Az idei évben minden boltbajáró vásárlónak feltűnt, hogy az élelmiszertermelésben valami nagyon megváltozott a korábbiakhoz képest. A jelenség hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. A jövő nagyon komoly kihívásokat tartogat, amelyben csak a jól alkalmazkodó ágazati szereplők lehetnek sikeresek.
Kedden kerültek fel Twitterre a felvétel arról, hogy az orosz hadsereg egyik páncélosára improvizált kiegészítő páncélzatot szereltek. A különböző mezőgazdasági járműveken illetve targoncákon használt ellensúlyok azonban erősen megkérdőjelezhető védelmi hatékonysággal rendelkeznek háborús környezetben.
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
Kínában nagyarányú vidékfejlesztési program zajlik az ország élelmiszer-önellátásának a biztosítása érdekében a mezőgazdasági technológia fejlesztése és a vidéki életminőség javítása révén, az ökológiai egyensúly és a vidéki táj szépségének a megőrzésével párhuzamosan.
A klímaváltozás, a fogyasztók és a termelők elvárásai, valamint az egyre szigorúbb szabályozói feltételrendszer miatt a kutatás-fejlesztés egyik fő iránya lett a mezőgazdaság fenntarthatósága. Az inputanyag-gyártó cégek a mezőgazdasági termelőkkel szorosan együttműködve alakítják ki a legújabb fejlesztési irányokat, amelyeknek üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem csupán zöld gondolat, hanem az innováció egyik fő motorja – véli Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója.
A hazai kkv-k életében nem a jelenlegi a legsúlyosabb válság, aki a 2008-2009-es nagy világégést átélte, már felkészültebben várja a gazdasági stagnálás következményeit. Míg közel 15 éve állások százezrei szűntek meg, addig ma a jól képzett munkaerő megtartása kell legyen a cégek egyik legfontosabb feladata. A likviditás megtartása nélkülözhetetlen a problémák áthidalásához, de a bankok sem húzhatják be a kéziféket, továbbra is fent kell tartani hitelezési aktivitásukat. Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy még szorosabbra fűzze a bank az ügyfélkapcsolatait, amelyben az évek óta követett ügyfélstratégiájuk is segítségükre van. A Portfolio a bank kkv üzletág-igazgatóját, valamint a budapesti, a nyugat-magyarországi és a kelet-magyarországi régióigazgatóit kérdezte a hazai vállalkozások előtt álló kihívásokról, a kkv hitelezés jövőjéről, a lehetséges stratégiákról, és arról, mit tapasztalnak most a terepen, mivel keresik meg őket a vállalkozók.
Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési szervezete 500 millió dollár (mintegy 200 milliárd forint) támogatást nyújt afrikai gazdasági fejlesztések megvalósításához - jelentette be az amerikai elnök szerdán az Egyesült Államok-Afrika csúcstalálkozó egyik üzleti fórumán.
Franciaország, Németország és több kisebb európai ország is azért lobbizik az Európai Unió döntéshozó szerveinél, hogy enyhítsék az orosz élelmiszer-exportra és trágyára kivetett szankciókat – írja bennfentes információk alapján a Financial Times.
Veszítjük el az egyik legfontosabb erőforrásunkat, a termőföldet - figyelmeztetett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is. Mindezek mellett Áder Jánossal beszélgettünk az alapítvány szemléletformáló tevékenységéről, az oktatási feladatairól, a startupokat támogató tevékenységéről, valamint az általa alapított tőkealap befektetéseiről, de kifejtette álláspontját az aktuális energetikai ügyekről is, mint a napelemek hálózatra csatlakozási stopja, valamint a fakivágások kérdése.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amely az Agrárszektor Konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csont Dávid, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt a vendégünk, akit egyebek mellett a műtrágyapiac helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk. Az adásban arról is szó volt, hogy miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából. A Checklist második részében Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, főként az agrárium fenntarthatósági és termelékenységi szempontjairól. A Harsányi Zsolt karrierútjáról szóló podcastünk ide kattintva hallgatható meg.
Nagy sikerrel, rekordrésztvétel mellett zajlott le a Portfolio Csoport jubileumi, tizedik Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A csütörtökön zárult kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés kiemelt témáit vitatták meg a szektor képviselői, köztük termelők, feldolgozók, szolgáltatók, valamint a finanszírozás és a kapcsolódó iparágak képviselői.
A harmadik negyedében az előzetes adattal megegyező mértékben, 0,4%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz viszonyítva. Ezzel két év folyamatos növekedése szakadt meg, de az egy évvel ezelőtti szinthez képest a hazai reál-GDP még mindig 4,1%-kal magasabban van. A mai részletes adatokból az is kiderült, hogy a lendületvesztéshez nagyon jelentős mértékben járult hozzá a mezőgazdaság eredménye, amit elsősorban nem az energiaválság, hanem az aszály miatti nagyon rossz terméseredmények befolyásoltak. A háztartások tényleges fogyasztásának növekedése megállt, a beruházási aktivitás viszont még kitartott.
A Portfolio Csoport 2022-ben is díjazta a legkiemelkedőbb és legsikeresebb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, a kétnapos Agrárszektor 2022 konferencián kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 10 tagból álló szakmai zsűri döntött Az év női agrárvállalkozójáról, Az év fiatal agrárszakemberéről, Az év kertészetéről, Az év állattenyésztőjéről, Az év növénytermelőjéről, Az év agrárinnovációjáról, Az év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett idén először a Zsűri különdíja is átadásra került.
A mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. Az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is szó volt konferenciánk második szekciójában.
A koronavírus-járvány miatt a beszállítói láncok komolyan sérültek, a kereslet viszont erős a mezőgazdasági gépek iránt, amit támogatnak a magas terményárak és a gazdák hatékonyságjavítási igényei, emiatt feltorlódtak a megrendelések, a gépgyártók pedig alig győzik kiszolgálni a vevőiket, még úgy is, hogy a gépek ára nagyot emelkedett. Ebből profitál a Deere is, amelyik idén rekordbevételt és -profitot ért el. A menedzsment és az elemzők szerint a kilátások is jók, a rövid- és középtávú trendek is támogatják az amerikai vállalatot. Ezt árazzák a befektetők is, a Deere-ből hatalmas tőzsdei behemót lett, a piaci értéke már 133 milliárd dollár, közel hétszer akkora, mint a magyar tőzsdei cégeké összesen, a Deere már nagyobb, mint az IBM, a Goldman Sachs, vagy a Netflix.
Már meghallgatható testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. testvérlapunk, a Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb része. A második évad harmadik adása Harsányi Zsoltról szól. Az 1966-ban született Harsányi az egyik legvagyonosabb magyar, a hazai agrárium fontos figurája. Más érdekeltségei mellet alapítása óta tulajdonosa az Axiál Kft.-nek, mely egyebek mellett mezőgazdasági gépek kereskedelmével foglalkozik gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Ennek megfelelően, Harsányi Zsolt pályáján keresztül jól bemutatható a magyar agrárium elmúlt 30 éves története is. Ebben a műsorban tehát szó volt a TSZ-rendszer széteséséről, a több szempontból zavaros 90-es évekről, az EU-s csatlakozás hozta lehetőségekről és kihívásokról, de természetesen beszéltünk még más témák mellett a 2010-es évek technológiai robbanásáról, a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról, az energiaársokkról, és persze arról is: egyáltalán hogyan került Harsányi Zsolt az agrárium közelébe, családi vállalkozásként folytatódhat-e az Axiál története és hogyan éli meg azt ő személyesen, hogy vállalkozásai a legvagyonosabb magyarok közé repítették.
Az agrár- és élelmiszeriparban már nem lesz visszarendeződés, a világ fejlődik, előre megy, ami azt is jelenti, hogy eljön az agrobiznisz kora, és a jövőben már nem fog beleférni, hogy valaki ne hatékonyan, fejlesztések nélkül gazdálkodjon – hangsúlyozta a Porfolio-nak Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Beszélt arról, hogy a magyar agráriumból jelenleg több mint 500 milliárd forint forgótőke hiányzik, jövőre pedig egyre kevesebb gazda fog inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják költségeiket, ami a hozamok csökkenéséhez vezethet. Kitért arra is, hogy valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám idén Magyarországon, ami 2023 elején tetőzhet majd.
Az elszálló energiaárak, a dráguló termények, az aranyáron mért műtrágya és az aszály hatásai miatt döbbenetes forgóeszköz-igény jelentkezik az élelmiszertermelésben, amelynek pótlása a termelőkre és a finanszírozói háttérre vár. Nehezíti a helyzetet az, hogy a kamatemelkedés révén a banki forrás bevonása is lényegesen drágább, mint korábban.
Részleteket osztott meg Recep Tayyip Erdogan török elnök arról, hogy milyen tervei vannak Vlagyimir Putyinnal a legkevésbé fejlettebb országok megsegítésére - írja a Reuters.