, hogy a két nagy párt állapodik meg valamilyen formában a működőképes kormányzat biztosításáról, ugyanis enélkül megakadhat az uniós helyreállítási alapból az ország számára elkülönített 16,6 milliárd eurónyi forrás felhasználása.

Franciaország fegyvereket és katonákat küldhet Romániába

Franciaország fegyvereket és katonákat küldhet Romániába

Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez - hangoztatta Florence Parly francia védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Vasile Dincuval.

Lengyelországban jön az

Lengyelországban jön az "inflációs pajzs"

Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében február 1-jétől július végéig csökkentik egyebek között az üzemanyagok, az élelmiszerek és a földgáz áfáját - közölte szerda éjjel az államfői hivatal. A közleményben felidézik: az új előírások az "inflációellenes pajzsnak" nevezett intézkedéscsomag részét képezik.

Kiszámoltuk: több százmilliárd forintba kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek, sok múlik Putyin ukrajnai lépésén is

Kiszámoltuk: több százmilliárd forintba kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek, sok múlik Putyin ukrajnai lépésén is

A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.