Mintegy 280 milliárd koronás hiánnyal jóváhagyta szerdán a 2022-es költségvetés tervét a cseh kormány - közölte Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón. Petr Fiala ötpárti kormányának elődje, az Andrej Babis vezette kétpárti kormány még 376,6 milliárd koronás hiánnyal tervezte az idei költségvetést.
A részben kormányzati tulajdonba került debreceni reptért működtető cég közel 700 millió forintos állami támogatásáról jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, emellett a költségvetésből Debrecen Önkormányzata további 2,3 milliárd forintot kap a kormánytól "a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében".
Januárban 151,3 milliárd forintos többletet hozott össze a költségvetés, a nagy kiköltekezés viszont csak ezután jön el.
Két területen szállhat el a hiány, az egyik a beruházások köre, a másik az európai uniós projektek megelőlegezése - mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.
Az elmúlt időszakban újra népszerű témává vált az államadósság. Nem csoda, hiszen maga a gazdaságpolitika is rendkívül sokat foglalkozott ezzel a témával a tavalyi év végén. A híreket felületesen követők pedig már adósságválságot vízionálhatnak. De vajon igazuk van? Spoiler: attól azért nagyon messze vagyunk.
A költségvetési tartalékok feléléséről, a kiigazítások szükségességéről beszélt interjújában Csaba László. A közgazdász professzor szerint sokat javíthat a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, ha rendezzük kapcsolatainkat az európai közösséggel.
Európa-szerte számos megoldással igyekeznek tompítani az államok az elszálló áramárak lakossági, illetve vállalati begyűrűzését, de ez rátesz még egy jó nagy lapáttal a koronavírus-járvány miatti eladósodottságukra, ráadásul nem is csak átmeneti áramár ugrás van szó, így tartós költségvetési terhekről beszélhetünk.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.
Várhatóan a portugál politikai életet uraló két nagy párt egyike sem szerez annyi szavazatot a mai parlamenti választáson, amivel önállóan többségi kormányt tudna alakítani a törvényhozásban. Akár folytatódhat az eddigi – 2015 óta fennálló – modell, amely szerint a szocialisták kisebbségi kormányát kívülről támogatják kisebb baloldali pártok. Az ellenzéki jobbközép szociáldemokraták (PDS) győzelme esetén pedig egy stabil kormánynak a populista, szélsőjobboldali Chega párt támogatására is szüksége lehet, aminek lehetőségét azonban a PSD vezetése a kampány során kizárta. De még az is előfordulhat, hogy a két nagy párt állapodik meg valamilyen formában a működőképes kormányzat biztosításáról, ugyanis enélkül megakadhat az uniós helyreállítási alapból az ország számára elkülönített 16,6 milliárd eurónyi forrás felhasználása.
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez - hangoztatta Florence Parly francia védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Vasile Dincuval.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében február 1-jétől július végéig csökkentik egyebek között az üzemanyagok, az élelmiszerek és a földgáz áfáját - közölte szerda éjjel az államfői hivatal. A közleményben felidézik: az új előírások az "inflációellenes pajzsnak" nevezett intézkedéscsomag részét képezik.
A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.
Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.
Habár a magyarországi kamatemelési ciklus még javában tart, és az MNB a kormánnyal karöltve igyekszik letörni az évtizedes árrobbanást, Matolcsy György jegybankelnök cikkében arról ír, hogy az árnyomás letörése után visszatérhet a laza monetáris politika, ha a kormány rendbe hozza a költségvetést.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Hétfőn lezajlott az eurózóna pénzügyminisztereinek első egyeztetése az EU-s fiskális szabályok megváltoztatásáról, amely nagy hatással lesz az EU gazdasági növekedésére a következő években. Az elmúlt napokban a korábbi merev álláspontok sokat közeledtek egymáshoz.
Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn.
Decemberben ismét jelentősen csökkent a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya, mely így 1700 milliárd forinton zárta az évet – derül ki az MNB friss statisztikájából. Az év utolsó hónapjaiban látott pénzszórás eredményeként másfél éve nem volt ilyen kevés a kormányzat likvid tartaléka.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
